Hogy malacunk legyen 2014-ben is… Nem vagyok túlzottan babonás és nagy húsos sem, de mióta pár éve úgy gondoltam, hogy remek ötlet újév napján pulykacombot sütni, ami (mert hát mi más?) rányomta a “szárnyát” arra az évemre elég rendesen, azóta biztos, ami biztos alapon távol tartom magam erre az egy napra mindenféle szárnyas fejvadásztól és a lencselevest is merőkanállal eszem…
Tavaly szilveszterkor sütöttem első malacom, akkor rögtön kétféle módon is elkészült, de mivel az egyiket sikerült majdnem szénné égetnem, így inkább most a másikról mesélnék, aminek az íze még a számban, hiszen ez volt ma az ebéd. Nagyon egyszerű, viszont a sütőben elég sok időt tölt, de cserébe munka nem igazán van vele. Egy pohár sör járul hozzá a különleges ízéhez. Hozzáteszem amúgy nem iszom sört, mert nem szeretem, de így viszont bejön, úgyhogy azok is próbálják ki bátran, akik nem innák meg egyébként. Köretként a sörös szaftban párolódott hagyma, alma, illetve lencsesaláta került mellé. Utóbbinak holnap hozom a receptjét.
Zsírszegény ételnek nem nevezném, viszont a bőre ropogós, a húsa szaftos és ennyit megérdemlünk így év végén azt gondolom, januártól úgyis ég a zsír megint…
Almás sörös malachús
Hozzávalók 4 főre:
1 kg bőrös malaccomb
2 fej vöröshagyma
1 nagyobb alma
pár gerezd fokhagyma
2 deci sör
olaj
só, bors
A malackát megmostam, kettévágtam, hogy gyorsabban süljön, de nem sült gyorsabban… bevagdostam a bőrét, sóztam, borsoztam. Egy nagyobb tepsibe került bőrével felfelé. Kevés olajat öntöttem a tepsibe és a malacra, majd meglocsoltam a sörrel is. Alulfóliával lefedve kb. 190 fokon közel 2 órát töltött a sütőben, néha meglocsoltam a sörös szafttal. A vöröshagymákat négyfelé vágtam, az almát is nagyobb darabokra, a fokhagymákat pedig egészben héjastól tettem malacunk mellé. Ezután fólia nélkül még 35 percig pirult a sütőben 200 fokon, míg a bőre ropogós lett. Eközben is párszor meglocsoltam a szafttal.
Rétegek…na ilyen fotót jövő szilveszterig biztos nem láttok nálam.:)