Ropogós saláta fehérrépából és karalábéból

2015. Jun. 02.

Pont annyira egyszerű, amennyire finom ez a saláta. A cél az volt, hogy olyan zöldségekből készüljön, amiket jó néhányan nem szívesen láttok a tányérotokon.

Elsőre a fehérrépa és a karalábé ugrott be, mivel ezeket én nem igazán szeretem főtt formájukban. Megeszem, de a húslevesben főtt egész karalábénak, biztos nem adok leszállási engedélyt a tányéromba…

Úgyhogy próbálnám barátságosabbá tenni ezeket a mumus zöldségeket, méghozzá frissen, üdén ropogósan, mert úgy igenis van ízük, sőt baromi jó ízük. Pláne, ha valamilyen aromás fűszer, némi pirított mag és egy jó minőségű olajból készült öntet öleli őket körül.

Azért is könnyebben eladhatóak tán ezek az “ellenséges” gyökerek ebben a formában, mert tavasszal még zsengék, nincs durva karcos ízük. Egész egyszerűen felértékelődnek és más ízben tündökölnek, mikor összeérnek a fűszerekekkel és az olajjal, sőt még a vitamintartalmuk is megmarad. Ebédre húsok mellé teljesen jó szolgálaltot tesznek, de egy kalóriaszegény laza vacsorának is megfelelőek.

Hozzávalók adagonként:

1 db fehérrépa

1 kisebb fej karalábé

1 szál újhagyma

friss oregánó vagy más friss fűszernövény

pár szem tökmag

1 löttyintés tökmagolaj (olíva is jó, de a tökmag finomabb)

pár csepp citromlé

só, frissen őrölt bors

A répát és a karalábét meghámoztam, majd lereszeltem, a hagymát karikára szeltem.

A tökmagot száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítottam.

Mindent egy tálba tettem, meglocsoltam a citromlével, tökmagolajjal, sóztam, borsoztam, apróra vágott oregánóval fűszereztem és jól megettem.

Petrezselyemes medvehagyma pestos spagetti

Pálmafa

2015. Mar. 28.

Hozzászólások (0)

A pesto az egyik legjobb megoldás, ha olyan zöld ételt szeretnétek enni, amivel a tavaszi méregtelenítéshez is hozzájárultok és nem utolsó sorban még finom is.

Azért került a medvehagyma mellé a petrezselyem, mert azt a legtöbben kipiszkálják minden ételből ugyebár. A fokhagyma illatú és ízű medvehagyma mellett viszont esély nincs petrezselyem ízt is érzékelni még. Mindkettő kiváló vértisztító, a petrezselyem C-vitamintartalma pedig kiemelkedően magas, 100 mg-ban háromszor több található, mint a narancsban.

Volt otthon némi aszalt paradicsom, így azt is szeltem a kencébe, de ez elhagyható vagy helyette kockázhattok frisset a tésztára.

Nincs pesto mag nélkül, az én kedvencem a tökmag és a dió. Most az előbbit választottam, ha már tökmagolajos verziót kreáltam amúgy is.

Itt a tavasz, kirándulásra fel, irány a medvehagyma illatú erdő!

Hozzávalók 1 kis üveghez:

1 csokor medvehagyma

1 csokor petrezselyem

pár evőkanál tökmag

5 dkg aszalt paradicsom (elhagyható)

fél deci tökmagolaj

1 deci extra szűz olívaolaj

só, frissen őrölt bors

fél zacskó durum spagetti

Tetejére: 5 dkg parmezán vagy füstölt sajt

A tésztát a szokásos módon kifőztem. A tökmagot egy száraz serpenyőben megpirítottam. A medvehagymát és a petrezselymet felaprítottam és egy mély edénybe tettem. Hozzáöntöttem az olajakat, sóztam, borsoztam és krémesre turmixoltam.

Az aszalt paradicsomot kis darabokra vágtam. A pirított tökmagot egy mozsárban apró darabokra törtem és belekevertem őket a pestoba.

Mehet tésztára, pirítósra, hűtőben 1 hétig biztos eláll, a lényeg, hogy a teteje sose legyen száraz, pici olívaolaj álljon rajta.

Tökmagos kuglóf akár Húsvétra is

Pálmafa

2015. Mar. 10.

Hozzászólások (1)

Ki látott már zöld színű kuglófot? Én. Sőt kóstoltam is, miután türelmesen kivártam a másnap reggelt és nem faltam fel azon melegében még a sütés után előző este.

És hogy mitől zöld? Semmiképpen sem az ételfestéktől, mert attól inkább megkímélem magam és a vendégeim. Bár néhányan arra tippeltek, hogy tuti, hogy spenótot csempésztem bele, pedig a közelében sem volt esküszöm.

A tökmagolaj a tettes jelentem. Mikor ráleltem ezen az oldalon a receptre, tudtam, hogy ezt muszáj megkóstolnom. Nagyon szeretem a jó minőségű hidegen sajtolt tökmagolajat salátára locsolva, kíváncsi voltam milyen lehet péksüteménybe rejtve.

Nos, finom és zöld főleg, bár a sütés alatt halványodik azért, de még így is látványosan eltér az átlagostól. Az íze édes, hiszen cukor van benne, viszont én szokás szerint a fehér lisztet tönkölyre cseréltem és így sem lett száraz, az olajnak köszönhetően pedig kimondottan sokáig puha marad a tésztája.

Nem igazán értettem sose, hogy a húsvéti sonka mellé, hogy jön az édes kalács, de miért ne lehetne akkor ezt a kuglófot is odatenni az ünnepi asztalra? De az én kedvencem akkor is a vajas lekváros verzió marad.

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt

100 ml tökmagolaj

100 ml víz

8 g sütőpor

25 dkg nyírfacukor

4 tojás

egy késhegynyi vaníliapor v 1 vaníliarúd kikapart belseje

1 marék tökmag

A sütőt előmelegítettem 160 fokra, egy kuglófformát kivajaztam, kiliszteztem és az aljába beleszórtam a tökmagot. A lisztben elkevertem a sütőport. A tojások sárgáját habosra kevertem 15 dkg cukorral, a tökmagolajjal és a vízzel. A tojások fehérjét nem túl kemény habbá vertem a maradék 10 dkg cukorral. A cukros tojássárgás keverékben felváltva apránként adagolva belekevertem a lisztet és a tojáshab 1/3-át, majd a legvégén a maradék habot is óvatosan beleforgattam.

A masszát a sütőformába töltöttem és kb. 1 óra alatt megsütöttem.

Mikor kihűlt kiborítottam a formából, szórtam rá még porcukrot és vajjal, lekvárral elfalatoztam reggelire.