Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról és hoztam nektek pár tuti szilvás ételt.
Klikk a képekre a receptekért!
Még több szilvás receptért KLIKK IDE és gyertek a Pálmafa Project Facebook oldalára is!
Hull a szilva a fáról, most jövök a tanyáról és hoztam nektek pár tuti szilvás ételt.
Klikk a képekre a receptekért!
Még több szilvás receptért KLIKK IDE és gyertek a Pálmafa Project Facebook oldalára is!
Görögdinnyéből ritkán szokás levest készíteni, szerintem mindenki csak úgy késsel szeret nekiesni a nyár mézédes hűsítőjének. Ezzel nincs is semmi gond, de ezt a levest akkor is muszáj kipróbálnotok, annyira finom!
Azért a leves szót tegyük idézőjelbe, hiszen ez egy gyümölcsturmix, de ha szórtok bele még extra hozzávalókat és tányérba meritek, akkor az biza’ leves és bármelyik nyári ebéd során jó előétel lehet, de a nap bármely szakában jól fog esni. Semmi hozzáadott cukrot nem igényel, a dinnye édessége bőven elég, a kókusztej meg hát na, mint mindig mindent, elvarázsolja ezt a levest is.
Mostanában minden héten haza vonszolok egy fél dinnyét, felkockázom a húsát és egy zárható edényben beteszem a hűtőbe, szerintem így a legegyszerűbb tárolni. Ha megszomjazom, csak előkapom, és vagy villával vagy kézzel majszolok belőle. És megint csak azt mondom próbáljátok ki a dinnyét fetasajttal is, mert mennyei, az is mehet amúgy a leves tetejére, mondjuk ha nem szilvát tesztek bele, hanem mandulával szórjátok meg.
Hozzávalók adagonként:
1 bögre kockázott magozott görögdinnye
2 db szilva
2 deci kókusztej (1 deci kókusztej-1 deci víz is jó)
pár db mentalevél
1 evőkanál citromlé
egy csipet Himalája só
A szilva kivételével mindent a turmixgép táljába tettem és simára turmixoltam, majd tányérba töltöttem és a beleszórtam a feldarabolt szilvát.
Ki ne ismerné a télidőben oly divatos szilva ízű fekete teát!? Ugye ugye…Bevallom töredelmesen, hogy én is kóstoltam már, nem volt rossz, de nekem akkor is túl édes és hogy mennyi szilvát látott vajon…
Nekem hamvas szilvaként vésődött amúgy az eszembe és mikor pár éve először említettem valahol, hogy én hamvas szilvát szeretnék inni, néztek rám, hogy mi a frászról beszélsz, majd felhomályosítottak, hogy az havas szilva…. De nekem a szilva inkább hamvas, mint havas….Mindegy…A lényeg, hogy gondoltam egyet és elkészítettem itthon. Természetesen nem lett ugyanolyan, mert sokkal, de sokkal szilvásabb, aromásabb, hiszen nem apróztam el, rögtön 3 féle szilvából főztem.
Tulajdonképpen egy forró szilvakrémleves lett az alapja, így azok is jól járnak, akik nem szoktak teázni. Természetesen egyféle szilva is elegendő, és nyugodtan használjátok a nyáron lefagyasztottat hozzá.
Finom, forró, gyümölcsös és illatos ital, kezdődhet az adventi ráhangolódás!
40 dkg szilva
pár szem aszalt szilva
1-2 evőkanál nádcukor, méz v nyírfacukor ízlés szerint
fél citrom leve
1 mokkáskanál őrölt fahéj
fekete tea
A szilvát kimagoztam és egy lábosba tettem, mellé szórtam az aszalt szilvát, cukrot, fahéjat, ráfacsartam a citromot majd felöntöttem annyi vízzel, ami egy ujjnyival ellepte. Összeforraltam, megvártam, míg az összes szilva átpuhul, forrástól számítva kb. 10 perc elég neki.
Ezután simára turmixoltam az egészet. Aki beéri a szilvalevessel, az már kanalazhatja is.
A teához viszont egy nagy bögrében, leforráztam a teafiltert, de csak félig öntöttem fel vízzel, pár percig állni hagytam, majd egy kis merőkanállal egy szűrőn keresztül, – mivel a leves azért sűrű -, belekanalaztam a szilvalevet is, összekevertem és kész! Forrón, langyosan, de hidegen is klassz!
Ne csak Márton napra süssétek meg ezt az ételt, hanem bármilyen alkalomra, hétvégén, ünnepekre is akár!
Különleges, nagyon őszi-téli, kicsit testesebb főétel, de természetesen egyszerűen elkészíthető, hiszen nekem is sikerült, pedig nem gyakran sütögetek ilyen futóműveket. Libát konkrétan évente egyszer, de így legalább jobban értékelem az ízét.
Naná, hogy nem krumplipürét készítettem mellé köretnek, persze ti attól még megtehetitek, de csak, ha megígéritek, hogy a sütőtökkel és szilvával is kipróbáljátok, mert szuper finom, ahogy összesülnek a liba szaftjával. Én még kaptam szilvát a piacon, de süthettek mellé akár almát is. A gránátalma elhagyható, de szerintem a roppanós lédús C-vitaminbomba magok jól kompenzálják a liba zsírosságát. Amúgy csirkecombbal is biztos klassz lehet… Egy a lényeg, élvezzétek az őszt és az ízeket, jó étvágyat!
2 db libacomb
negyed sütőtök
4 db szilva
4-6 gerezd fokhagyma
rozmaring
só, bors
Tetejére gránátalma (elhagyható)
A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A libacombokat, sóztam, borsoztam, a bőrét kicsit bevagdostam a tetején és fokhagymaszeleteket dugtam alá, majd tepsibe fektettem őket.
A sütőtököt nagyobb darabokra vágtam és a hús mellé tettem a pucolatlan fokhagymagerezdekkel együtt, a tetejére pedig rozmaringágakat helyeztem és kb. fél deci vizet öntöttem alá, majd alufóliával lefedve a sütőbe tettem 40 percre. Ezután levettem róla a fóliát, beleszórtam a tepsibe a félbe vágott kimagozott szilvákat is. Meglocsoltam a szafttal a combokat, és még kb. 25 percre visszatoltam őket a sütőbe, míg a ropogósra, aranybarnára sültek.
Akkor is nyár van még! Akkor is, akkor is…. A konyhában legalábbis, így meglepő módon olyan ételt hoztam ismét amiben szilva van.
És nem ígérem, hogy a következő ételben nem lesz… Na jó, de, abban majd körte lesz mondjuk….
De ezt most még muszáj volt, ugyanis a hétvégén hirtelen felindulásból beleszórtam a paradicsomsalátába a szilvát is, mivel a múltkori levesben olyan jók voltak együtt, így gondoltam mi bajom lehet így… És lám, megette mindenki a vasárnapi ebédnél a sült csirke mellé. Én viszont kívántam még utána is, tényleg nagyon ízlik a balzsamecettel a tetején, édes is, savanykás is, a hagymától enyhén csípős.
A terv grillsajt volt a tetején, de mivel grillem nincs, így serpenyőben kicsit megolvasztottam a kecskesajtot, az egyik sajnos túl sokáig maradt benne, így kissé nyomoronc lett, de attól az íze nem bánta. Kicsit talán eltúloztam a saláta mennyiségét, mehet rá több sajt bátran!
Vacsorára is tökéletes, de ebédre is jó lehet egy-két szelet pirítóssal.
Hozzávalók 2-3 főre:
4 szelet kecskesajt
4 db közepes méretű paradicsom
4 db szilva
1 kis fej lilahagyma
1-2 szál friss oregánó v bazsalikom, kakukkfű
pár csepp balzsamecet
pár csepp olívaolaj
só, bors
A paradicsomot és a szilvát felkockáztam, a lilahagymát és az oregánót felaprítottam, mindent egy tálba tettem, meglocsoltam a balzsamecettel és az olívaolajjal, picit megsóztam és borsoztam.
A kecskesajtot felszeleteltem, min. fél centi legyen, és mindkét oldalát fél-fél perc alatt egy serpenyőben megsütöttem, hogy éppen csak olvadni kezdjen és átmelegedjen, majd a salátára tettem és már ehető is.
Őszies időben jól jön egy meleg leves, ami még a nyár gyümölcseitől édes.
Hazatértem a nyaralásból és hogy őszinte legyek nem viseltem túl jól az itthoni első szürke reggelt, esőt, hűvöst, túl nagy volt a kontraszt az előző héthez képest. Úgyhogy a vörösboros üveg után nyúltam és ebbe fojtottam bánatom… Na neeem, azért ennyire még nem nagy a baj, csak a szilva mellé löttyintettem egy pohárkával a levesbe. Igen, szilva van még dögivel, és mivel jött velem Dalmáciából néhány kg súlyfelesleg a bureknek köszönhetően egy kg friss füge , ezzel gondoltam felturbózni az ételt.
A fügéhez viszont szorosan kapcsolódik nálam a sajt és a dió is. Klasszikus, de verhetetlen kombináció és a fűszeres szilvás leves sem utasította őket vissza. Ha el is szeretnétek bódulni tőle, akkor éppen csak forráspontig melegítsétek fel, így a bor alkoholtartalma még megmarad, de a sajt még bele tud olvadni.
Hozzávalók:
60 dkg szilva magozva
2 deci vörösbor
fél mokkáskanál őrölt fahéj
fél mokkáskanál őrölt szegfűszeg
1-2 friss kakukkfű
1-2 evőkanál nyírfacukor v méz ízlés szerint
fél citrom leve
5-6 szem füge
10-15 dkg camambert sajt v kéksajt
1 marék dió
csipet só
A szilvákat kimagoztam és egy lábosba tettem, felöntöttem a borral, majd még annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje. Belemorzsoltam a kakukkfű leveleket, megszórtam a fűszerekkel, cukorral, belefacsartam a citromlevet és feltettem főni.
Mikor felforrt, pár percig még békén hagytam, aztán elzártam a gázt és az egészet leturmixoltam.
A fügét cikkekre vágtam, a sajtot szeletekre és már táláltam is, a tetejére pedig diót szórtam és még friss kakukkfüvet.
Ha Titeket is betemetett az őszibarack, ringló és a szilva, akkor jól fog jönni ez az egyszerű recept. Elronthatatlan, kezdő konyhatündéreknek is ajánlott!
Érik a barack szerencsére még mindig, de gyorsan képes is elveszíteni hamvas mivoltát a szilvával együtt. Van az a mennyiség amikor már nem kell több kompót és lekvár sem belőle, ezt eszi az egész család, na jó egy része, éjjel nappal, éppen csak arcpakolás nem készül belőle…
Pedig lehet még variálni és szuper barackos, szilvás desszerteket rittyenteni izzadságcseppek nélkül. Ez speciel reggelire készült, mert már a zabkását is untam. Ez is zabos ugyan, nem is kicsit, hiszen zabliszt és zabpehely vegyesen került bele. Nagyon gyorsan elkészült, nem melós, két tál szükségeltetik csak hozzá, kever, kavar, szeletel, megsüt és langyosan megesz. A tökéletes hmmm érzés akkor érhető el, ha jár mellé hűs joghurt, vagy ha bűnösebb élvezetekre vágytok, és desszertnek kínáljátok, akkor fagylalt.
4 közepes méretű barack
4 nagyobb méretű szilva (vagy ringló)
fahéj
citromlé
1-2 evőkanál zabkorpa
Tésztához:
1,5 bögre zabliszt (2,5 decis bögre) (másfajta liszt is jó)
fél bögre aprószemű zabpehely
1/3 bögre nyírfacukor
fél bögre olvasztott kókuszzsír v vaj
1/3 bögre(növényi) tej
1 db tojás
1-1 mokkáskanál szódabikarbóna és sütőpor
Tálaláshoz: natúr joghurt, vagy vaníliafagyi
A sütőt előmelegítettem 200 fokra.
A barackot és a szilvát felkockáztam tetszőleges méretűre és egy hőálló edénybe tettem, majd megszórtam fahéjjal, a zabkorpával és rácsorgattam a citromlevet. Ha nem elég édes a gyümölcs, akkor pár kanál nádcukor, méz vagy nyírfacukor is mehet rá. Összekevertem az egészet.
A tészta hozzávalóit szintén összekevertem és a gyümölcsök tetejére kanalaztam egy evőkanállal. Tejből liszttől függően lehet, hogy picivel többre is szükségetek lehet. Közepesen lágy, kicsit ragacsos, de nem folyós massza lesz.
Betoltam a sütőbe és kb. 20-25 perc alatt megsült. Akkor jó, ha szép aranybarna a teteje.
Bevállalósok vagytok? Ezt kóstoljátok meg! Finnyásak vagytok? Akkor pláne kóstoljátok meg, hátha elmúlik…
Csupán 3 hozzávaló szükségeltetik, mert a só és a víz nem számít, de ha igen, akkor 5, nem ez a lényeg. A leves titka abban rejlik, hogy csak szuper brutál puha érett édes szilva és paradicsom jó hozzá, akkor nem kell bele cukor és akkor igazán élvezhető. Szóval most nyáron, nyár végén, mikor minden tele van még ízzel.
Igen, biztosíték csapkodós kombináció, de ezek nekem mennek, hisz ismertek és nem osztanám meg veletek, ha nem látnék esélyt arra, hogy Ti is élvezzétek. Fele-fele arányban került bele a szilva és a paradicsom, mégis inkább a szilva dominál annak érezni jobban az édességét, aromáját, a fahéj meg rásegít erre, szóval ha a gyümölcslevest szeretitek, akkor ez is ízleni fog.
Bátorság, próbálkozzatok, turmixoljatok, gluténmentes, laktózmentes, bárki eheti, bármikor!
3-4 db kisebb puha érett szilva
ugyanennyi koktélparadicsom
csipet fahéj
késhegynyi himalája só
A szilvát kimagoztam, a paradicsomokat félbevágtam, mindent a turmixgép táljába tettem, megszórtam a fahéjjal, sóval, felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, majd simára turmixoltam, tálaltam, jól megettem.
Szilvaszezon nincs szilvásgombóc nélkül! Ez egy modern változat, ha szilvás édességre vágytok, de speciel nincs időtök, kedvetek az eredeti verzióhoz krumplit főzni, gyúrni, kifőzni stb. Ja, és megsúgom, hogy ezt elrontani sem nagyon lehet….
És akkor is ez a Ti receptetek, ha nem szeretnétek nagyot bűnözni, legalábbis nálam még tart a fürdőruhaszezon úgy döntöttem…
A kulcsszó a köles, oly sokat áradoztam már róla, úgyhogy ettől most megkíméllek Benneteket, de ha egyszer tényleg millióféleképpen fel lehet használni, édeshez, sóshoz, nem mellesleg gluténmentes és alacsony a glikémiás indexe, ráadásul nem drága, akkor érdemes beszerezni na!
Csináltam már ilyesmi gombócot, de akkor túró nélkül és egészben került bele a szilva, úgy is nagyon finom, próbáljátok ki ezt a receptet is. Azért eszembe jut ilyenkor a Nagymamám, és az Ő igazi szilvás gombóca (olyat is főztem ám már bibiii), ami hol egész szilvával készült, hol nagyon sűrű szilvalekvárral. Utóbbit szerettem jobban, és talán sokan vagyunk így, attól krémesebb az állaga. A túró pedig erre most még rátesz egy lapáttal.
Ezek sokkal puhább gombócok a hagyományosnál, és nem kell elkeseredni, ha véletlenül az összegyúrás előtt túl lágy lenne a massza. Mindig tudtok rajta javítani, keverhettek még hozzá zabkorpát, zabpelyhet, darált diót, mandulát, én lenmagot is szoktam. Nem fognak szétesni, másnap pedig még finomabbak lesznek!
2 deci köles
8-10 db nagyon puha érett szilva
25 dkg túró
10 dkg mandula
csipet fahéj
fél citrom reszelt héja
1-2 evőkanál nyírfacukor v méz
pici Himalája só
A kölest egy szűrőben átöblítettem, majd dupla mennyiségű vízben feltettem főni egy csipet sóval.
A szilvákat kimagoztam, egy mély tálba tettem, megszórtam fahéjjal és simára turmixoltam.
A túrót villával összetörtem, belereszeltem a citrom héját.
A mandulát ledaráltam és egy száraz serpenyőben pár perc alatt, folyamatosan rázogatva megpirítottam. (Fordítva is csinálhatjátok, először pirít, aztán darál.)
Mikor a köles megfőtt, belekevertem a nyírfacukrot, a túrót és a szilvapépet (pár kanállal félretettem a tálaláshoz). Alaposan összeforgattam és itt célszerű kicsit hűlni hagyni, mert akkor könnyebb gombócokat formázni belőle. Én ezt nem bírtam megvárni és langyosan, bevizezett kézzel gombócokat gyúrtam belőle és meghempergettem a darált mandulában. Hidegen is nagyon finom!
Megkíséreltem előállítani gluténmentes és laktózmentes smarnit vagy más néven császármorzsát. Elsőre egész jó lett. A csicseriborsóliszt már korábban is bevált hasonló édesség készítésénél, úgyhogy bátran szórtam a smarni tésztájába is, de helyette kipróbálnám még lenmagliszttel, hajdinaliszttel, vagy kukoricaliszttel. Ha nem szeretnétek teljesen gluténmentesre, akkor pedig keverni is lehetne ezeket tönkölyliszttel mondjuk vagy zabliszttel. Tehéntej helyett kókusztej csordogált hozzá, aminek az ízével, én azt gondolom nem lehet tévedni, legalábbis kókuszrajongóknak mindenképp javasolt kipróbálásra.Szóval kísérletezni jóóó!
Ami a szószóka részét illeti, természetesen jó bármilyen lekvár rá, de én valami friss gyümölcsös sztorira vágytam most és mivel kaptam puha szilvát, így azt csak leturmixoltam, kevés mézzel, fahéjjal édesítettem és fűszereztem. Sőt, pici szilvalekvár is került bele, valamint darált mák, és néhány szem aszalt áfonya. Ja és hogy valami ropogós is kerüljön már rá, pirított mandula koronázta meg. Hűűű, akkor fel sem tűnt, hogy ennyi mindennel meg lett pakolva…nem annyira kalóriaszegény, de legalább vitamindús is, legalábbis ezzel vígasztaltam magam, mert elnyammogtam az utolsó morzsáig, nem is voltam éhes a nap többi részében…
Amit még érdemes tudni róla, hogy ugyebár a smarnit gázon sütik legtöbbször, folyamatos keverés mellett és ahogy pirul kis darabokra van szaggatva, amíg meg nem pirul. De naná, hogy lehet sütőben is készíteni, ott is néha át kell keverni, darabokra vágni és várni míg átsül. Én nekiálltam gázon, aztán rájöttem, hogy ez hülye ötlet vóót, mert liszt nélkül azért másképp viselkedik őnagysága és ahogy elkezdett összeállni elég ragacsos masszát kaptam. Pánikroham helyett, fogtam és ráöntöttem egy sütőpapírral bélelt tepsire, szétkentem egyenletesen, majd időnként átkeverve darabokra vagdosva arany barnára pirítottam.
Szerethető nyalánkság egy leves után tökéletes második fogás, de egymagában is bőven laktató!
Hozzávalók 2 adaghoz:
2 deci csicseriborsó liszt
2 deci kókusztej
3 evőkanál nyírfacukor
2 db tojás
fél mokkáskanál őrölt fahéj
1 kupak rum
csipet só
Tetejére
pár szem szilva
csipet őrölt fahéj és őrölt gyömbér
2 evőkanál darált mák
1-2 teáskanál szilvalekvár v méz
pirított mandula v dió
A csicseriborsólisztre ráöntöttem a kókusztejet, elkevertem benne a cukrot, a csipet sót, rumot és a tojások sárgáját, végül a felvert habot is. Állni hagytam, míg elkészítettem a szilvamártást. Pár szem szilvát kimagoztam, apróra vágtam, beleszórtam egy mély tálba, hozzácsorgattam a mézet, megszórtam mákkal, kanalaztam bele lekvárt, fűszereztem fahéjjal és összebotmixeltem. Ha túl sűrű lenne, kevés vízzel bátran hígítható.
Előmelegítettem a sütőt 200 fokra, egy tepsibe sütőpapírt terítettem, kókuszzsírral picit megkentem és ráöntöttem a tésztamasszát, hagytam elterülni,betoltam a sütőbe. 5-10 percenként egy fanalállal megkevertem és apróra daraboltam. Akkor jó, mikor elkezd pirulni a külseje.
Tálaláskor megszórtam száraz seprenyőben megpirított mandulával.