Egy tányéron minden, ami ahhoz szükséges, hogy az újév bőségben, és szerencsében teljen! Lencse, malac, és a sűrű krémes hagymalekvár minden vitt. Legalábbis ez a mondat hagyta el a kóstoló brigád száját ebéd után.
A malacot már évek óta sörrel sütöm, ez fent is van a blogon és most sem sokat variáltam rajta, mert ez így jó ahogy van. Annyi a változás ezúttal, hogy az alma nem a tepsibe került mellé, hanem a lencsesalátába, illetve a sör mellé kapott pár kanál mézet, hogy még jobban piruljon és ez az ízének sem ártott. Hagymalekvárt meg évek óta nem csináltam és eszembe jutott, hogy megenném, viszont most némi aszalt szilva is belepottyant, mert ilyen kedvem volt. Így megy ez nálam.
Sok íz van ezen a tányéron na, de nem ütik egymást, egyik sem hivalkodó, és igazán izgalmasak így együtt. Azért is jó ez a triumvirátus, mert mindenki megtalálja a számítását, hiszen a malacnak van ugyebár zsírosabb része, a ropogós bőréről nem is beszélve, amit a savanykás alma a lencsével kiválóan kompenzál, viszont a hús belseje picit szárazabb, ehhez viszont jól jön a lilahagymás kence. A maradék salátát akár egymagában is elfalatozhatjátok az újév első napjaiban, ha már a fületeken jön ki a hús, és a hagymalekvár is vígan eláll egy ideig a hűtőben, ha valamilyen oknál fogva megmaradna. De erre nem sok esélyt látok…
BÚÉK!
Hozzávalók 4 főre:
Húshoz:
kb. 1,5 kg malachús bőrével együtt (lapocka)
3 deci barna sör
pár db szegfűszeg (elhagyható)
2 fej vöröshagyma
2 evőkanál méz
2 fej fokhagyma
só, bors
kókuszolaj
Lilahagyma lekvár:
6 db lilahagyma
2 evőkanál házi szilvalekvár (cukormenteset használtam)
1 evőkanál balzsamecet
10 dkg aszalt szilva
1-1 rozmaring és kakukkfűág
só, bors
kókuszolaj
Lencsesalátához:
50 dkg lencse
2 db alma (inkább savanykás legyen)
fél hüvelykujjnyi gyömbér
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál almaecet
só, bors
Elkészítése:
A malacot sóztam, borsoztam, egy nagy tepsibe helyeztem, meglocsoltam a sörrel, kanalaztam hozzá kb. 2 evőkanál kókuszzsírt és alufóliával lefedve betoltam a 190 fokos sütőbe 2 órára. Félidőnél ránéztem, meglocsoltam a sörös lével. Mikor lejárt a két óra, egy késsel A férfi bevagdalta a malac bőrét és beleszúrkodta a szegfűszegeket. Azért most, mert ilyenkor könnyebb átvágni a bőrt, mint nyers állapotában. Mellé szórtam két egész fokhagyma gerezdjeit héjastól, ment hozzá pár darab vöröshagyma félbevágva, és most csorgattam a szaftba a mézet is, illetve kb. egy deci vizet is, mert nagyon leredukálódott a szaft. Meglocsoltuk mindenhol a malackát és visszatoltuk a sütőbe fólia nélkül, hogy mindenhol megpiruljon. Kb. 40 percet töltött még így a sütőben, néha meglocsoltam a tetejét.
Mialatt a malac sült, bő vízben puhára főztem a lencsét, leszűrtem, hozzáadtam a felkockázott almát, a többi hozzávalóval együtt és állni hagytam.
A lilahagymát vékonyra szeletelve, kevés kókuszolajon elkezdtem párolni, közben hozzákanalaztam a lekvárt, a kisebb darabokra vágott aszalt szilvát, morzsoltam rá kakukkfüvet, felaprított rozmaringot, sóztam, borsoztam és lefedve hagytam puhulni. Kb. fél óra után hozzáöntöttem a balzsamecetet és lefedve még rotyogott 10 percet, majd botmixerrel kicsit átmentem rajta. Nem kell teljesen simára turmixolni, csak úgy nagyjából.
Mikor elkészült a malac, A férfira bíztam a szeletelést és jóízűen elfalatoztuk a lekvárral és a lencsesalátával.
Ennek a receptnek a története mégsem a libától és az ő combjától indult el, hanem a körettől vagyis a lila édesburgonyától, amit most kóstoltam először. Nem egy megszokott hozzávaló az ételekben, boltban nem igen kapni, ott még zömében csak a sárga húsú édesburgonyával vagyis batátával lehet találkozni, ami külföldről érkezik, és sajnos nem mindig szép, sőt még drága is. Ez viszont magyar batáta, magyar termelőtől, ráadásul bio, és még az ára is rendben van, arról nem beszélve, hogy mennyire finom. Igen, igen az édesburgonya webáruházból rendeljük több kolleginával egyetemben, így éri meg igazán.
Hozzávalók 2 főre:
Egyszerű leves, és az igazi húsleveshez képest gyorsan is elkészül, viszont az ízén abszolút nem az érződik, hogy csak, úgy össze lenne dobva. Nagyon ízlett tényleg, nekem is, A férfinak is, mivel volt benne hús is, így már egy szimpla leves is ételnek mondható szerinte is… Amúgy nagyon egyszerűen készíthettek több zöldséggel húsmentes verziót is, akár gombával is.
Biztos csak abban voltam, hogy körte és zeller lesz a köret bármilyen formában, viszont szembenézett velem a hűtőben egy megkezdett üveg vörösbor, úgyhogy gondoltam kékszőlővel párosítva legyen valami mártás is hozzá. És lett. És finom lett. A kacsasütésnél meg hisztiztem kicsit, mert a kisebb darabokat korábban pikk-pakk 8-8 perc alatt oldalanként megsütöttem csodaszép rózsaszínűre, de ez egy nagyobb darab volt és most is megsütöttem, majd pihent, majd félbevágtam és hát nem csak rózsaszín volt…,hanem “bloody” konkrétan nyers, úgyhogy be is vágtam a sütőbe azzal a lendülettel és enyhén negatív hozzáállással (rossz volt a holdállás aznap), hogy tuti most meg majd jól kiszárad és cipőtalpat eszünk.
Hozzávalók:
Egyébként volt már a kezemben sertésszűz egyszer. Rövid életű lett. Megvettem a piacon, betettem a hűtőbe, hogy másnap megcsinálom, de ez nem történt meg, így még egy napot töltött fagyasztás nélkül aztán kivettem, hogy na majd most alkotok belőle valamit, de kissé fura szaga volt, így meglendítettem a kuka irányába…
Hozzávalók 4 főre:
Amúgy még paradicsomszósszal is össze lehetne rottyantani a végén az egészet, próbáljátok ki, ha van kedvetek úgy is. Hogy mi az alján a fehér és barna színű cucc? Nos, semmi extra, annyi történt, hogy kevés volt a rizs és a hajdina is otthon, úgyhogy összepároztam őket, és nem bántam meg, sőt így sokkal finomabb lett, én amúgy sem vagyok nagy rizsrajongó. Ezt az ételt is nélküle ettem csak úgy a húst és a zöldségeket egymagában.
Hozzávalók 4 főre:
Jártamban, keltemben itt eszem, ott eszem, szeretek, -tünk jó kis éttermekbe betérni. Így történt ez pár hete is, mikor én egy jóféle babgulyással (igen jól olvassátok, én és a babgulyás egy helyen egy időben és tányéron) leptem meg magam, míg A férfi (Bambirajongók most lapozzanak) áfonyás vörösboros őzpörköltet nézett ki magának és mielőtt megkóstolhatta volna, már bele is trollkodtam a tányérjába csak úgy nőiesen a nagy leveses kanalammal. Elsősorban a mártás érdekelt és persze az őz is, mert a vadhúst nem igen szeretem, de őzet még nem ettem. Az van, hogy ízlett és nem kicsit, a vörösboros áfonyás cuccot kóstolva pedig már el is képzeltem, hogy ez simán ehető szárnyassal is, lisztes krokett helyett meg édeskrumplival inkább.
Hozzávalók 4 főre:
Vagy válasszátok a harmadik opciót, ahogy én is tettem, hiszen a hús, zöldség, öntet kombót választottam, és bőven jóllaktam, A férfi pedig elégedett ábrázattal majszolta a rizses verziót. Sőt, mondok még jobbat, a vegák is szeretni fogják a zöldséget az öntettel és a rizzsel. Mindenki jól jár! Bár ők néha reklamálni szoktak, hogy a zöldség és a hús együtt sült…Hát rajtuk most nem tudok segíteni sorry… Pont az volt a cél, hogy mindent lehet egyszerre sütögetni, és ne legyen vele sok meló, mert akadt bőven más tennivalóm otthon.
Dehát valszeg pont úgy, mint ahogy a csicseriborsólisztes lepény is a serpenyőben, mert megszívja magát a liszt a folyadékkal és ez elég neki, hogy egyben maradjon. Nagyon izgalmas ez a recept, pláne, hogy picit sós és édes is, viszont egy deka hozzáadott cukor sincs a tésztájában, kivéve persze az aszalt gyümölcs cukortartalmát, de az a pár szem elenyésző. A rozmaringtól pedig pikáns lesz az egész és mikor a süti széle ropogósra sült és azt frissen én lenyestem persze, hmmm, na ott bódogság volt…
Hozzávalók:
Ismét Bio Bridge terméket használtam az elkészítéséhez, még hozzá rizstejszínt és ismét nem vettem észre különbséget a végeredmény kóstolásakor. A rizottók általában vajasak, vagy tejszínesek vagy mindkettő és nem tudom azt mondani tényleg még én sem, hogy azok nem finomak. Mert azok, ez vitathatatlan, de attól még laktózmentesen is lehet legalább ugyanolyan ízleteset készíteni. Annyi jó íz van benne amik harmonizálnak egymással, hogy fel sem tűnik, hogy nincs benne zsíros tejszín, sőt most vajat sem tettem bele az elején, persze nyugodtan küldhettek egy kanállal az olaj mellé, ezt rátok bízom. Ha nem cél a laktózmentesség, akkor hajrá. Még egy fontos dolog, hogy a rizottó alaplé véletlenül sem jelent forró vízben feloldott leveskockát… Ha van kéznél igazi zöldség vagy húsalaplé a hétvégi levesből az tökéletes, ha nincs akkor én úgy szoktam egyszerűen megoldani, hogy egy liter forralt vízbe beleszórok natúr vegamix zöldségkeveréket, ami tiszta, tartósítószermentes fűszerkeverék, nagyobb hiperszuperben már lehet kapni vagy piacon fűszerboltban. Ennyi, nem kell ezt túlbonyolítani.
Hozzávalók 2-3 főre:
