Ki gondolná, hogy a hal mennyire passzol egy lencsefőzelékhez? Nekem eddig tán még sosem jutott eszembe összepárosítani őket, de most egy hirtelen ötlettől vezérelve megtettem.
Először kóstoltam a nyelvhalat is, eddig csak hallottam róla főzőműsorokban, hát gondoltam teszek egy próbát, olyan szimpatikusnak tűnt a halasnál, ráadásul az ára sem vészes, legalábbis a lazachoz képest. Nagyon kellemes a húsa, olyan tartalmas, de szinte krémes, nem esik szét sütés közben és lesz olyan vízízű, mint a fagyasztott halak többsége, amiket pont ezért nem szeretek.
A vöröslencse meg mindig jól jön, ha gyorsan szeretnék egy jó főzelékhez jutni, de természetesen hagyományos lencséből is elkészíthetitek, de ez gyorsabban megfő, áztatni sem kell.
Ez tipikusan olyan étel lett, amit egy piaci vásárlás inspirált, ezért is jó oda járni. Amikor fogalmam sincs, hogy mi lesz az ebéd, aztán jönnek az ötletek a sok árut látván, néha túlzásba is esem, főleg, ha éhgyomorra megyek vásárolni. Mindenből egy kicsit és a végén örömtáncot járnék, ha 8 kezem lenne, annyi a szatyor. A kis gurulós banyatank ellen még tiltakozom…
Ennek az ételnek a hozzávalóit azért egy nagyobb hiperszuperben is megtaláljátok, ráadásul csak pár hozzávaló kell és elkészülhet pikk-pakk egy gyors vacsora vagy ebéd.
Hozzávalók 4 főre:
Halhoz:
4 szelet nyelvhal
2 gerezd fokhagyma
só, bors
vaj, olívaolaj
citromlé
Főzelékhez:
40 dkg vöröslencse
fél póréhagyma
1 teáskanál almaecet
1-2 evőkanál joghurt, kefír v tejföl (elhagyható)
3-4 db babérlevél
só, bors
kókuszolaj
A póréhagymát felaprítottam, kevés kókuszolajon megpároltam, majd hozzáadtam a lencsét, babérlevelet, sót, borsot, és felöntöttem annyi vízzel, ami kb. 1 ujjnyival ellepte.
Mikor a lencse megpuhult (kb. negyed óra), a főzelék be is sűrűsödött, de ha túl kevés lenne a folyadék öntsetek hozzá még pici vizet. Ha túl híg, de a lencse már puha, akkor 1-2 merőkanálnyi lencsét le szoktam turmixolni, amihez nem mindig, de most kevertem pár kanál joghurtot is és visszaöntöttem a főzelékhez, megvártam, míg egyet rottyan és elzártam a gázt alatta. Végül beleöntöttem az almaecetet is.
A halat sóztam, borsoztam, 1-1 evőkanál vaj és olívaolaj keverékén megsütöttem kb. 3 perc alatt az egyik oldalát, majd a másikat is. Mikor az egyik oldala sült, a tetejére ráreszeltem a fokhagymát, aztán fordítottam csak meg és sütöttem a fokhagymás felén is tovább. Ennyi elég, hogy a fokhagymás ízt átvegye és hagyma még ne égjen meg. Tálalás előtt facsartam rá citromlevet.
Nem mondhatnám, hogy gyakran készítek ilyesmit, pláne, mert kicsit sem zsírszegény eme pite, de néha annyira jól tud esni ebédre vagy reggelire valami hasonló. Kell a lelkemnek és pont. Birsalmát legtöbbször birsalmasajt vagy kompót formájában eszünk talán, viszont higgyétek el, hogy sütve a legfinomabb. Pár hete egy kellemes baráti vacsorán került elő a sütőből, egészben, csak úgy natúr, cukor nélkül megsütve pár db birs. A nyersen amúgy ehetetlen, beton kemény és brutál fanyar gyümölcsből lett egy krémesre, édesre, enyhén megkaramellizálódott csoda és egészen addig főzést terveztünk, de ahogy az asztalra kerülő jóféle sajtot és paraszt sonkát elkezdtük falatozni a puha birssel, máris meggondoltuk magunkat, mert rájöttünk, hogy ennél jobb fogást aznap este ki sem tudtunk volna találni. Mesés, próbáljátok ki és ehhez semmilyen konyhaművészet nem szükséges!
Minél karakteresebb ízű sajtot tesztek bele, annál finomabb, így van legjobban harmóniában a birsalmával. A tejszínnel lehet csalni és kicsit könnyedebbé tenni a tölteléket, én is egy részét sűrű joghurttal váltottam ki, de akár 1 az 1-ben is megtehetitek ezt. Persze lehetne növényi tejszínt is használni, de mivel elég sok kell ehhez, szerintem azok elvinnék az ízét más irányba, mert a rizstejszín túl édeskés a kókusztejszín meg túl kókuszos.
Hozzávalók egy 25 centis piteformához:
Egyszerű leves, és az igazi húsleveshez képest gyorsan is elkészül, viszont az ízén abszolút nem az érződik, hogy csak, úgy össze lenne dobva. Nagyon ízlett tényleg, nekem is, A férfinak is, mivel volt benne hús is, így már egy szimpla leves is ételnek mondható szerinte is… Amúgy nagyon egyszerűen készíthettek több zöldséggel húsmentes verziót is, akár gombával is.
Ezt a verziót hirtelen felindulásból készítettem. Történt ugyanis, hogy véletlenül a kezembe került egy fantasztikusan igényes női magazin, már ingyen osztogatja a postás, annyira jó. Ezeket általában így tovább is hajítom a kuka irányába érdeklődés hiányában, esetleg a recepteket lesem meg. Most is így történt felcsillant a szemem, mert két egész oldalt szántak az ilyen kencéknek, gondoltam, biztos tudok még ötletet meríteni én is. A pórés-almáson akadt meg szemem és buzgón olvasni kezdtem a receptet, de mikor megláttam, hogy 3. összetevő az alma és a póré után a leveskocka, na akkor lendítettem meg a kuka irányába végleg az újságot. Leveskocka?? Minek?? Nem hiszem el, hogy nincs otthon még véletlenül se bármilyen más szárított fűszer, de ha nincs is, só és bors tuti van minden háztartásban és az is jobb, mint a műanyag leveskocka, ami arra jó, hogy minden levesnek egyforma ízt adjon és elvegye a friss hozzávalók aromáját.
Hozzávalók:
Úgy vagyok most ezzel, hogy meg tudnám enni szinte minden nap, annyira jó a zeller, dió, körte kombó, akár hús nélkül is, de a mustáros pórés pirított csirke pedig különösen élvezetessé teszi. Kicsit olyan, mint a Cézár saláta, persze abban nincs ennyiféle alapanyag, de az összhatás hasonló. Azért is szerettem volna megosztani ezt a salit, mert döbbenetes, hogy saláta néven miket bírnak feltálalni az éttermek, főleg szegény Cézárt teszik tönkre legtöbbször. Tisztelet a kivételnek persze, de nagyon ritkán lehet igazán finomat rendelni, aminek köze is van az eredetihez vagy egyáltalán az élvezetes saláta fogalmához.
Hozzávalók 4 nagy adaghoz:
