Színével és ízével is hozzájárult ez az étel, hogy úgy érezzem még kicsit tart a nyár. Hogy az indián vagy a vénasszony típusú az már oly mindegy. Ha lehűl az idő automatikuson nyúlok a konyhában a kedvenc currys fűszerkeverékem illetve a napsárga kurkuma után és készülnek sorra a zöldséges, szaftos egytálételek.

Ha nincs kéznél currykeverék semmi gond, bárhol lehet kapni  római köményt, chilit, kurkumát, gyömbért külön-külön is, úgyhogy otthon is elkészíthető egy mennyei aromájú fűszeregyveleg. A kókusztejet nem érdemes hanyagolni belőle, mert az adja meg azt az “uhhdefinom” érzést, anélkül, hogy rájönnénk (ha nem tudnánk), hogy kókusz van benne.

Nálam most az történt, hogy kiürítettem a mélyhűtőm, legalábbis egy részét, mert lapul benne még némi gyümölcsös édesség is, de azt jobbnak láttam nem belekutyulni ebbe az ételbe… Szóval így került bele a vajbab és a harcsafilé is, de lehetne csirke is, illetve csak vega kajának is tökéletes egyéb zöldségekkel. Egyébként jó alternatíva ez akkor is, ha hozzám hasonlóan nem vagytok nagy zöldbab illetve vajbab rajongók…

A currys étellek mellé a rizs passzol a legjobban, viszont a fehér helyett érdemes gyakrabban fogyasztani a barnát is. Megnyugtatja és méregteleníti az emésztőrendszeret, gyulladáscsökkentő hatása van, a kínai orvoslás ezt tartja a legkiegyensúlyozottabb gabonafélének.  Amúgy meg finom, csak jól kell fűszerezni, hagymát belereszelni akár és máris sokkal barátságosabb.

A végén tényleg napsütötte lett…

Hozzávalók 2 főre:

2 db halfilé

2 db nagyobb méretű sárgarépa

10 dkg vajbab

2 gerezd fokhagyma

2 deci kókusztej

1 mokkáskanál kurkuma

1 mokkáskanál currypor keverék

1 evőkanál kukoricakeményítő

só, bors

olívaolaj

fél csokor petrezselyem

A barna rizst a szokásos módon dupla mennyiségű vízben megfőztem. Az olajat felmelegítettem, beleszórtam a serpenyőbe a feldarabolt répát és néhány percig pirítottam, míg a sárgarépa elkezdett karamellizálódni. Ezután hozzáadtam a centis darabokra vágott babot, a reszelt fokhagymát és kevés vizet öntöttem alá, sóztam, fűszereztem. Majd lefedve pároltam őket kb. negyed óráig. Ezalatt felkockáztam a halfilét, elkevertem a kókusztejben a kukoricakeményítőt. Mikor a zöldségek már majdnem teljesen megpuhultak, a haldarabokat szintén a serpenyőbe tettem, fehéredésig pirítottam őket, majd felöntöttem a kókusztejjel és még 10 percig együtt rotyogtak. Mikor besűrűsödött a szósz, elzártam a gázt és megszórtam petrezselyemmel az ételt.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Sárgarépa-paradicsom curry Édesburgonyás sárgarépás curry ananászkockákkal Ananászos csirke curry Csicseriborsós karfiolos curry Ananászos vöröslencse curry spenótos rizzsel Csicseriborsó-spenót curry bulgurral Sütőben sült rántott hal almasalátával Zöldborsós paradicsomos hal

Ez a Hugh gyerek a River Cottage-ból megint jól kifundálta, hogyan lehet 3 nagyon értékes alapanyagból imádnivalók ízeket kreálni. Ízig vérig magyar embernek lehet, hogy haja égnek áll ettől a kombinációtól, de legyünk nyitottak az új ízekre én továbbra is erre bíztatnék mindenkit. Pláne ha olyan hozzávalókról van szó, ami itthon is beszerezhető, még a kókusztejből is lehet jó minőségűt nagyon jó áron vásárolni. De biztos emlékeztek még rá, hogy meséltem róla, hogy otthon is tudunk pofonegyszerűen házi kókusztejet. készíteni. Erősen vonzódom a kókuszhoz, képes vagyok néha egy nagy kanállal elmerülni benne…így az ilyen recepteknek soha nem tudok ellenállni. És mióta szerelembe estem a kókusztejes spenótfőzelékkel, nem csak édességekbe használom, hanem főleg zöldséges currykhez, mert eszméletlen krémes gazdag aromát ad az ételeknek, olyan “nem tudom abbahagyni az evést”‘ érzésem van falatozás közben. Aztán meg persze vért izzadok az edzőteremben, de ez pont akkora öröm, mint enni, igazam van vagy igazam van?

Tudom sokan azt hiszik, hogy a kókusztej nem passzolhat a zöldséghez, pedig de de de, én sem hittem, míg meg nem kóstoltam, ugyanis nincs tömény kókuszíze az ételnek, csak ad hozzá egy olyan pluszt, amit a sima tejszín nem tud. A keleti konyha elég sűrűen használja az ételekhez tej helyett. Ez a fogás viszont mexikói beütéssel is bír a babnak köszönhetően. Lehet köret, illetve néhány kiegészítéssel, – de még anélkül is – laktató egytálétel, hiszen minden alkotóeleme energiadús. Én ettem így is, úgy is, egymagában, aztán megfejelve pirított lilahagymadarabokkal és némi petrezselyemmel csak a színe kedvéért. Kiskanállal nyammogós étel szerintem…

Hozzávalók 3 főre:

1 bögre basmati rizs

1 bögre kókusztej

1 bögre víz

1 bögre vörösbab(nálam most konzerv)

1 kisebb fej lilahagyma

só, bors

petrezselyem

vaj

A rizst leöblítettem és feltettem főni a kókusztejjel és a vízzel együtt, picit sóztam, borsoztam és lefedtem. A hagymát apróra vágtam és egy serpenyőben kevés vajon barnára pirítottam. A petrezselymet szintén felaprítottam. Mikor a rizs félig megpuhult akkor belekevertem a babot is és ismét lefedve együtt rotyogtak még pár percig, míg a rizs majdnem az összes folyadékot beszívta, majd lehúztam a gázról és lefedve még 10 percig állni hagytam. Tálaláskor került rá a hagyma és a petrezselyem.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Dél-indiai paradicsomos rizs Kókusztejes currys halleves Kókusztejes lencseleves Kókusztejes tökfőzelék almás tócsnival Mangós kókuszos rizs Tojásos gombás pirított rizs Kókusztejes zöldborsófőzelék mángolddal Currys kókusztejes finomfőzelék

Sosem főztem még igazi rizottót,  mindig csak halogattam, viszont a jövőben biztos gyakrabban fogok, mert nagyon ízlett. Az is tény viszont, hogy ez nem olyan, mint a töltött káposzta, hogy minél többet melegítjük újra, annál finomabb, ez tényleg csak igazán frissen jó, pláne ha avokádókrém is van benne, mert ő sem szeret sokáig a hűtőben állni, elveszíti a szép zöld színét, aromáját. Ezt csak azért írtam le, mert megkóstoltam másnaposan (az étel volt az, nem én) és hát hmm leszuszogtam, de már akkora örömet nem okozott, mint a tűzhelyről lehúzott állapotában.

Tulajdonképpen nem bonyolult az elkészítése, és csak olyan szempontból időigényes, hogy mellette kell állni és bőszen kevergetni, míg a rizs puha lesz, de ha magunk mellé van készítve a meleg húslé akkor nagy baj nem lehet, fél óra alatt azért elkészül.

A kerek formájú rizottó rizs biztos, hogy még ideálisabb lett volna hozzá, de mivel nem kaptam az utamba eső boltban, nem is kutattam tovább, mert karácsony utáni közvetlen napon nem voltam hajlandó bemenni a hiperszuper nagy áruházba, és elvegyülni a minden bizonnyal teljesen üres hűtőjüket feltölteni készülő emberek sokaságában, majd órákat állni sorban. Tisztelet a kivételnek persze… Szóval teljesen mezei “A” rizst használtam hozzá, és működött. A leveskockát felejtsük el ha rizottót főzünk, meg amúgy is…, én is előző napról megmaradt húslével főztem, de zöldségalaplé is tökéletes hozzá. Az alap rizottónk, avokádó nélkül is megállná a helyét köretként, de így, ezzel a szépséges zöld gyümölccsel vagy más zöldségekkel pl. gombával, laktató egytálétellé válik. Mivel árválkodott 2 db avokádó az ablakban és szóltak, hogy tökéletesen puhák vagyis várják további sorsukat, hát így végezték, és méltó módon azt hiszem. Dió elhagyható a tetejéről, de én azt elég sokszor eszem, és passzol hozzá szerintem.

Hozzávalók 4-5 főre:

4 marék rizs

1,5 dl száraz fehérbor

1 liter hús v zöldségleves

2 db puha avokádó

5 dkg reszelt sajt (parmezán vagy hasonló keményebb sajt)

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 teáskanál citromlé

só, bors

olívaolaj és vaj

Tetejére: diódarabok

Az avokádók belsejét kikapartam, meglocsoltam citromlével, sóztam, borsoztam, belereszeltem egy gerezd fokhagymát, majd botmixerrel pürévé varázsoltam. A húslevest felmelegítettem, felkockáztam a hagymákat. Egy széles, de mély serpenyőben felforrósítottam egy kanál olívaolajat és egy kanál vajat, erre tettem a hagymákat és megvártam, míg üvegesre párolódnak. Ezután hozzáadtam a rizst, sóztam, borsoztam, felöntöttem a borral és megvártam, míg beszívja a rizs a folyadékot, ezután merőkanalanként adagoltam hozzá a húslevest és folyamatosan kevertem a rizst a merőkanál hátuljával, míg az összes folyadékot felszívja, aztán jött a következő kör, amíg a rizs puha nem lett teljesen. A végeredménynek krémesnek kell lennie. Pár percre lefedve állni hagytam tálalás előtt, majd hozzákevertem az avokádókrémet, a sajtot, frissen őrölt borsot és diót szórtam még a tetejére, meg pár csepp olívaolajjal meglocsoltam.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Első találkozásom rebarbarával – Rebarbara kompót Első lekvárom, ami narancs Sonkás rizottó mangóval Húsvéti színes töltött tojások Főzzünk rizottót maradékokból! Vörösboros gombás rizottó Csőben sült spenótos rizses hús Mi kerüljön a reggeli pirítósra? Avokádós barackos salsa

A fűszereket leszámítva. Nálam ilyen egy hóvégi gyorsétel hétközben. Kinyitottam a “kamra”szekrényt, hogy megnézzem miből élünk. Volt némi maradék lencse, rizs, aztán böngésztem kicsit, olyan ételre vágyva amit eddig még nem készítettem. Mivel paradicsom is figyelt a hűtőben, így megtetszett ez a keleti fűszerezésű egytálétel, de köretnek húsok mellé is remek lehet.  Minden egyéb fűszer is rendelkezésemre állt a lencse pedig gyorsan megfő, beáztatni sem szükséges, úgyhogy nekiláttam. Mostanában amúgy is nagy kedvencem lett a fahéj-római kömény találkozása egy ételen belül, én sem gondoltam volna korábban, hogy ennyire tökéletes páros ők ketten.

Utóbbit különösen szeretem. Keleti, azon belül főleg az arab ételek nem is nagyon léteznek római kömény nélkül. Az íze teljesen más, mint a magyar konyha által használt köménymag. Nekem az egyik kedvenc fűszeremmé vált rövid időn belül, annyira illatos és aromás. Gyakrabban kapni egészben, mint őrölt formában, de érdemes ledarálni, úgy sokkal több íz kijön belőle főzés közben. Azt olvastam, hogy az ókori Rómában a diákok ezzel sápasztották a bőrüket, hogy elhitessék szüleikkel, hogy egész nap a könyv felett görnyedtek és biflázták a tananyagot… Ebben az időben hiába próbálkozik bárki ezzel, szerintem nincs aki bevenné….  És óvakodjatok a “Kömény” becenévre hallgató emberektől, hiszen Marcus Auréliust is így nevezték, mivel a rómaiak a köményt a kapzsiság és fösvénység jelképének is tartották. Jó tulajdonsága, hogy sok vasat tartalmaz, valamint ismert antibakteriális és görcsoldó hatása is.

A fahéj igazi afrodiziákum, hangulatjavító, emésztésfokozó, csökkenti a vércukor és a rossz koleszterinszintet és állítólag öregedésgátló is.  Na ne kezdjétek el most nagy kanállal enni, úgy nem biztos, hogy a pozitív tulajdonságai fognak megnyilvánulni…  Sokan ódzkodnak tőle, hogy sós ételekbe használják pedig higgyétek el remek, nem lesz “sütemény íze” attól még a zöldségnek vagy húsnak. Ki kell próbálni az biztos!

A lencséről már volt szó, hogy miért is a barátunk, és nem csak főzeléknek finom, sőt…

Hozzávalók 2 főre:

1 bögre lencse

1 bögre barna rizs

1 duci gerezd fokhagyma

2 db paradicsom

fél csokor petrezselyem

só, bors

1 teáskanál őrölt római kömény

1 teáskanál őrölt fahéj

A lencsét feltettem főni annyi vízzel, hogy kb. 3 ujjnyival ellepje. Ekkor meg is sóztam. Ha félig megpuhult hozzáöntöttem a barnarizst, fűszereztem, belereszeltem a fokhagymát és együtt főttek tovább. Ha elfőné a vizét, pótoljuk fél decinként, míg a rizs meg nem puhul. Mikor elkészült hozzákevertem a felkockázott paradicsomot, a felaprított petrezselymet és vidáman bekanalaztam.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Hasonló bejegyzések:

Lencsés korhelyleves Medvehagymás köleskrém – Mindjárt vége a medvehagyma szezonnak! Dél-indiai paradicsomos rizs Sütőtökös csicseriborsós tagine Ananászos vöröslencse curry spenótos rizzsel Ájult imám padlizsánja Gránátalmás lencsesaláta, hogy bőségben teljen az Újév! Illatos fűszeres egytálétel -Marokkói csicseriborsó leves