Pite volt terítéken, de nem a klasszikus édes, még csak nem is almás. Biztosan sokan hallottatok már a pásztorpitéről, ami inkább angolszász országokban népszerű, na ez a verzió is ennek a mintájára készült csak éppen nem burgonyából.
Találkozhattatok már hasonló receptekkel a blogon, először Jamie halas pitéjét készítettem el, aztán következett egy Marhahúsos zelleres változat és mindkettőnek nagy sikere volt. Nem lehet nem szeretni, hiszen hús és püré kombóval kis hazánkban is sok embert le lehet venni a lábáról. Még akkor is, ha hagyományos burgonyát nem is látott az étel.
Vagyis azt akarnám itt elhebegni, hogy remek lehetőség ez a kaja arra, hogy zöldségeket csempésszetek olyanok tányérjára is, akiknek amúgy maguktól ritkán jut ilyesmi eszébe.
Az én konyhában az elmúlt pár hétben minden narancs színben pompázik, ezt a következő receptekben is láthatjátok majd, sőt szinte minden ételben krém és püré formájában jelenik meg a sütőtök és az édesburgonya, jelen esetben mindkettő.
Sokan azt mondják, azért nem kedvelik az édesburit, mert olyan az íze, mint a sütőtöké. Nos, higgyétek el egy kismamának, hogy nem. Ugyanis az van, hogy az édesburgonyát ritkán kívánom meg, amíg a sütőtököt ugyanúgy csípem, mint bármelyik ősz folyamán. Most mit akarok ebből kihozni? Ja, hogy készítsétek el amelyikből akarjátok! Ha kevésbé szeretnétek érezni a sütőtök ízt, akkor tegyetek bele több édeskrumplit és fordítva, de csak egyik, csak másik is szuper, mindegy az arány. Finom ez, én szóltam!
Hozzávalók a húsos réteghez:
1 kg darált marhahús
1 zöldborsó konzerv v mirelit
1 pritamin paprika
4 db paradicsom
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
kakukkfű, rozmaring (más fűszer is lehet ízlés szerint)
kókuszolaj
fél csokor petrezselyem
só, bors
Felső réteghez:
1 kg sült tök és édesburgonya vegyesen
10 dkg parmezán
180 gr görög joghurt
reszelt szerecsendió
só, bors
1 evőkanál vaj
A vöröshagymát és a fokhagymát kevés kókuszolajon megpároltam, majd hozzáadtam a darálthúst, lepirítottam, sóztam, borsoztam, beleszórtam a felkockázott paprikát és paradicsomot is, megszórtam a fűszerekkel és lefedve kb. 20 perc alatt puhára pároltam őket, majd beleszórtam a lecsöpögtetett borsót is. Ha mirelit borsót tesztek hozzá, azt előbb engedjétek ki és a paprikával és a paradicsommal együtt tegyétek a húshoz. A végén szórtam hozzá az aprított petrezselyemet.
Míg a hús elkészült, 200 fokos sütőben megsütöttem a tököt nagyobb darabokra vágva, az édesburgonyát pedig félbeszelve. Ezután egy tálba kanalaztam a húsukat, hozzáadtam a parmezánt (kicsit hagytam a tetejére is), a joghurtot, vajat és a fűszereket, majd botmixerrel simára turmixoltam az egészet. Nem baj, ha kicsit darabos marad.
Egy hőálló tálba tettem a húst és rákanalaztam a pürét, egyenletesen eloszlattam, majd megszórtam a maradék parmezánnal és 180 fokos sütőben addig sütöttem, míg a sajt ráolvadt. Ha kicsit hűl, szépen szeletelhető.


Máskor ponty patkót szoktam venni, azt hittem a “filé” jobb lesz, de kár azt hinni, hogy ez a hal szálkátlan lehet, mert kicsit sem lesz az, szóval teljesen mindegy melyiket választjátok.
Készítettem már hasonló
Hozzávalók 1 közepes üveghez:
Minden nyáron elkészül párszor, kicsit mindig variálok rajta, hiszen a lecsó ezt megengedi, anélkül, hogy az íze sokat változna. Általában a tojásos verziót főzöm, de megeszem anélkül is, hol kerül alá szalonna vagy kolbász, de inkább nem, néha teszek bele kölest vagy rizst, néha meg egymagában eszem. Aztán van ugye a francia verzió a ratatouille, amiben a padlizsán és a cukkini is főszerepet kap.
Hozzávalók 3-4 főre:
Hálás vagyok az ajándék üveg lecsóért, ami ötletet adott, mikor kreativitásom elhagyott (magyarul nem volt kedvem főzni,), hogy hogyan készítsem el a pulykamellet, úgy, hogy az ne legyen cipőtalp állagú. Egy dologban voltam csak biztos, hogy sok zöldséget akarok mellé, rá, hozzá, alá, mert mikor A férfit megkérdezem, hogy mi legyen a köret, akkor csak a rizs szót tudja kipréselni magából, a szemeim pedig lassan mandulavágásúra szűkűlnek le a szó hallatán is… Szeretem a rizst tényleg, de heti hétszer nem, na.
Hozzávalók 4 főre:
Nem szoktam eltenni ajvárt télire, mert vagyok olyan mázlista, hogy kapok házit a határ mellől, viszont mindig csinálok frisset ilyenkor otthon, a legegyszerűbb módon, amit aztán vagy pirítósra kenek, vagy jelen esetben felturbózom még más hozzávalókkal és főétel lesz belőle. Az ajvár amúgy a legjobb grillezett húsok mellé fogyasztva, csevaphoz különösen, aki nyaralt már Horvátországban az biztos kóstolta. A bolti verziókat nem igazán szeretem, vannak persze abból is jobbak, de legtöbb esetben én mellékízt érzek bennük.
Hozzávalók 4 főre:
Utóbbi talán szokatlan összetevő ebben az ételben, és majd jól a fejemre olvassák, hogy mit keres a csicseri a lecsóban??? De ez engem egyrészt nem zavar, másrészt meg nagyon finom és számomra ez így lett most laktató. Kenyeret nem eszek mellé, az üres szénhidrát, és egymagában pedig egy óra múlva éhes leszek az “alap” lecsótól, így viszont egész délután kitart az ebédem. Van benne még egy “varázslat”, a tojáshoz kevert kurkuma, ez nem kötelező viszont mostanában rákattantam, és a rántottához is keverek egy csipettel.
Két lázadás között viszont születik valamilyen csirkés vagy pulykás, és halas étel. A férfi viszont több zöldséget eszik, és rájött, hogy ez jó neki, így köszönjük szépen remekül vagyunk. Ő azért leragadna a gyúrós csirke-rizs kombón, de én attól falnak megyek, így muszáj kiszíneznem a csirkét mással. Mell helyett már inkább comb, mert az legalább szaftos, de abból is a filé, mert az úgy kényelmesebb szerintem. A citromos fokhagymás páccal nagyon tévedni nem lehet, a legjobb, ha grillen sütitek amúgy a húst, tuti sikere lesz.
Hozzávalók:
A férfinak klassz vacsora lett rizzsel körítve, na meg persze sok friss zöldsalátával is, nekem pedig egy kellemes ebéd másnap. Akár kanalazhattok mellé vagy rá fokhagymás vagy kapros joghurtot, kefirt, és bármilyen maradék sült hússal is elkészíthető, vagy akár hús nélkül is. Tonhal is klassz, illetve megmondom az őszintét eredetileg csicseriborsós verziót akartam kreálni, de abból a maradék tényleg csak a gondolataimban létezett, mert a hűtőben nem sikerült fellelnem… Kissé csalódott is voltam, de aztán a végeredmény meggyőzött, hogy jó ez így is!
Úgyhogy szinte minden egy tányérra került, amit vettem. Eszembe volt, hogy ennék pestót is, és ezer éve nem csináltam brokkoliból, úgyhogy hajrá. A hozzávalók között megtaláljátok a receptet, annyiban tértem most elő tőle, hogy sajtot nem tettem bele és reszeltem hozzá tormát is. Teljesen mindegy hogy készítetek, finom lesz tésztára is, pirítósra is. Tészta helyett cukkinispagettit főztem és mivel a sütőtök szezon az utolsókat rúgja, jött velem az is. Kivételesen a tököt most főztem, mivel a sütőm belső üvege a szilveszteri malacsütésnél úgy döntött, hogy megadja magát és szétrobbant. A malac szerencsére ép marad és ehető, sőt még üvegmentes is…. Már érkezik az új masina és alig várom, hogy süssek valamit, de sütő nélkül sem állt meg az élet a konyhában kicsit sem!

