Nem lehet belőle keveset csinálni, ennek örömére 3 napig biztos ettük ezt ketten, de nem bántuk! Többször csináltam már muszakát, az eredetit is krumplival, aztán krumpli nélkül, sőt vega verziót is találtok a blogon vöröslencsével, mindegyik isteni, de talán eddig ez ízlett a legjobban.
Változtattam benne ezt azt, szerintem az édesburgonya kimondottan jót tett neki, illetve a besamel mártást nem tejből, hanem hígított kókusztejből főztem. Hallom, ahogy többen felsikítanak, hogy a fenébe passzol ez egy görög kajába!? Egész egyszerűen nem lett kókuszíze, aki nem tudja, hogy az van benne, nem fogja észrevenni. A férfi például nem annyira rajong a kókuszért, bár tudta, hogy azt teszek bele és keresztbe is álltak a szemei a hír hallatán először, aztán fel sem tűnt neki és lelkesen belapátolta.
Ha nincs kókuszkrémetek kéznél, amit én használok vagy nem kaptok, más növényi tej is jó. Összesen ugye 8 deci folyadék kell hozzá, nyugodtan fele-fele arányban hígítsátok. Talán a zabtejet gondolnám még jónak hozzá, arra kell figyelni, hogy ne legyen édes. Aztán ha maradtok a tehéntejnél akkor sem dől a világ össze. A besamel amúgy sem lett laktózmentes, hiszen az úgy jó, ha sajt is van benne, és isteni juhsajtot kaptam, naná, hogy belereszeltem, jó sok szerecsendióval együtt.
A főszerep viszont abszolút a zöldségeké, a padlizsáné és a paradicsomé, utóbbiból már lehet kapni édesebbeket is, de csempésztem bele azért házi paradicsomléből is egy kicsit, hogy még szaftosabb legyen a hús és összességében az egész.
Hozzávalók 4-6 főre:
1 kg darált marhahús
3 db közepes édesburgonya
4 kisebb padlizsán
4-6 db paradicsom
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 deci paradicsomlé
oregánó
só, bors
kókuszolaj
Besamell mártáshoz:
2 deci Cocomas kókuszkrém (zabtej is jó lehet helyette)
6 deci víz
10 dkg juhsajt (v parmezán)
2 tojás sárgája
2 púpos evőkanál rizsliszt
reszelt szerecsendió
fehér bors, só
2 evőkanál kókuszolaj (v fele arányban vajjal)
Elkészítése:
A padlizsánokat vékonyan felszeleteltem és 200 fokra előmelegített sütőben, vékonyan megkenve kókuszolajjal, kb. 10 perc alatt megsütöttem.
A felaprított hagymát üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a húst, fehéredésig pirítottam, ezután sóztam, borsoztam, megszórtam az oregánóval, öntöttem alá paradicsomlevet, belereszeltem a fokhagymákat és fedő alatt puhára főztem.
Az édesburgonyát meghámoztam és kb. fél centi vastagságúra felkarikáztam.
Kiolajoztam vékonyan egy kb. 25 x 30 centis, magas falú tepsit és lefektettem egy sor édesburgonyát, rá egy sor padlizsánt, picit sóztam, borsoztam. Ezután a hús fele következett, majd ismét édesburgonya, padlizsán, a hús másik fele pedig ment a tetejére, amire paradicsomszeleteket tettem.
Elkészítettem a besamelt, felolvasztottam pici vajat és kókuszolajat, rászórtam a lisztet, elkevertem, majd felöntöttem a felhígított kókusztejjel. Sóztam, borsoztam, reszeltem bele szerecsendiót és kevergetve felforraltam, majd lezártam a gázt és hozzákevertem a tojások sárgáját és a reszelt sajtot. Megvártam, míg besűrűsödik és muszaka tetejére egyenletesen ráöntöttem. A tetejére még lehet egy pici sajtot tenni, ha maradt. Ezután betoltam a 180 fokra előmelegített sütőbe kb. 30 percre, míg a teteje szépen megpirult.


Általában akkor főzöm ezt az ételt, ha olyan vendégem van, akit zöldség hegyekkel nem tudok elkápráztatni, mert nemes egyszerűséggel nem eszi meg. Így történt ez most is, ráadásul ezt csak nagy adagban érdemes elkészíteni és előző nap is össze lehet dobni, vagy akár csak a húsgombócok összeállításával előkészülni. Csirkével, pulykával, sőt marhahússal is mükszik, utóbbival nyilván kicsit nő a főzési idő, de nem sokkal, sőt akár löttyinthettek a szószba egy nagy korty jóféle vörösbort is, amit aztán ételünk mellé is meg lehet majd iszogatni.
Én persze magabiztosan nekiálltam volna legyalulni, de esély nem lett volna rá, mert betonkemény, így célszerű egészben kb. 20 perc alatt megfőzni, aztán tovább dolgozni vele. Nem tudtam még előre biztosan, hogy milyen formában ölt testet a tök köretként, de menet közben püré lett. Dehát tudjátok, hogy én bírom az ilyen bébiételszerű cuccokat, ez van. És egyszerűen hajt a kíváncsiság, mert szerintem a krumplipüré túl van értékelve, zellerből, sütőtökből, édesburgonyából eddig még sokkal finomabb köreteket gyártottam, ami érdekes módon a krumplirajongók többségének is nagyon ízlett.
Hozzávalók a fasírthoz:
Kalóriaszegénynek azért ezt sem nevezném, már csak a tészta miatt sem, de finomnak és szaftosnak mindenképp. A kelkáposzta valószínű kiveri a biztosítékot, de elhagyható belőle, én azért adtam hozzá, hogy egyrészt legyen benne egy kis ropogósabb textúra, másrészt volt otthon maradék káposzta, ami frissen már nem volt az igazi.
Hozzávalók 4 főre:
Hozzávalók 2 adaghoz:
Tökéletes hétköznapokra, pláne egy hosszabb szabi után szürkeség ellen… feldobja a hangulatot ebédidőben színével és ízével is. Bármilyen fűszert tehettek bele, ami éppen kéznél van, nekem friss fűszernövényekkel ízlik a legjobban, most oregánót választottam, de sima petrezselyem is jó hozzá.
Biztos vagyok benne, hogy a húsimádóknak is ízleni fog, akár így készítitek a besamelt, mint én, akár a hagyományos módon. Kis adagot ebből nem érdemes sütni, viszont le is fagyasztottam belőle egy adagot és felmelegítve is élvezhető volt még.
Az eredeti receptben nincs ugyan paprika, csak paradicsom, és uborka, de mikor ez a saláta itthon is divatba jött kb. 20 éve és bekúszott a recept valahogy a családba is, akkor paprikával együtt jött és én ezt benne is hagytam, mert jót tesz neki ízben, színben, ropogósságban. Szerintem akkor jó, ha kb. mindegyikből ugyanannyi mennyiség kerül bele, a hagyma kezdetben vörös volt, sőt pici fokhagyma is ment hozzá, aztán a lilánál maradtam, ezúttal lila újhagyma került bele. Ami a fűszereket illeti az oregánó mellé én egy pici bazsalikomot is teszek hozzá, ha van friss, akkor bőven szórhattok bele mindkettőből.
Hozzávalók 4 főre:





