Zöldborsós édesburgonyás pulykamell

2018. Mar. 16.

Igazi, hétvégi ráérős, hol kanállal, hol villával evős, hol az asztalnál, hol a kanapén elfalatozós ételt hoztam ma nektek.Ha hétköznap főztem volna ezt az ételt, akkor a hús mellé szórtam volna a borsót és az édesburgonyát, és ezalatt gyorsan kifőztem volna egy adag rizst, vagy kölest, és pikk pakk kész az étel. Most viszont mindent külön készítettem, sőt még zabgaluskával is volt kedvem pepecselni. Az oka ennek az, hogy még én sem döntöttem el, hogy hússal vagy anélkül kívánom elfogyasztani, vagy csak a húst a zöldségekkel vagy ebben a sorrendben, hiszen a galuska a zöldségekkel is pompás, sőt eredetileg a fagyasztóban rejlő maradék sajtot is terveztem a végén ráreszelni, de aztán elfelejtettem…

Illetve a másik indok, hogy egy kedves vendég is betért hozzánk, és a süti mellett, gondoltam, ha megéhezik, akkor ő is tud belőle enni, de mivel nem igazán eszik húst, hát azt majd nem tesz rá. Na, ennek a vége az lett, hogy aznap éppen húst kívánt a lelkem, így letolt egy nagy tányérral vidáman… Hétvégén jól jönnek a jól variálható kaják, mindenki arra a hozzávalóra megy rá, amihez éppen kedve van.

Ja és a savanyúság is jó passzolt hozzá, egy jó csalamádé vagy ecetes uborka még simán lecsúszott mellé. Jó étvágyat!Hozzávalók:

1 kg pulykamell

fél kg zöldborsó

1 nagyobb méretű édesburgonya

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 teáskanál mustár

1 evőkanál szárított majoranna

kis csokor petrezselyem

só, bors

kókuszolaj

Köret:

12 evőkanál zabliszt

2 evőkanál őrölt lenmag

1 tojás

1 mokkáskanál szódabikarbóna

fél csokor petrezselyem

kb. 4 deci víz

só, bors

olívaolaj

Elkészítése:

A húst felkockáztam, a vöröshagymát szintén, majd kókuszolajon üvegesre pároltam, aztán hozzáadtam a húst, fehéredésig pirítottam, majd fűszereztem, öntöttem alá kb. 1 deci vizet és lefedve hagytam puhulni. Közben hozzáreszeltem a fokhagymákat is, majd mikor a hús megpuhult, hozzáadtam a mustárt, kicsit lepirítottam még az egészet és elzártam a gázt.

Míg a hús sült, vizet forraltam, ebbe beleszórtam a zöldborsót, és a kockára vágott édesburgonyát, és kb. 5 perc alatt megfőztem és leszűrtem. A főzővizét megtartottam, mert ebben főztem ki a nokedlit.

Egy tálba szórtam a zablisztet, a lenmaglisztet, a szódabikarbónát, sót, borsot, felaprított petrezselymet, reszelt fokhagymát, beleütöttem a tojást, majd a víz felét is hozzáöntöttem, elkezdtem összekeverni, a többi vizet pedig apránként adtam hozzá, nehogy túl híg legyen. Sűrű, de még kissé folyós galuska állagúnak kell lennie. Forrásban lévő vízbe szaggattam egy kis kanállal a galuskákat és kb. 5 percet főztem, majd egy szűrővel egy lábosba szedtem és pici olívaolajat öntöttem rá, hogy ne tapadjanak össze.

Ha elkészült a nokedli, akkor lehet tálalni, friss petrezselyem mehet a tetejére, de akár sajtot is reszelhettek még rá.

Marha vadas zablisztes szalvétagombóccal

Pálmafa

2018. Feb. 02.

Hozzászólások (0)

Ezentúl csak így készítem a vadast! Ezt a két főszereplőre értem elsősorban, a marhafelsálra, mert vadasban nekem jobban ízlik, mint a lábszár, illetve a gombócra, hiszen a fura kinézetű zsemlegombóc sosem hozott lázba. Párszor csináltam már korábban és jó sok szafttal elment, de szorosabb emlékek nem fűznek hozzá.

Aztán bukkantam rá a szalvétagombóc receptjére, és megmondom őszintén még életemben nem hallottam róla, de éreztem, hogy képes megváltoztatni a zsemlegombóchoz fűződő viszonyomat és muszáj kipróbálnom. Naná, hogy variáltam rajta és fehér liszt helyett a zabliszt került számításba. Ha a galuska klassz lett belőle, akkor ez is az lesz úgy döntöttem. És tényleg!

Hogy mitől szalvétagombóc? Attól, hogy textil szalvétában fő meg gyakorlatilag, és szépen szeletelhető lesz. Senki ne kezdjen el textil szalvéta után böngészni a világhálón, egy vékonyabb konyharuha is tökéletes lesz hozzá. Mint egy szaloncukrot, bele kell csavarni a masszát és megfő. Ennyi. Komolyan mondom reggelire is elnyammognám.

Na, de azért a gombóc készült a marhához és nem fordítva, bár ismertek, én a gombóccal és csak a mártással is el lennék, dehát A férfi is had örüljön… Egyébként ennek az ételnek az elkészítésében egy másik férfinak, A hentesnek is nagy szerep jutott, hiszen a legszebb húst adta nekem és megerősített benne, hogy a felsál lesz a tökéletes választás a vadashoz. Isteni finom színhúst kaptam, ami a sok zöldséggel szinte porhanyósra puhult, szuper kaja, próbáljátok ki!

Hozzávalók:

6 szelet marhafelsál

4 nagyobb sárgarépa

2 fehérrépa

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4 db babérlevél

pár szem borókabogyó

1 teáskanál mustár

pár csepp citromlé

só, fehérbors

kókuszolaj

Gombóchoz:

20 dkg zabliszt

4 kisebb vékony szelet teljes kiőrlésű kenyér

1 kis fej vöröshagyma

2 db tojás

2 deci tej v víz (nálam 1 púpos evőkanál joghurt + víz)

fél mokkáskanál szódabikarbóna

kis csokor petrezselyem

só, bors

vaj v olívaolaj

Elkészítése:

Vadas mártás: A hússzeleteket sóztam, borsoztam, majd egy nagy serpenyőben kevés kókuszolajon minden oldalán pár perc alatt lepirítottam őket.

A répákat meghámoztam, és felkarikáztam, a vöröshagymát és fokhagymát felaprítottam. Mikor a hús megpirult, mellészórtam a hagymákat, a borókabogyót, babérlevelet, sót és borsot, majd lefedve hagytam a saját levében főni, mikor ezt elfőtte, öntöttem alá kb. 2 deci vizet és még legalább 30-40 percig hagytam főni, míg a hús félig megpuhult. Ennek az ideje nyilván attól is függ milyen húst használtok és milyen vastag a szelet. Ezután hozzáadtam a fehér- és sárgarépát is, és ismét lefedve főztem tovább még kb. 25 percig, míg a zöldségek is megpuhultak és egy villát simán bele tudtam szúrni a húsba. A vizet azt mindig pótoltam alatta, nagyjából félig lepte el a folyadék a húst és a zöldségeket.

Ezután kivettem a húsokat és félretettem egy tálra, majd kibányásztam a babérlevelet és a borókabogyókat a serpenyőből, a többi zöldséget a levével együtt pedig egy nagy és mély tálba öntöttem, hozzákanalaztam a mustárt, majd botmixerrel simára turmixoltam a mártást. Ezután valaki még átszűri az egészet, szerintem ez viszont felesleges meló, ráadásul kárba vész a sok zöldség, így sokkal intezívebb az íze is, és sűrűbb, tartalmasabb lesz a végeredmény.

A mártást visszaöntöttem a serpenyőbe, ha túl sűrű, akkor lehet még pici vizet adni hozzá, ha túl híg, akkor behabarhatjátok, amit amúgy ettől függetlenül is sokan megtesznek még a végén, vagyis pár kanál tejfölben simára kevertek 1 evőkanál bármilyen lisztet (én mostanában rizslisztet szoktam ilyen célra használni), majd hozzákevertek pár kanállal a meleg mártásból és visszaöntitek a serpenyőbe és összeforraljátok, míg besűrűsödik. Amúgy a tejfölt a tálalásnál is kínálhatjátok mellé, így mindenki eldöntheti, hogy kér-e hozzá vagy sem.

Gombócok: Én a húst előző nap már megfőztem, és a másnapi ebéd előtt csak a gombócokat főztem ki hozzá, de amíg a hús fő ezt közben is megtehetitek. Egy lábosban feltettem a vizet forrni. A kenyeret felkockáztam és pici olívaolajon egy serpenyőben megpirítottam, kicsit kihűtöttem, majd leöntöttem a joghurt és víz keverékével, csupán azért ezzel, mert ez volt itthon, de sima víz is jó, vagy tej. Növényi tejeket én itt nem használnék az édességük miatt illetve az ízét is megváltoztathatja a gombócnak.

A zablisztben elkevertem a szódabikarbónát, beleütöttem a tojásokat, belereszeltem a vöröshagymát, beleszórtam az apróra vágott petrezselymet, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a beáztatott kenyereket a levével együtt. Nekem plusz folyadék nem volt szükséges a gombóchoz, de ha esetleg más lisztből készítitek, és túl sűrű a massza, akkor öntsetek hozzá annyit, hogy ha összedolgozzátok, akkor sűrű, ragacsos, de még formázható legyen a textúrája.

A masszát két részre osztottam és fogtam a textil szalvétát, kiterítettem a pultra, kicsit megvajaztam a közepét, ahova a tészta kerülni fog, hiszen ragacsos, de így nem ragad a végén hozzá. Kivettem kézzel a massza felét és ráhalmoztam a szalvéta közepére hosszában, majd kézzel egy kb. 18-20 cm hosszú hengert formáztam és mint egy szaloncukrot feltekertem, majd a két végén megcsavartam a szalvétát szorosan és egy cérnával összekötöttem. Mikor a víz felforrt, beletettem mindkét hengert a vízbe és kb. 15 perc alatt megfőztem. Látni fogjátok, ahogy a szódabikarbónától kicsit megdagad, viszont ezt azért tettem bele, hogy a zabliszt ne legyen olyan fojtós, könnyedebb legyen az állaga. Mikor elkészült kivettem a pultra, levágtam a cérnát és simán letekertem róla a szalvétát, majd szeletelhető és tálalható a vadassal.

A sült répa és birsalma randevúja

Pálmafa

2017. Nov. 06.

Hozzászólások (0)

A legjobb őszi saláta vagy köret, ha úgy tetszik. Legalábbis az én konyhámban az első helyre került idén.

Igeeen, ismét birs recept, dehát bírom és szezonja van, így nem félek használni. Megint csak feltenném a kérdést, ki mondta, hogy a saláta unalmas? Jesszus, kóstolja meg ezt, aki még mindig így gondolja.

Sült csirkéhez készült egyébként köretnek, de mikor a tányéromra pakoltam ezt az őszi színekben pompázó szépséget, a csirke majdnem felejtős lett. Aztán persze lecsúszott az is, tényleg passzolnak, de ez az étel akár önálló fogás is lehet, mondjuk egy könnyed vacsora. Répa helyett bátran próbáljátok ki sütőtökkel, vagy édesburgonyával is, a birs mindkettőnek jó barátja lesz.

Igazi vitaminbomba, egy tányéron szinte minden, ami ahhoz kell, hogy elkerüljön a nátha, és a kósza bacik, de ugyanakkor laktató, sőt még finom is!Hozzávalók:

4-5 db közepes répa

2 birs

fél fej lilahagyma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

kis marék dió

pár szál petrezselyem

só, bors

1 mokkáskanál almaecet v citromlé

1 ek olívaolaj

A répát felkarikáztam a birset felkockáztam és 200 fokos sütőben addig sütöttem, míg átpuhultak és barnulni kezdtek.

A lilahagymát vékonyra szeltem, a diót száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítottam, a petrezselymet felaprítottam.

Az olívaolajat összekevertem az almaecettel, reszelt gyömbérrel, sóval és borrsal.

Mikor megsült a répa a birs, hozzáadtam a hagymát, a diót és a petrezselymet, majd meglocsoltam az öntettel és összekevertem az egészet. Langyosan és hidegen is isteni!

Rozmaringos karfiolos csirkeleves

Pálmafa

2017. Oct. 23.

Hozzászólások (0)

Ha vágytok egy könnyű ételre, ami felmelegít és jobb kedvre derít, akkor ő egy jó megoldás lehet itt!

Egyszerű leves, és az igazi húsleveshez képest gyorsan is elkészül, viszont az ízén abszolút nem az érződik, hogy csak, úgy össze lenne dobva. Nagyon ízlett tényleg, nekem is, A férfinak is, mivel volt benne hús is, így már egy szimpla leves is ételnek mondható szerinte is… Amúgy nagyon egyszerűen készíthettek több zöldséggel húsmentes verziót is, akár gombával is.

Viszont ha már hús, akkor szerintem jobb lenne bele a combfilé, az picit zsírosabb, több ízt tesz hozzá, de nekem most csak csirkemell volt itthon. Az a típusú étel, ami 2 nap múlva még finomabb és jólesik elkanalazni egy nagyobb bögréből is, csak úgy a tévé előtt.

Hogy miért sütöttem meg a karfiolt előtte? Mert úgy még finomabb lesz az íze, de természetesen ezt a lépést kihagyhatjátok, ha úgy tetszik. A póréhagyma pedig új kedvenc lett, régen valahogy kevesebbet használtam, de mostanában rákattantam, mert nem annyira erős az íze, mint a vöröshagymának, szép a színe, mutatós, egy csomó ételbe passzol. És amikor a levesben találkozik az olvadozó parmezánnal….

Hozzávalók 4 főre:

1 db csirkemellfilé vagy 2 csirkecomb filé(jó a csontos is)

1 fej karfiol

fél póréhagyma

1 duci gerezd fokhagyma

pár szál petrzselyem

10 dkg parmezán

1 teáskanál szárított zöldségkeverék

2 szál rozmaring ág vagy 1 teáskanál szárított

só, bors

kókuszolaj

A karfiolt rózsáira szedtem és kevés kókuszolajjal meglocsolva 200 fokos sütőbe toltam kb. 15 percre, míg kicsit megpirult.

Ezalatt a póréhagymát felkarikáztam, kókuszolajon megpároltam, hozzáadtam a felkockázott csirkemellet, ezt is lepirítottam kicsit, majd ment hozzá az aprított fokhagyma és rozmaring, a karfiol, só, bors, majd felöntöttem bő 1 liter forró vízzel, amiben előtte elkevertem a szárított zöldségkeveréket. (Nálam ez a leveskocka.)

Hagytam őket együtt rotyogni kb. 20 percig, majd elzártam a gázt. Tálaláskor szórtam rá friss petrezselymet és reszelt parmezánt.

Póréhagymás almás kence

Pálmafa

2017. Oct. 20.

Hozzászólások (0)

Nem lehet megunni a zöldségkrémeket, sosem készül két egyforma, mégis mindig finomak.

Ezt a verziót hirtelen felindulásból készítettem. Történt ugyanis, hogy véletlenül a kezembe került egy fantasztikusan igényes női magazin, már ingyen osztogatja a postás, annyira jó. Ezeket általában így tovább is hajítom a kuka irányába érdeklődés hiányában, esetleg a recepteket lesem meg. Most is így történt felcsillant a szemem, mert két egész oldalt szántak az ilyen kencéknek, gondoltam, biztos tudok még ötletet meríteni én is. A pórés-almáson akadt meg szemem és buzgón olvasni kezdtem a receptet, de mikor megláttam, hogy 3. összetevő az alma és a póré után a leveskocka, na akkor lendítettem meg a kuka irányába végleg az újságot. Leveskocka?? Minek?? Nem hiszem el, hogy nincs otthon még véletlenül se bármilyen más szárított fűszer, de ha nincs is, só és bors tuti van minden háztartásban és az is jobb, mint a műanyag leveskocka, ami arra jó, hogy minden levesnek egyforma ízt adjon és elvegye a friss hozzávalók aromáját.

Miután kidühöngtem magam, belehajtogattam a ridikülömbe egy póréhagymát és hazasétáltam, majd megcsináltam ezt. Annyira belejöttem, hogy rögtön a maradék kelkáposztát is hozzádobtam, ezt kihagyhatjátok ugyan, de nekem így tartalmasabb lett és még zöldebb is. Nem főztem agyon a zöldeket, maradjanak csak roppanósak és így egy kissé darabos rusztikus kence lett a végeredmény, ami tökéletes sós palacsintákhoz, pirítósra, vagy húsok, hal mellé is.

Hozzávalók:

1 v 2 szál póréhagyma

negyed kelkáposzta (elhagyható)

1 db nagyobb zöld alma

2-3 szál kakukkfűág (szárítottból 1 mokkáskanál)

fél csokor petrezselyem

1 mokkáskanál mustár

negyed citrom leve

só, bors

kókuszolaj/olívaolaj

A hagymát kevés kókuszolajon megfonnyasztottam, hozzáadtam a felcsíkozott kelt, majd megvártam, míg az is összeesik és kicsit elkezdenek barnulni. Ezután egy mély edénybe tettem őket, fűszereztem, belekanalaztam a mustárt, csorgattam rá citromlevet, hozzáreszeltem az almát is és leturmixoltam botmixerrel. Darabosra hagytam, de ha szeretnétek akkor kanalazhattok hozzá kevés joghurtot és úgy egyszerűbb krémesebbre turmixolni. Üvegbe kanalaztam és hűtőbe tettem, kb. 1 hétig eláll.

Medvehagyma pestós csirke

Pálmafa

2017. Apr. 27.

Hozzászólások (0)

Lassan elérkezik a medvehagymaszezon vége, érdemes pesto formájában elspájzolni belőle, de az a jó hírem van, hogy ezt az ételt bármilyen pestoból elkészíthetitek. A boltban is kapni jobb minőségűeket, de ha házilag gyártanátok, hiszen nagyon egyszerű, akkor ITT találtok recepteket hozzá.

Bazsalikomos, petrezselymes, cukkinis, újhagymás, kelkáposztás, bármilyen pesto jó lehet, és nem csak pirítósra érdemes kenni, hanem hasonló húsos ételekbe, de halakhoz is szuper.

Nagyon ritkán eszem nokedlit, vagy nevezzük galuskának, ahogy tetszik, viszont most megkívántam és hát A férfi elé sem tehetem a húst csak úgy simán salátával. Kivéve, ha vacsoráról van szó, mert akkor ő is szívesen eszi a dudvát, ahogy ő nevezi… Hát dudva azért ebben is van bőven, hiszen a pesto és a petrezselyem is az, és bár készítettem már rizslisztes nokit, de szerintem most sikerült a legjobban. Egyrészt giga méretűeket szaggattam, másrészt rájöttem, hogy az útifű maghéj a titok, mert az tök jól összefogja az egészet, a szódabikarbónának köszönhetően viszont nem lesz fojtós a végeredmény. Az útifű egyébként a reggeli chiapudingom vagy zabkásám rendszeres hozzávalója is, de fasírtokba is kiválóan használható, érdemes otthon tartani, mert nagyon kevés kell belőle és klassz a beleknek is.

Természetesen a pestós csirke rizzsel vagy kölessel is nagyon finom ebéd lesz! Mellé friss fejes saláta vagy ubisali, csalamádé, hmm…

Hozzávalók :

1 egész csirkemellfilé

3-4 evőkanál medvehagyma pesto (recept ITT)

2 deci tejszín (kókusztejszínt használtam, de rizstejszín v sima főzőtejszín is jó)

só, bors

kókuszolaj

Galuskához:

3 deci rizsliszt

2 db tojás

kis csokor petrezselyem

1 evőkanál útifű maghéj

1 késhegynyi szódabikarbóna

só, bors

olívaolaj

A csirkét felkockáztam, majd kevés kókuszolajon lepirítottam, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a tejszínnel összekevert pestot és hagytam, hogy egyszer összerottyanjon, majd elzártam a gázt alatt. Esetleg pici víz még mehet alá, ha kevesebb tejszínt adnátok hozzá vagy túl sűrű lenne.

Amíg a hús sült, összekevertem a nokedli hozzávalóit, vizet forraltam, majd egy evőkanállal beleszaggattam a galuskákat, megvártam, míg feljöttek a víz tetejére és egy szűrővel tálba szedtem őket, majd meglocsoltam pár csepp olívaolajjal.

Halfilé tormás diómártással

Pálmafa

2017. Apr. 03.

Hozzászólások (0)

Halételt is lehet “húsvéti” ízekbe burkolni, még ha nem szokás akkor is! A halhoz amúgy is passzol a torma, ráadásul ezt az ételt simán elkészíthetitek csirkével is, a mártás és a répás köret mindegyikhez passzol és minden vendég jól jár.

A sült répa és az abból készült pikáns krém, az egyik kedvencem, most viszont megálltam ott, hogy a répa megsül és isteni édesre karamellizálódik, így mehet rá jó sok citromlé és petrezselyem, hogy életre keljen a salátánk. Melegen és hideg is szuper finom és csak halkan jegyzem meg, de sokkal izgalmasabb és egészségesebb szerény véleményem szerint, mint a krumplipüré….

Persze, ha arról sem akar lemondani valaki, hát biggyessze oda a tányérjára, nem fog megsértődni a répa és a pirított diós mártás sem, amibe naná, hogy érdemes medvehagymát is csempészni.

Finom, színes, laktató, meg kell kóstolni!

Hozzávalók két főre:

2 nagyobb szelet halfilé (tőke, tonhal, harcsa stb.)

1 gerezd fokhagyma

1 evőkanál vaj

1 evőkanál olívaolaj

só, bors

pár csepp citromlé

Mártáshoz:

10 dkg dió

2 deci kefir (tejszín is jó helyette)

3 evőkanál friss reszelt torma

kb. 2 evőkanál aprított medvehagyma v újhagyma

1 deci víz

só, bors

Körethez:

4 nagyobb répa

kis csokor petrezselyem

1 evőkanál citromlé

só, bors

kókuszolaj a sütéshez

A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a répát meghámoztam és karikákra vágtam, majd kevés kókuszolajjal meglocsolva puhára sütöttem, akkor jó, mikor a külseje elkezd barnulni és karamellizálódni, akkor ki lehet venni a sütőből. Megcsorgattam citromlével, rászórtam a felaprított petrezselymet, pici sót és borsot, majd félretettem.

A hal mindkét oldalát sóztam, borsoztam, elkentem rajta a reszelt fokhagymát, majd kevés olajon mindkét felét kb. 4-4 perc alatt megsütöttem, tálaláskor meglocsoltam pár csepp citromlével.

Egy száraz serpenyőben megpirítottam a diót, ledaráltam, majd visszaszórtam a serpenyőbe, hozzáadtam a kefirt, pici vizet, sót és borsot, felmelegítettem ismét az egészet, beleszórtam a medvehagymát, átkevertem, majd a legvégén reszeltem bele a friss tormát. Ha túl sűrű lenne, akkor pici vízzel, esetleg tejszínnel lehet hígítani még a kívánt állagra.

Vega Stroganoff

Pálmafa

2017. Jan. 24.

Hozzászólások (0)

Az egyik kedvenc húsos ételem a csirke Stroganoff módra, vagyis egy tejszínes, savanyú uborkás, gombás raguval körülölelt szaftos étel. Húsra nem mindig vágyom, viszont hasonló ízvilágra igen, úgyhogy játszottam egy kicsit ezzel a recepttel és kreáltam egy húsmentes verziót, amit a húsimádó pasi is ismét megevett vidáman….
A csicseriborsó az egyik legjobb húspótló továbbra is, a gomba meg a másik, igaz utóbbiból inkább kevesebbet ajánlott egyszerre csak enni, mert nagyon nehezen emészti a gyomor, ezért itt sem ez dominál. A körettől lesz még izgalmas ez a sztori, hiszen krumplipüré vagy rizs helyett karfiolos “álrizs” került mellé, némi citrommal és petrezselyemmel meghintve, és a szép az, hogy fel sem tűnt, hogy nem igazi rizs van alatta, mert az összhatás “rizses”. A rizzsel sincs semmi baj persze, de így kalóriaszegényebb, ugyanakkor mégis laktató főétel válik belőle.

Naná, hogy laktózmentes is, hiszen rizstejszínnel főztem, de ezt rátok bízom, ha hagyományos főzőtejszínt löttyintetek bele, ám legyen, tökéletes azzal is, ahogy az eredeti is. Tényleg érdemes kísérletezni néha új hozzávalókkal, mert az összhatás a lényeg, ott meg senki meg nem mondja, hogy ebben nem főzőtejszín van….

Hozzávalók 3 főre:

20 dkg csicseriborsó (konzerv is jó)

20 dkg csiperke gomba

3 db savanyú uborka

fél fej vöröshagyma v 1 kis csomag újhagyma

2 deci rizstejszín (Bridge)

1-2 teáskanál dijoni mustár

1 teáskanál étkezési keményítő

1 teáskanál tárkony (petrezselyem is lehet helyette)

só, bors

kókuszolaj

Köretnek:

1 fej karfiol

1 kis csokor petrezselyem

pár csepp citromlé

só

A csicseriborsót előző nap reggel beáztattam, este megfőztem, leszűrtem.

Másnap a kókuszolajon a hagymát üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a felszeletelt gombát és szintén megpároltam, fűszereztem, mikor a leve elfőtt, akkor hozzáadtam a csicseriborsót, az apróra vágott uborkát. Összekevertem a rizstejszínt és a mustárt, majd a zöldségekhez kanalaztam, összeforraltam és mivel picit hígnak találtam, hozzákevertem az étkezési keményítőt pár kanál hideg vízzel feloldva. Mikor besűrűsödött elzártam a gázt.

A karfiolt rózsáira szedtem, forró vízben kb. 5-8 perc alatt megfőztem, majd morzsalékosra daráltam, hozzáadtam a felaprított petrezselymet, sót, pár csepp citromlevet és a gombás, csicseris raguval tálaltam.

Gazpacho verde

Pálmafa

2016. Aug. 09.

Hozzászólások (0)

Gyönyörű zöld. Van egy ilyen film is egyébként, érdemes megnézni. Ez viszont egy leves, még hozzá a hideg spanyol paradicsomleves, a gazpacho zöld verziója. Nagyon egyszerű a történet, végy bármilyen zöld színű zöldséget, és egy kevés paprikát, kiegészítve némi hagymával, friss fűszerekkel és jöhet a turmixolás. Illetve dúsításként kerül bele valamilyen jóféle kenyér is, na persze nem túl sok, ne az domináljon, de ezt akár el is hagyhatjátok, ha gluténmentesség a cél.

A zöldek közül most zsenge spenótot választottam, és mellé még zeller is került bele, mert szeretem, de akár karalábé is lehetne, és bármilyen zöld fűszerrel ízesíthetitek bátran, amit szerettek. Tökéletes nyári leves, úgyhogy most álljatok neki!

DSCF9719 Hozzávalók 2 adaghoz:

1 nagy marék bébi spenótlevél

egy fürtös uborka fele

1 db tv paprika

fél zellergumó

1-2 szál újhagyma zöldjével együtt

2 gerezd fokhagyma

2 kisebb szelet szikkadt (rozs)kenyér (elhagyható)

fél csokor petrezselyem

só, bors

fél zöld citrom leve

1 evőkanál olívaolaj

A zöldségeket kisebb darabokra vágtam és a turmixgép táljába tettem, a kenyérdarabokkal, a citromlével, olívaolajjal, sóval és borssal együtt, majd öntöttem rá vizet, kb. amennyi 3/4-ig ellepi őket. Aztán lehet még hígítani, ha túl sűrűnek találjátok a levest. Krémesre turmixoltam, és ha a víz hideg volt, akkor egyből tálalható, ha nem, akkor legalább egy fél órára tegyétek a hűtőbe.

Dél-indiai paradicsomos rizs

Pálmafa

2016. Jun. 04.

Hozzászólások (0)

Paradicsom és rizs, na és némi hagyma. Uncsinak hangzik ugye? De kerül még hozzá egy tonna fűszer, friss és szárított egyaránt, és ettől az egész életre kel….

DSCF9554 Ayurvéda témában próbálok okosodni mostanság, vagyis érdekel az 5000 éves indiai orvoslás, a gyógynövények, az ételek, fűszerek hatásai testre és lélekre. Klassz lenne, ha a nyugati orvoslással ez harmóniában működhetne, pontosabban így kellene működnie…

Voltam pár előadáson, és naná, hogy néha elhangzanak receptek, ételek nevei, én meg lelkesen jegyzetelek, aztán gugli barátomoz fordulok, így jutottam el ehhez a rizses egytálételhez is. Jó sok receptet átnéztem, ahány ház annyi szokás ugyebár, aztán összedobtam azokkal a fűszerekkel, ami kéznél volt, és amihez nem kell külön nyomozni a hozzávalókat. A nagyérdemű szülinapos tesztbrigádnak ízlett és nekem is, de nagyon. Másnap is….

Ízutazás, pedig valójában tök egyszerű étel, laktató, vega, nem tudom ragozni, ki kell próbálni.

DSCF9553

Hozzávalók 4 főre:

30 dkg basmati rizs

3 nagyobb méretű paradicsom

1 fél fej lilahagyma

1 szál újhagyma

2 gerezd fokhagyma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

1 kicsi chilipaprika

1 kis csokor petrezselyem v koriander még jobb

kókuszolaj

Fűszerek:

3 db babérlevél

kb. 5 db szegfűszeg

1 teáskanál koriandermag

2 teáskanál garam masala currykeverék

1-1 mokkáskanál őrölt fahéj, római kömény, kurkuma és kardamom

só, bors

A rizst beáztattam kb. fél órára.

Fogtam egy nagy méretű vastag falú serpenyőt és kb. egy evőkanál kókuszolajat felhevítettem, majd rászórtam a vöröshagymát és az újhagymát, a koriandermagokat, a babérlevelet és a szegfűszeget. Míg a hagyma párolódott, összekevertem egy kis tálban a többi őrölt fűszert, a garam masalát, a fahéjat, kurkumát, kardamomot.

A gyömbért lereszeltem a fokhagymával együtt, a chilit félbevágtam hosszában és kimagoztam, majd felaprítottam, a paradicsomokat felkockáztam, majd először a fokhagymát és a gyömbért, majd a chilit és a fűszereket is a serpenyőbe tettem. 1-2 percig kevergetve pirítottam, majd hozzáadtam a paradicsomot is, mikor elkezdett levet engedni, beleszórtam az leszűrt rizst és másfélszer annyi vízzel felöntöttem, átkevertem, majd lefedve békén hagytam kb. negyed óráig. Mivel a rizs már ázott előtte, ezért a dupla mennyiségű víz túl sok lett volna felönteni, inkább kevesebbet öntsetek hozzá, amit aztán lehet apránként pótolni, ha esetleg elfőtte volna nagyon a levét, mielőtt megpuhult volna. Nekem elég volt a másfélszeres adag, és szépen átpuhult az egész, néha átkevertem kicsit, majd lefedve tálalásig állni hagytam, végül megszórtam friss petrezselyemmel.