Megszületett a második sóskás recept a blogon. 3 év alatt ennyit sikerült összehozni, de lám, ez ízlik is. Rájöttem, hogy a sóskát nyersen meg tudom enni, főzve viszont a szagától is kifordulok a konyhából.
Nem tudom miért, de pár napja azzal az elhatározással rongyoltam be a piacra, hogy két év után itt az ideje ismét sóskát enni, hátha azóta finomabb lett, vagy az ízlelőbimbóim edzettebbek. Fogalmam sem volt mi lesz belőle, de mivel az árus felhívta rá a figyelmemet kedvesen, hogy vegyszermentes az ő sóskája, akkor gondoltam csak nyersen készülhet el.
Feltankoltam hagymával, hogy illatos legyek, medvehagyma ilyenkor alap, az újhagyma szintén, gondoltam tökéletes kiegészítője lesz a sóskakrémemnek és kivételesen pár hónap “nemeszemsajtot” sztori után velem jött egy diós camembert is, tutira akartam menni, nekem kell a sóska mellé a sok plusz íz, ráadásul a sajttól csak krémesebb lesz.
Tulajdonképpen a pestótól csak a sajt különbözteti meg, nyugodtan elkészíthetitek anélkül is, nekem is lett még pluszban egy üveggel abból is. Pirítósra, tésztára, húsokhoz, rizzsel összekeverve is szuper tavaszi vitaminraktár feltöltő kence.
Hozzávalók egy kis üveghez:
2 marék friss sóskalevél (kb. 10 dkg)
4 szál medvehagyma
1 szál újhagyma
1 kis gerezd fokhagyma
5 dkg krémesebb sajt (diós camambert sajt nálam)
1 evőkanál őrölt tökmag( más mag is jó)
só, bors
kb. fél deci olívaolaj
Mindent egy mély edénybe tettem és botmixerrel krémesre turmixoltam, sűrű, de kenhető, nem folyós állagúnak kell lennie. Ha túl híg adjatok még hozzá őrölt magot vagy a zöldségekből még többet, ha túl sűrű, akkor olívaolajjal hígíthatjátok.
Hűtőben pár napig eláll.
