A flódni maga a karácsony. A legütősebb adventi sütemény, ízeiben és kalóriákban is… Nincs mit szépíteni… Viszont tényleg mennyei, hiszen hogy nem lehet szeretni egy desszertet amiben egyszerre van jelen a mák, a dió, az alma és a szilvalekvár? Mindez zsíros tésztalapok között. Egy szelet és véged, de mosolyogni fogsz durván mákos fogakkal, és senkit nem fog zavarni.
A flódni sztoriról dióhéjban csak annyit, hogy zsidó sütemény, a benne lévő mák és dió a bőség szimbóluma, az alma és a méz az egészségé, a bor pedig elűz minden gondot és bánatot. Nos, erre mindenkinek szüksége van egy új év kezdete előtt nem igaz?
Jogos a kérdés, mi történt velem, hogy nekiálltam ennek a kalóriabombának, aminek a receptje is úgy kezdődik, hogy végy egy bödönt zsírt!? Egyszerű a válasz, mert szeretem, mert karácsony van, mert egy komplett irodának sütöttem, mert ha ezt odarakjátok valaki elé, tuti, hogy utána egy darabig nem lesz éhes, simán kipipálta vele, az ebédet, vagy a vacsorát és én a reggelimet is. Maximum másfél liter víz passzol mellé. Na jó, csak őszintén…egy pár deci vörösbor is jól csúszik utána.
A recept, ami alapján készítettem, nem tartalmaz bort, sem a töltelék, sem a tészta, de általában azzal készítik. De tejjel is tökéletes. A jó hír pedig az, hogy nem áll távol ez az édesség a reformkonyhától, hiszen graham lisztet is tartalmaz, sőt azt olvastam, hogy eredetileg is ezzel készítették. Én bátor voltam és a totál lisztmennyiséget kicseréltem erre, és nem érződött a különbség. Cukorból viszont jóval kevesebbet szórtam bele az előírtnál, így is garantált a sokkhatás a szó jó értelmében.
Van vele meló, de én is két részletben csináltam, első este összegyúrtam a tésztát és elkészítettem a töltelékeket, amik hűtőben várakoztak másnapig, amikor “csak” nyújtani kellett a lapokat, tölteni és sütni. Megéri! Viszont ha egy gyorsabb verziót szeretnétek, készíthetitek réteslapból is.
Hozzávalók:
Tésztához:
70 dkg graham liszt (teljes kiőrlésű búzaliszt)
28 dkg zsír (nálam mangalica)
4 tojás sárgája
13 dkg nádcukor
6 evőkanál tejföl
Almás töltelékhez:
5 db nagyobb méretű alma
1-2 evőkanál nyírfacukor
1 teáskanál fahéj
Mákos töltelékhez:
30 dkg darált mák
2,5 deci tej
10 dkg nyírfacukor
1 citrom reszelt héja
3 evőkanál baracklekvár
Diós töltelékhez:
35 dkg darált dió
2,5 deci tej
10 dkg nyírfacukor
1 citrom reszelt héja
1 fél mokkáskanál vaníliapor
3 mokkáskanál rum v rumaroma
1 kis üveg szilvalekvár
Tetejére: 1 tojás
Elkészítése:
A lisztet, a tojások sárgáját, a cukrot, a tejfölt és a puha zsírt egy mély tálba tettem és összegyúrtam, majd hűtőbe tettem egy éjszakára, mert csak másnap sütöttem meg, de legalább fél órát pihenjen. Nyújtás előtt 30 perccel pedig ajánlatos kivenni.
A máktöltelékhez egy lábosba szórtam a mákot, a cukrot, a citromhéjat, és a baracklekvárt, beleöntöttem a tejet, majd 5-10 perc alatt összefőztem az egészet, hogy a cukor felolvadjon és sűrű, de kenhető krémmé álljon össze.
A diótöltelékhez szintén egy lábosba szórtam a diót, citromhéjat, cukrot, vaníliát, beleöntöttem a rumot és a tejet, majd ezt is felfőztem, kicsit folyósabb lett, mint a mákos, de a hűlés során szépen besűrűsödött.
Az almákat meghámoztam, lereszeltem nagy lyukú reszelőn és lábosba tettem, megszórtam fahéjjal, kevés cukorral és fedő alatt kb. 10 perc alatt puhára pároltam, majd hűlni hagytam.
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, kivettem a hűtőből a tésztát és 5 részre osztottam. Kizsíroztam egy 25×35 cm-es tepsit, levágtam egy kb. ekkora méretű műanyagfóliát, rátettem egy deszkára, beliszteztem és ezen nyújtottam ki a lapokat. Az első lapot a tepsi aljába simítottam, rákentem a diókrémet, erre jött a második lap a mákos krémmel, majd a harmadik lap, amire szilvalekvár került, aztán a negyedik lapra a párolt alma és végül befedtem az ötödik lappal az egészet.
Villával mélyen, de óvatosan megszúrkáltam a tetejét, lekentem a felvert egész tojással és sütőbe tettem egy órára. Ha kihűlt akkor szépen szeletelhető.
