Íme az ősz egyik legjobb levese, aminek a hőfokát is, a hol meleg, hol csípős időjáráshoz mérten lehet beállítani és higgyétek el, mindenhogyan finom.
Krémleves hiányom volt, ráadásul jött hozzá egy hűvösebb őszies nap, néhány darab, már nem túl szép szilva a hűtőben, így nem volt mit tenni, leves project indul.
A leves sikerének a titka abban rejlik, hogy a hozzávalókat a sütőben indítottam az ízek útjára és némi balzsamecettel karamellizálódtak, aztán rottyantak össze egy fazékban. Zsálya helyett lehetne a fűszere kakukkfű is, de mivel utóbbi, úgy tűnik hősi halált halt a kertben a nyáron, a zsálya viszont éli világát és amúgy nagyon ritkán főzök vele, gondoltam dobja fel ő az ízeket.
Ennek a levesnek a tetejére kivételesen nem tettem semmit, egész egyszerűen szerintem nem passzol hozzá sem a pirított kenyérkocka, sem a dió vagy más magok, sőt a sajt sem. Talán, talán sós feta még igen, de nem volt itthon és teljesen boldog voltam vele anélkül is.. Csak egy nagy tányér leves, egy nagy kanál, és én, 10 perc nyugiban, míg Miss Rózi alszik, aki amúgy szintén kóstolgatja a céklát és a szilvát is, egyenlőre vidáman dalolva és remélem ez így is marad…
Hozzávalók 3 főre:
fél kg szilva
1 nagy fej lilahagyma
1 nagy fej cékla
1 deci mandulatej (helyette más növényi tej is jó)
1 evőkanál balzsamecet
5 db zsályalevél
pár csepp citromlé
só, bors
kókuszolaj
A sütőt előmelegítettem 180 fokra, egy sütőpapírral borított tepsire tettem a félbevágott, kimagozott szilvákat, a nagyobb darabokra vágott lilahagymát, a céklát pedig reszelve, így minden egyszerre sült meg. Meglocsoltam az egészet balzsamecettel és kb. 20 percig sütöttem, míg minden átpuhult.
Ezután egy edényben, egy kanál kókuszolajat felhevítettem és beledobtam a zsályaleveleket, hogy az olaj átvegye az ízét, majd beletettem a sült zöldségeket és a szilvát, felengedtem annyi forró vízzel, ami kb. 1 ujjnyival ellepte őket, sóztam, borsoztam és összeforraltam kb. 10 percig az egészet. Ekkor öntöttem hozzá mandulatejet, meglocsoltam a citromlével , majd összeturmixoltam botmixerrel az egészet, megszórtam még kevés aprított zsályával. Hidegen, melegen finom, a tetejére esetleg sós fetát tennék, de nekem, így egymagában ízlett a legjobban.
Krumpli és a borsó, jó páros, curryvel ízesítve készítettem már főzeléket belőlük, de ez esetben az egyik főszereplő a medvehagyma, még hozzá pesto formájában. Most dió helyett szezámmagot tettem bele, de akár mindkettővel is feldobhatjátok ezt a zöld kencét. Mehet tésztára, pirítósra, salátába, húsok tetejére, rizsben elkeverve köretként, soroljam még?
Hozzávalók:
Hozzávalók adagonként:
