Indulhat ennél jobban egy hétvégi reggel? Pláne, ha borult az idő és lóg az eső lába, muszáj a tányérra napsütést és tavaszt varázsolni!
Szóval lepényre fel, mostanában én is ritkán készítek ilyesmit, pedig gyorsan meg van, és vacsorára is tökéletes amúgy, bármilyen zöldséges cuccal és néha mozzarellát is szeretek tépkedni rá, vagy feta sajtot. Kedv szerint váltogatom a liszteket, ami általában mindig van itthon, az csicseriborsóliszt, hajdinaliszt és amarántliszt. Ezeket a lepényeket az különbözteti meg a palacsintától, hogy nincs bennük tojás, tej, na és glutén, viszont isteni finomak, sós töltelékekhez pláne, de édesen is lehet őket falatozni természetesen.
Szuper az édes-sós kombó, az eperhez pedig nagyon passzol a paradicsom, még ha furán is hangzik. Én már évek óta párosítom őket a tányéromon és aki kóstolta, szintén rákattant.
A koriander pikánssá teszi, de ha nem szeretitek ezt az elég megosztó fűszernövényt (pedig szuper egészséges), akkor tehetek hozzá petrezselymet vagy bazsalikom is tökéletes, sőt pici mentával is meg lehet bolondítani. Ha szeretitek a csípőset, akkor némi friss chili se maradjon ki, de az én 4 hónapos Csőrikém nem biztos, hogy örülne, ha anyu nagyon becsilizne, így kihagytam.
Hozzávalók 2 lepényhez:
2,5 deci hajdinaliszt
1 mokkáskanál kurkuma
só
víz
kókuszolaj a sütéshez
Töltelékhez:
2 nagyobb db paradicsom
nagy marék eper
1 szál újhagyma (lilahagyma is jó)
kis csokor koriander (helyette bazsalikom v petrezselyem is jó)
pár csepp balzsamecet
1 evőkanál olívaolaj
só, bors
A lepény hozzávalóit összekevertem. Sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie, apránként adagoljátok hozzá a vizet, aztán lehet hígítani, ha szükséges, vagy éppen több liszttel sűríteni, ha túl híg lenne.
A serpenyőben 1 teáskanálnyi kókuszolajat felhevítettem és 1 merőkanálnyi tésztamasszát szétterítettem benne, majd kb. 2-3 perc múlva egy lapáttal megfordítottam és a másik oldalát is megsütöttem, majd tányérra tettem.
Míg a lepények sültek, kis darabokra vágtam az epret és a paradicsomot, a koriandert felaprítottam a hagymával együtt, majd egy tálba szórtam őket és meglocsoltam a balzsamecettel, olívaolajjal, sóztam, borsoztam és picit állni hagytam. Előre is el lehet készíteni és ha kész a lepény, csak előkapni a hűtőből és ráhalmozni, amennyit nem szégyelltek. Ha úgy tetszik, egy sima pirítóson is isteni.
Találkozhattatok már hasonló receptekkel a blogon, először 
Hozzávalók a húsos réteghez:
Nem gyakran készítek tésztaételt, viszonylag kevés is van belőle a blogon, de már egy ideje fantáziáltam valami jó kis paradicsomos, olaszos kajáról. Roppant jól időzítettem, a legnagyobb melegben kapcsoltam be a sütőt a konyhában, az agyvizem is felforrt, mire végeztem, de ez titeket ne fogjon vissza, úgyis jön a lehűlés hamarosan.
Hozzávalók:
Máskor ponty patkót szoktam venni, azt hittem a “filé” jobb lesz, de kár azt hinni, hogy ez a hal szálkátlan lehet, mert kicsit sem lesz az, szóval teljesen mindegy melyiket választjátok.
A lazaccal úgy vagyok, mint a kacsával, minden évszakban elkészül egy verzió és a köret a szezonális hozzávalókból, zöldségekből és gyümölcsökből kerül kiválasztásra. Így nem lehet megunni, no nem mintha túl gyakran ennék lazacot és kacsát. Persze ezt akár csirkével is el lehet játszani, de a lazactól valahogy fejedelmibb az egész, és ez jót tesz a lelkemnek, pedig pofonegyszerű az egész étel. Gyakorlatilag 10 perc alatt kész!
Hozzávalók 2 főre:
Salátához (is) kenyeret enni pedig már már vétek szerintem, de a panzanella kivétel! Az olívaolajon pirult kenyérkockák valahogy más dimenzióba kerülnek ilyenkor és feldobják, tartalmassabbá teszik a többféle lédús zöldséget ropogósságukkal. Sőt a gyümölcsöt is, ami most őszibarack, a savassága és a savanykásan édes íze tompítja a spenót földes aromáját, kell bele tényleg.
Hozzávalók 4 adaghoz:
Az előbb finoman fogalmaztam, elárulom, hogy az elmúlt pár hétben csirke közelébe sem bírok menni, a látványát se… A csirke undoritisz kb. 3 hónapja tart és könnyen lehet, hogy ez még 6 hónapig nem változik, kitaláljátok az okát? Igen, “baby on board” kérem szépen, most már elárulhatom, baba a láthatáron. Ez az oka, hogy recept is alig a blogon, az étvágyam eléggé bekorlátozódott, hogy finoman fogalmazzak.
Hozzávalók 4 főre:
Minden nyáron elkészül párszor, kicsit mindig variálok rajta, hiszen a lecsó ezt megengedi, anélkül, hogy az íze sokat változna. Általában a tojásos verziót főzöm, de megeszem anélkül is, hol kerül alá szalonna vagy kolbász, de inkább nem, néha teszek bele kölest vagy rizst, néha meg egymagában eszem. Aztán van ugye a francia verzió a ratatouille, amiben a padlizsán és a cukkini is főszerepet kap.
Hozzávalók 3-4 főre:
Változtattam benne ezt azt, szerintem az édesburgonya kimondottan jót tett neki, illetve a besamel mártást nem tejből, hanem hígított kókusztejből főztem. Hallom, ahogy többen felsikítanak, hogy a fenébe passzol ez egy görög kajába!? Egész egyszerűen nem lett kókuszíze, aki nem tudja, hogy az van benne, nem fogja észrevenni. A férfi például nem annyira rajong a kókuszért, bár tudta, hogy azt teszek bele és keresztbe is álltak a szemei a hír hallatán először, aztán fel sem tűnt neki és lelkesen belapátolta.
Hozzávalók 4-6 főre:
Nem titok, hogy ez az én kedvenc távol-keleti levesem, először Thaiföldön ettem ilyet, illetve azóta találtam egy klassz éttermet itthon, ahol az esetek 90 %-ban ezt rendelem. Az történt, hogy kedves barátném gondolt rám, miközben Koh-Samui szigetén süttette magát és hozott nekem egy kisebb zsáknyi fűszert. Bemutatom nektek ezeket először is, de ne ijedjetek meg, mert bár nem kaphatóak minden sarki közértben, de nagyobb ázsiai fűszerboltokban igen, viszont azért ezek nélkül is tudtok majd hasonlóan finomat készíteni.
Hozzávalók 3 főre:
