Halételt is lehet “húsvéti” ízekbe burkolni, még ha nem szokás akkor is! A halhoz amúgy is passzol a torma, ráadásul ezt az ételt simán elkészíthetitek csirkével is, a mártás és a répás köret mindegyikhez passzol és minden vendég jól jár.

A sült répa és az abból készült pikáns krém, az egyik kedvencem, most viszont megálltam ott, hogy a répa megsül és isteni édesre karamellizálódik, így mehet rá jó sok citromlé és petrezselyem, hogy életre keljen a salátánk. Melegen és hideg is szuper finom és csak halkan jegyzem meg, de sokkal izgalmasabb és egészségesebb szerény véleményem szerint, mint a krumplipüré….
Persze, ha arról sem akar lemondani valaki, hát biggyessze oda a tányérjára, nem fog megsértődni a répa és a pirított diós mártás sem, amibe naná, hogy érdemes medvehagymát is csempészni.
Finom, színes, laktató, meg kell kóstolni!

Hozzávalók két főre:
2 nagyobb szelet halfilé (tőke, tonhal, harcsa stb.)
1 gerezd fokhagyma
1 evőkanál vaj
1 evőkanál olívaolaj
só, bors
pár csepp citromlé
Mártáshoz:
10 dkg dió
2 deci kefir (tejszín is jó helyette)
3 evőkanál friss reszelt torma
kb. 2 evőkanál aprított medvehagyma v újhagyma
1 deci víz
só, bors
Körethez:
4 nagyobb répa
kis csokor petrezselyem
1 evőkanál citromlé
só, bors
kókuszolaj a sütéshez
A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a répát meghámoztam és karikákra vágtam, majd kevés kókuszolajjal meglocsolva puhára sütöttem, akkor jó, mikor a külseje elkezd barnulni és karamellizálódni, akkor ki lehet venni a sütőből. Megcsorgattam citromlével, rászórtam a felaprított petrezselymet, pici sót és borsot, majd félretettem.
A hal mindkét oldalát sóztam, borsoztam, elkentem rajta a reszelt fokhagymát, majd kevés olajon mindkét felét kb. 4-4 perc alatt megsütöttem, tálaláskor meglocsoltam pár csepp citromlével.
Egy száraz serpenyőben megpirítottam a diót, ledaráltam, majd visszaszórtam a serpenyőbe, hozzáadtam a kefirt, pici vizet, sót és borsot, felmelegítettem ismét az egészet, beleszórtam a medvehagymát, átkevertem, majd a legvégén reszeltem bele a friss tormát. Ha túl sűrű lenne, akkor pici vízzel, esetleg tejszínnel lehet hígítani még a kívánt állagra.




Ismét Bio Bridge terméket használtam az elkészítéséhez, még hozzá rizstejszínt és ismét nem vettem észre különbséget a végeredmény kóstolásakor. A rizottók általában vajasak, vagy tejszínesek vagy mindkettő és nem tudom azt mondani tényleg még én sem, hogy azok nem finomak. Mert azok, ez vitathatatlan, de attól még laktózmentesen is lehet legalább ugyanolyan ízleteset készíteni. Annyi jó íz van benne amik harmonizálnak egymással, hogy fel sem tűnik, hogy nincs benne zsíros tejszín, sőt most vajat sem tettem bele az elején, persze nyugodtan küldhettek egy kanállal az olaj mellé, ezt rátok bízom. Ha nem cél a laktózmentesség, akkor hajrá. Még egy fontos dolog, hogy a rizottó alaplé véletlenül sem jelent forró vízben feloldott leveskockát… Ha van kéznél igazi zöldség vagy húsalaplé a hétvégi levesből az tökéletes, ha nincs akkor én úgy szoktam egyszerűen megoldani, hogy egy liter forralt vízbe beleszórok natúr vegamix zöldségkeveréket, ami tiszta, tartósítószermentes fűszerkeverék, nagyobb hiperszuperben már lehet kapni vagy piacon fűszerboltban. Ennyi, nem kell ezt túlbonyolítani.
Hozzávalók 2-3 főre:
















