Hétvégén belecsöppentem egy gyógynövénytúrába, így gondoltam megosztok veletek néhány fotót és pár hasznos tudnivalót néhányról. Én sem gondoltam volna, hogy a város szélén az árokparton mennyi természet adta “gyógyszert” lehet gyűjteni, amiről eddig azt hittem gaz… Pedig kincsre bukkanhatunk, ha megismerjük őket, és egyszerűen, olcsón, kemikáliáktól mentesen lehet velük különböző problémákat orvosolni.
Fontos, hogy mielőtt bárki elkezdi gyűjteni és kipróbálni a gyógynövényeket, szakember segítségével tegye azt, és alaposan járjon utána, hogyan javasolt pontosan alkalmazni a belőlük készült főzeteket, teákat, kencéket, külsőleg, belsőleg egyaránt illetve milyen esetekben nem ajánlott a fogyasztásuk!
Az első a sorban egy olyan virágos növény, amiért elég csak a házból kilépni, hiszen sok helyen dísze a kertnek, ez pedig a sarkantyúka. Minden föld feletti része ehető a virága és a levele is, fogyasztását nyersen ajánlják. Jelentem, megkóstoltam és még élek. Az íze engem kimondottan a csípős, borsos aromájú ruccolára emlékeztet, talán ez enyébb egy kicsit. Salátákba bátran lehet belecsempészni néhány felaprított levelet, illetve a virágát szintén, amitől még mutatós is lesz. Gyógyhatását tekintve a baktériumölő hatása kiemelkedő, remekül beválik felsőlégúti megbetegedések kezelésre illetve egyéb vírusok, gombás fertőzések előfordulása esetén is, emellett fokozza az emésztést és a vérkeringést. Az olvastam róla, hogy 2013-ban Németországban az év gyógynövénye lett.
A következő amire rácsodálkoztam, az a lándzsás útifű, mert gyakorlatilag ahová léptünk (szörny helyett) lándzsás útifű termett. Amiről annyit tudtam eddig, hogy ha száraz köhögés kínzott, akkor egyből robogtam a patikába lándzsás útifű szirupért, és pár nap szedés után, csillapodott az ominózus probléma. Az előző növényhez hasonlóan, az útifűnek is jelentős a baktériumölő hatása, egy kanálnyi felaprított levelet leforrázva, majd pár perc után leszűrve, már kortyolható is a tea. Illetve a leveleit péppé zúzva, külsőleg sebfertőtlenítésre, vérzés csillapítására és rovarcsípésre is megoldást nyújt. Népeis elnevezései kígyófű, kígyónyelvfű, lúdnyelvűfű, hálófű, gyíkfű.
A soron következő delikvenst személyesen is ismerem, mert az ablakom alatt úgy nő, mint a bolond gomba, tavasszal még szép is, hiszen tele van sárga apró virágokkal. Kezdetben lelkesen kihúzkodtam mondván, hogy gaz… aztán egyrészt mindig visszanőtt, kiírthatatlan, másrészt a Zapukám hívta fel a figyelmem rá, hogy ez a vérehulló fecskefű. Én meg mondtam, hogy aha… és azóta csak megritkítom. A leghatásosabb szemölcsirtóként tartják egyébként számon, de ekcémára és tyúkszemre is jó hatással van. A szárát eltörve sárga tejnedv folyik ki belőle, ezt kell a bőrre dörzsölni. Viszont nagyon FONTOS, hogy belsőleg a főzete, ami salaktalanításra fogyasztható, csak orvos jóváhagyásával alkalmazható, mivel nagy mennyiségben mérgező, gyerekeknek és várandosoknak pedig tilos a fogyasztása!!
Cickafarkfű jön, amit azt hiszem a legtöbb nő ismer, hiszen remek gyulladáscsökkentő különösen húgyúti problémák esetén illetve görcsoldáshoz is jó megoldás lehet a szárított növényből készült tea elkortyolgatása valamint ülőfürdőkhöz is alkalmazzák. Az össszemorzsolt levelek segítségével külsőleg még vérző sebek gyógyítására is használták már az ókorban is.
A tyúkhúr az egyik legjobb természetes koleszterincsökkentő, illetve epe működésít is segíti és C-vitamin is található benne. Frissen ajánlott salátákba néhány levelet belekeverni, vagy zöld turmixokhoz is ideális lehet. Magas koleszterinszint esetén pedig a szárított levelekből tea főzhető, amiből éhgyomorra ajánlott reggelente egy pohárral elfogyasztani. Egyébként meg engem kinézetre az kertemben lévő oregánóra emlékeztet, annak is ilyen apró levelei vannak. Frissen nem tudom milyen, mert ezt nem kóstoltam, a teáját viszont iszom, hát olyan zöld ízű…
És sorolhatnám még tovább, illetve fogom is szerintem még egy következő bejegyzés alkalmával, a lényeg, hogy ha van lehetőségetek egy ilyen kiránduláson részt venni, akkor ne hagyjátok ki! Érdekes na, ha meg a nap is süt hozzá, akkor pláne túracipőt fel, és kívül belül feltöltődtök energiával!
A nap végén azért megállapítottuk, hogy mennyivel hasznosabb lett volna, ha anno a múlt százdban valamikor “köriórán” nem csak tobozokat és makkot gyűjtöttünk volna az erdőben, hanem picit elmerültünk volna a gyógynövény témában is….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: