Meleg tésztasaláta 3 őszi hozzávalóból

2014. Oct. 03.

Színes, vitamindús, egyszerű, gyors, laktató, nem túl költséges, benne vannak az ősz ízei. Ennél jobban nem tudom összefoglalni azt hiszem ennek a tésztának a jó tulajdonságait, úgyhogy egyszerűen kóstoljátok meg. Furcsának tűnhet, hogy mit keres egy tányéron a szőlő, a sütőtök és még a cukkini is bepofátlankodott, de abszolút megbocsájtható ez neki, mert passzolnak az ízek, a lilahagymától és a krémes sajttól pedig életre kelt az egész. Na jóóó verset írni azért nem fogok az ebédemről, de az biztos, hogy bármikor szívesen megenném.

Azért azt még elmesélem, hogy most vettem először szénhidrátcsökkentett tésztát, kíváncsi voltam mekkora a különbség mondjuk egy durumtésztához képest. Azt nem mondom, hogy rendszeresen fogok ilyet venni, de olyan hatalmas eltérés sincs a másikhoz képest, csak az árában… Nem horror árban vettem, de a másik tészták is kiválóak. Azt gondolom, hogy semmi tragédia nem történik, ha ebédre befigyel hetente egyszer vagy kétszer egy tányér tészta, valamilyen jó kis ízekben és vitaminokban gazdag feltéttel. Pláne egy délután edzés előtt, teljesen jó szénhidrátforrás, úgyhogy egyétek vigyétek, jó étvágyat hozzá! 🙂

Hozzávalók:

fél sütőtök (kanadai)

1 db cukkini

1 fürt szőlő

1 kis fej lilahagyma

sajt ( ha lehet, valamilyen karakteresebb ízű, nálam camembert)

tészta(penne, kocka, masni v fussili)

pár csepp citromlé

só, bors

olívaolaj

A sütőtököt meghámoztam, kikapartam a magját, a cukkinit héjastól vágtam félbe, de ennek is kikapartam a belsejét és mindkettőt felkockáztam. Egy sütőpapírral borított tepsire szórtam őket, meglocsoltam vékonyan olívaolajjal és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megpuhultak. A sütőtöknek picivel több idő kell, akkor a cukkinit nyugodtan ki lehet előbb szedni a tepsiből vagy később beletenni…

A lilahagymát nagyon apróra vágtam, a sajtot szintén kisebb darabokra, a szőlőt leszemeztem, magozni is lehet ha valakinek van kedve… A tésztát forró, sós vízben kifőztem, lecsöpögtettem, meglocsoltam pici olívaolajjal, citromlével, majd összeforgattam a szőlővel, sajttal, a cukkini és sütőtök kockákkal, sóztam, borsoztam, megettem.

Pikáns szedres céklakrém

Pálmafa

2014. Sep. 07.

Hozzászólások (0)

Ha választanom kellene egy kedvenc ízt a héten, az ételek közül amit ettem, akkor ez lenne az abszolút befutó. De ha kedvenc színt kellene választanom, akkor ez a bíbor lenne az. Mennyei. Ennyi.

Nem tudom, honnan jött a villanás, hogy a szedret és a céklát összepárosítsam, biztos a hold hatása…, de mindegy is, hálás vagyok érte, és a jövő héten biztos megcsinálom megint. Ha szalonképes lenne a szó, akkor leírnám, hogy pontosan mennyire jó ez a kence szerintem, de inkább próbáljátok ki és megértitek.

A legfinomabb reggeli lett belőle, kifilire kenve vaj helyett, már már lekvárszerű, hiszen édeskés, de morzsoltam bele maradék fetasajtot is, ami ugyan sós, de ezáltal még jobban kiemeli az ízeket. Bár az is biztos, hogy a feta nélkül is érdemes kipróbálni. Az meg még biztosabb, hogy ebből palacsinta töltelék is lesz hamarosan, mondjuk a hajdinalisztes verzióhoz pont passzolna azt gondolom. Szeder helyett málna vagy áfonya is társulhat a cékla mellé, mindegyik hozzávalóval hatalmas szívességet teszünk a szervezetünknek, az ízlelőbimbóinkról nem is beszélve.

Ha valaki nem szereti a céklát, talán van rá némi esély, hogy így sikerülhet!?

Hozzávalók:

2 fej cékla lereszelve

10 dkg szeder

1 kis fej lilahagyma

5 dkg fetasajt

só, bors

olívaolaj

1 mokkáskanál balzsamecet

pár csepp méz

Tetejére magmix, de ez nem muszáj.

A lilahagymát megpároltam kevés olajon, majd hozzáadtam a reszelt céklát, sóztam, borsoztam és fedő alatt azt is puhára pároltam. A szedret egy mély edénybe tettem, hozzáadtam a párolt céklát, kevés mézet, balzsamecetet és belemorzsoltam a fetasajtot is, majd az egészet botmixerrel simára turmixoltam.

Az én panzanellám - színes olasz paradicsomsaláta

Pálmafa

2014. Sep. 03.

Hozzászólások (0)

Így szeptember elején gondoltam megosztom azt a salátát, amin a meleg nyári napokon éltem. Hogy miért pont most? Öööö, mert ~~ennyi eszem van~~, mindig volt valami más, amit fontosabbnak gondoltam. Inkább nem magyarázkodom…

Idén azért nem volt túl sokszor az a gatyarohasztó hőség, de hétvégente mégsem sűrűen volt kedvem gázt vagy sütőt bekapcsolni, úgyhogy csak felszeltem pár zöldséget, beletépkedtem némi kenyérmaradékot, meglocsoltam olívaolajjal, ha volt itthon mozzarella, az is ment bele vidáman, és már kész is volt a könnyed, de annál finomabb csemege. Többször is meg tudnám enni minden héten azt hiszem. Volt amikor reszelt sárgarépa is került hozzá, ami éppen itthon volt.

A legjobb paradicsomos receptek naná, hogy Olaszországból származnak, így a panzanella is. Ott is variálnak néhány összetevőn, valaki tesz bele uborkát is például, de az alapja a lédús paradicsom, a jóféle kenyérdarabok, olívaolaj és bazsalikom.

Próbáltam egy megközelítőleg hasonlót előállítani, de szárított bazsalikomot nem szerettem volna használni, így a friss oregánó és kevés kakukkfű párosítása is remeknek bizonyult. Tényleg jól passzol a két fűszer, nagyon sok esetben így használom őket. A kenyeret elvileg nem kell megpirítani előtte, de én úgy jobban szeretem…Ééés volt szerencsém sárga paradicsomhoz hozzájutni, ami külön dob egyet a salátán, elsősorban színével, de ízben is talán még édesebb, mint a piros tesója. Szemet gyönyörködtető. Finom. Imádnivaló!

Hozzávalók:

5-6 darab többféle színű, alakú paradicsom

1 darab piros húsú paprika

pár szelet szikkadt teljes kiőrlésű kenyér

pár szem olívabogyó

1 fej lilahagyma

friss oregánó vagy bazsalikom

balzsamecet

olívaolaj

só, bors

A kenyeret darabokra vágtam, tépkedni még egyszerűbb, sőt jobban is mutat rusztikusan a salátában, majd egy száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítottam. A paradicsomokat felvagdostam apró darabokra, nem baj, ha nem egyforma méretűek, lehetnek nagyobbak kisebbek. A paprikát szintén felkockáztam, a lilahagymát vékony csíkokra vágtam, a fűszereket felaprítottam. Mindent egy mély tálba tettem, sóztam, borsoztam, meglocsoltam kb. 2-3 evőkanál olívaolajjal és egy teáskanál balzsamecettel és jól összeforgattam. A tetejére lehet még olívabogyót is tenni, de anélkül is finom.

Mindent bele cukkinis pite

Pálmafa

2014. Aug. 18.

Hozzászólások (0)

Igazi íz és színkavalkád ezt az étel, tényleg minden belecsempészhető mi szem szájnak ingere. Tökéletes megoldás hűtőkiűrítéshez is, maradék fonnyadozó zöldségek, sajtok felhasználásához. Ha valaki nem szereti a tonhalat, nyugodtan rakhat bele kolbászt, sonkát, maradék csirkemellet.

Friss rozmaringgal és petrezselyemmel fűszereztem, de a tonhal és a cukkini mellé a kapor is remekül passzolna, sajnos az hiánycikk volt a kertben, de ezt nem tragédiaként éltem meg, így is elfogyott. Gyorsan még hozzá, de ez tényleg inkább frissen jó, rögtön melegében falatozva. Én konkrétan leégettem a nyelvemet, de nálam ez “normális”…

Friss zöld salátával szuper ebéd vagy vacsora. De én most mégsem ezt ettem hozzá, hanem némi ajvárt kanalaztam rája, mivel ajvárpaprika földön jártam és kaptam házi készítésű kenceficét, így muszáj volt letesztelnem. Aztán mivel gigamega nagyságú 32 dkg-os piros húsú paprika is a birtokomban volt, így azt is megsütöttem és krém lett belőle, de ezt majd legközelebb osztom meg veletek, addig tessék kipróbálni ezt az ételt ha mondom! 🙂

Hozzávalók:

2 db tonhalkonzerv

1 db cukkini

1 fej lilahagyma

1 db piros húsú paprika

fél csokor petrezselyem

1 db rozmaring ág

1 zacskó mozzarella

1 marék fekete olívabogyó

3/4 bögre liszt (nálam zabliszt és zabpehely vegyesen)

1 bögre tej

3 db tojás

3 evőkanál tejföl

1 mokkáskanál mustár

só, bors

pár csepp citromlé

A tojásokat felvertem, belekevertem a tejet, a mustárt és a tejfölt, pici sót és borsot. Az összes többi hozzávalót egy mély tálba tettem, a zöldségeket, fűszernövényeket aprítva természtesen, a tonhalkonzerveket lecsöpögtetve, a mozzarellát szétmorzsolva, megszórtam a liszttel, sóztam, borsoztam, jól elkevertem. Legvégül hozzáöntöttem tojásos keveréket is, majd 200 fokra előmelegített sütőben kb. 1 óráig sütöttem kivajazott edényben, míg megszilárdult, de még belül szaftos maradt, a teteje pedig arany barna lett.

Nem unalmas a karalábé! - Kapros tonhalas töltött karalábé

Pálmafa

2014. Jun. 29.

Hozzászólások (0)

A karalábéból is ki lehet hozni a legjobbat, de tény, hogy én sem eszem túl sokszor. Mikor éppen eszembe jut veszek egyet és elrágcsálom nyersen, ami levesben főtt, azt nem igazán szeretem. Tavaly elkezdtem kísérletezgetni vele, (milyen érdekes, hogy azt a bejegyzést is pont jún.28-án írtam…) itt megnézhetitek mi sült ki belőle. Mindegyik verziót megenném újra, de mégis eddig ez a recept a ízlik a legjobban.

Főtt karalábécsónak az alap, viszont a nyersen kivájt zöldség belseje sem vész kárba, abból ezúttal is joghurtos kapros öntettel nyakon löttyintett ropogós saláta lett. Ezt tulajdonképpen olyan, mint egy karalábé tzatziki, igaz fokhagyma nélkül. Azt nem tettem bele, mivel a töltelékben lilahagyma figyel és a kettő együtt szerintem már vegyi fegyvernek minősül…

A kapor jóban van a hallal, így a tonhalas, köleses töltelékbe is került ebből a zöldfűszerből bőven. Szuper könnyű nyári ebéd lett belőle, de vacsorára is tökéletes, biztos, hogy az elalvásban nem fog megakadályozni és ettől a sejhajunk sem meghízni… Csak, hogy ne mondhassátok, hogy nem ügyelek a vonalaitokra!:) Karalébé diétára azért nem buzdítanék senkit, bár már ilyenről is hallottam, de tényleg érdemes tízóraira vagy uzsonnára nyersen is rágcsálni, mert segíti az emésztést és a szervezet salaktalanítását, kalória szinte nincs benne, hiszen 90%-a víz.

Na, befejeztem a karalábé kampányt, csak egyszerűen próbáljátok ki ezt az ételt, vagy szabjátok az ízlésetekre, köles helyett lehet rizs, kuszkusz, bulgur, tonhal helyett valamilyen sovány hús, pici sajt, paprika felkockázva, kemény tojás stb.

Hozzávalók 2 főre:

1 nagyobb méretű karalábé

3 db lila színű újhagyma v lilahagyma

1 csokor kapor

1 doboz tonhal

fél bögre köles

1 kis doboz joghurt

pár csepp citromlé

pár csepp fehérbor ecet

só, bors

olívaolaj

A karalábét meghámoztam, félbevágtam és az alját egyenesre, hogy megálljon a talpán. A belsejét egy kis kanállal kivájtam, úgy, hogy legalább fél cm széle maradjon. Forrásban lévő enyhén sós vízbe tettem őket és kb. 20 perc megfőttek. Ezalatt a maradék friss karalábé darabokat felaprítottam, meglocsoltam joghurttal, sóztam, borsoztam, megszórtam a kaporral, pár csepp fehérbor ecettel és jól összekevertem, majd a hűtőben várta további sorsát. A kölest leöblítettem és dupla mennyiségű vízben puhára főztem. Mikor elkészült hozzákevertem a tonhaldarabokat, a felaprított hagymát, pár csepp citromlevet, friss kaprot, sót és borsot, majd megtöltöttem a fél karalábékat vele. Lehet sajtot is reszelni rá, én ezt most kihagytam. Előmelegített sütőbe toltam éppen csak addig míg a teteje egy kicsit megpirult. Tálalás előtt meglocsoltam még joghurttal, szórtam rá friss kaprot és a salátával együtt jól megettem.

Mentás spárgás zöldborsós tészta és krém

Pálmafa

2014. May. 10.

Hozzászólások (0)

Gyors, pikáns, üde, rengeteg zöld hozzávalóval!

Nem terveztem megosztani ezt az ételt, mikor nekiálltam megfőzni, hogy őszinte legyek. Egyetlen cél vezérelt, hogy minél előbb összedobjam és bedobozoljam a másnapi ebédemet. Éppen ezért akkor csak egy zöldborsó konzervet kaptam elő nagy lendülettel és amíg a tészta főtt, minden egyebet összevagdostam, megkopasztottam a mentabokromat, közben elnyammogtam majdnem a fél tömb fetát és erősen koncentráltam, hogy maradjon azért a tésztára is belőle. Aztán úgy döntöttem a végeredményt falatozva másnap, hogy mivel mindenből maradt még egy bő adagra való, hogy hétvégére is megajándékozom magam vele, mert nagyon fiiiinooom. Viszont abszolút megérdemli ételünk, hogy a zöldborsó is friss legyen, hiszen már lehet kapni a piacon is, úgyhogy szinte elfeledkezvén arról, hogy most a szombat is munkanap lesz, vidáman nekiálltam zöldborsót pucolni…

Azt még tavaly megtapasztaltam, hogy a zöldborsó igen jóban van a mentával, amit sokáig nem akartam elhinni, mert a Zsuzsi viszont nem volt túl jóban a friss mentával…Aztán kóstolgattam mindenfélével és rákattantam. A menta viszont jó barátja a fetasajtnak, meg a görögdinnyének, de utóbbi most itt nem játszik. A zöldborsó pedig jól kombinálható a spárgával, az édeskés ízüket istenien felfrissíti a citromlé, abból is inkább a zöld fajta, ami szintén párban jár a mentával… Bírtok még követni ugye? Akkor jó, mert én már elvesztem, egy a tuti, hogy ezen a tányéron mindenkinek erősen szüksége van egymásra, akkor lesz igazi pikáns ízbomba belőle, ami lerombolja az előítéleteket a mentával kapcsolatban, ami egyébként étvágyfokozó, emésztést serkentő hatásokkal bír. Arra kell csak figyelni, hogy keveset használjunk belőle, és akkor nem kezdünk el azon agyalni kóstoláskor, hogy vajon ki nyomott fogkrémet az ételünkbe…

Hozzávalók 2 adaghoz:

fél zacskó tészta (fussili v penne)

fél csomag zöld spárga

20 dkg zöldborsó

fél fej lilahagyma

10 dkg fetasajt

1 fél zöld citrom leve

só, bors

1-2 evőkanál friss petrezselyem

3-4 darab mentalevél

Egy lábosban vizet forraltam, közben a spárgákat megmostam a végüket meghajlítottam és ami letört azt kidobtam, mert fás. A hosszabbik részét pedig feldaraboltam. Majd a forrásban lévő enyhén sós vízbe dobtam őket kb. 10 percre. Addig megpucoltam a zöldborsót, felaprítottam a mentát, a petrezselymet, felkarikáztam a lilahagymát és felkockáztam a fetát. Mikor a spárga megpuhult leszűrtem, de a főző vizét megtartottam, visszatettem a gázra, majd mikor ismét forrni kezdett, beleszórtam a zöldborsószemeket kb. negyed órára. Addig a mentát, petrezselymet, spárgát, lilahagymát, fetát egy tálba tettem, ráfacsartam egy fél zöld citrom levét, sóztam, borsoztam és kevés olívaolajat is öntöttem rá. Mikor a zöldborsó is megfőtt, azt is leszűrtem, de a főzővizet ezúttal is megtartottam és már tettem is vissza a gázra, hogy a tésztát kifőzzem. A borsókat közben a többi hozzávalóhoz öntöttem és nagyjából összekevertem az egészet. Mikor a tészta is megpuhult leszűrtem, hideg vízzel leöblítettem és összeforgattam a zöldségekkel, nyugodtan fűszerezzük még ilyenkor ha valami hiányzik belőle. Aztán tálalható, hidegen, melegen, langyosan is remek.

Mivel maradt még spárgám és borsóm, azokat szintén főzés után egy pici reszelt fokhagymával, 1-2 darab felaprított mentalevéllel, sóval, borssal, 1 kiskanál zöld citrom levével, kevés olívaolajjal simára turmixoltam. Reggeli kenceficének, kenyérre, pirítósra, pompás.

Kókusztejes babos rizs

Pálmafa

2014. Feb. 13.

Hozzászólások (0)

Ez a Hugh gyerek a River Cottage-ból megint jól kifundálta, hogyan lehet 3 nagyon értékes alapanyagból imádnivalók ízeket kreálni. Ízig vérig magyar embernek lehet, hogy haja égnek áll ettől a kombinációtól, de legyünk nyitottak az új ízekre én továbbra is erre bíztatnék mindenkit. Pláne ha olyan hozzávalókról van szó, ami itthon is beszerezhető, még a kókusztejből is lehet jó minőségűt nagyon jó áron vásárolni. De biztos emlékeztek még rá, hogy meséltem róla, hogy otthon is tudunk pofonegyszerűen házi kókusztejet. készíteni. Erősen vonzódom a kókuszhoz, képes vagyok néha egy nagy kanállal elmerülni benne…így az ilyen recepteknek soha nem tudok ellenállni. És mióta szerelembe estem a kókusztejes spenótfőzelékkel, nem csak édességekbe használom, hanem főleg zöldséges currykhez, mert eszméletlen krémes gazdag aromát ad az ételeknek, olyan “nem tudom abbahagyni az evést”‘ érzésem van falatozás közben. Aztán meg persze vért izzadok az edzőteremben, de ez pont akkora öröm, mint enni, igazam van vagy igazam van?

Tudom sokan azt hiszik, hogy a kókusztej nem passzolhat a zöldséghez, pedig de de de, én sem hittem, míg meg nem kóstoltam, ugyanis nincs tömény kókuszíze az ételnek, csak ad hozzá egy olyan pluszt, amit a sima tejszín nem tud. A keleti konyha elég sűrűen használja az ételekhez tej helyett. Ez a fogás viszont mexikói beütéssel is bír a babnak köszönhetően. Lehet köret, illetve néhány kiegészítéssel, – de még anélkül is – laktató egytálétel, hiszen minden alkotóeleme energiadús. Én ettem így is, úgy is, egymagában, aztán megfejelve pirított lilahagymadarabokkal és némi petrezselyemmel csak a színe kedvéért. Kiskanállal nyammogós étel szerintem…

Hozzávalók 3 főre:

1 bögre basmati rizs

1 bögre kókusztej

1 bögre víz

1 bögre vörösbab(nálam most konzerv)

1 kisebb fej lilahagyma

só, bors

petrezselyem

vaj

A rizst leöblítettem és feltettem főni a kókusztejjel és a vízzel együtt, picit sóztam, borsoztam és lefedtem. A hagymát apróra vágtam és egy serpenyőben kevés vajon barnára pirítottam. A petrezselymet szintén felaprítottam. Mikor a rizs félig megpuhult akkor belekevertem a babot is és ismét lefedve együtt rotyogtak még pár percig, míg a rizs majdnem az összes folyadékot beszívta, majd lehúztam a gázról és lefedve még 10 percig állni hagytam. Tálaláskor került rá a hagyma és a petrezselyem.

Avokádós grapefruitos lazac saláta - íz és színkavalkád

Pálmafa

2014. Feb. 03.

Hozzászólások (0)

Ez egy meseszép étel, az ízeitől pedig majdnem dobtam egy hátast. Elégedetten hümmögös fogás, aki szereti a halat az imádni fogja.

Az ötlet egyenesen Hugh barátunktól érkezett River Cottage-ból. Időnként sikerül pont akkor a tv elé bevágódnom, mikor ő van műsoron a 3 alapanyagos mesterfogásaival. Az egyik nap citrusok főszereplésével kellett alkotniuk valamit, és az egyik kolléga egy hasonló salátát készített, csak lazac helyett rántott tintahalkarikával kínálta. Utóbbit frissen grillezve, jó sok fokhagymával bármikor, de rántva nem annyira rajongok érte főleg a csomagolt bolti verzióért. A lazac füstös íze viszont jól passzol a kesernyésen fanyar grapefruithoz, az enyhén csípős lilahagymához, a krémesen puha avokádó pedig kiegyensúlyozza az ízeket. Nem tudok mit mondani ki kell próbálni, isteni. Nem mellesleg van benne minden földi jó, amitől kívül belül szépek leszünk!

Előételnek, könnyű ebédnek vagy vacsorára is pompás. Ez az étel (is) igazán megérdemli, hogy kényelmesen, ráérősen falatozzuk, úgy, hogy mindenből kerüljön egy darabka a villára. És ha még egy pohár fehérbor is kerül hozzá…

Hozzávalók adagonként:

5 dkg füstölt lazac

1 marék zöldsaláta (nálam madársaláta)

fél érett puha avokádó

fél grapefruit

negyed fej lilahagyma

Öntethez:

1 evőkanál grapefruitlé

1 teáskanál balzsamecet

2 evőkanál olívaolaj

só, bors

A zöldsalátával megágyaztam egy nagy tányéron, a lilahagymát vékonyra szeleteltem, a grapefruitot szintén vékony szeletekre vágtam, úgy, hogy a fehér hártya ne kerüljön rá. Az avokádót hosszában a mag mentén félbevágtam majd egy mozdulattal szétcsavartam, így kettévált. Lehúztam róla a héját és szintén hosszában felszeleteltem. Az öntet hozzávalóit csak simán rácsorgattam csak a salátára, de össze is lehet előre keverni, sózni, borsozni aztán egyben ráönteni, picit összeforgatni és kész is.

Lilahagyma lekvár

Pálmafa

2013. Dec. 27.

Hozzászólások (0)

Nem írhatom azt, hogy a sok édesség jöjjön valami sós, hiszen tulajdonképpen a lilahagymalekvár is édeskés, mivel karamellizált méz és nádcukor az alapja, de finom… és húsok mellé remek köret. A kacsamellet dobta fel szenteste, de az újévi malacsült mellé is jól passzolhat!

Szeretem a hagymát, a fokhagymát, és a lilát főleg, nyersen is eszem, szóval nem én vagyok az, aki kipiszkálja az ételekből, mondván, hogy büdös. Büdös, nem büdös, finom, fogkrém, rágó, petrezselyem és mentalevél és már nem is érezni..annyira… Múlt héten keresztülrobogott rajtam egy laza nátha, így szinte minden nap ettem némi lilahagymát, mert remekül “tisztítsa a zorrot” és tele van C-vitaminnal illetve B is található benne, emellett pedig közismert baktériumölő hatásáról is. Tele van antioxidánsokkal, csökkenti a koleszterinszintet, felveszi a harcot a rákos sejtek ellen, és tartalmaz egy olyan vegyületet is, ami hozzájárul a szervezet méregtelenítéséhez, illetve van benne króm is ami pedig a vércukorszint szabályozásában segít. Természtesen ezeket a hatásait elsősorban nyersen fogyasztva tudja leginkább érvényesíteni szervezetünkben. Vannak olyan elvetemült emberek, akik egymagában is képesek elrágcsálni, én ekkora hős nem vagyok, de salátákhoz nagyon kellemes ízt ad, és kevésbé erős, pláne ha citromlével párosul.

Ebben az ételben viszont tényleg elillan az ereje, és hagymaszagunk sem lesz tőle, cserébe viszont nagyon pikáns és kellemes az íze, a vörösbornak és a balzsamecetnek köszönhetően. Állagra nem hasonlít annyira a lekvárra, hiszen nem pempős, de mégis puha és roppanós. Üvegbe töltve hűtőben eláll.

Hozzávalók 5-6 főre:

5 fej lilahagyma

2 evőkanál méz

2 evőkanál nádcukor

1 dl balzsamecet

2 dl félédes vörösbor

csipet só

1-1 teáskanál friss kakukkfű és rozmaringlevél aprítva (szárított is jó)

csipet só

olívaolaj

A lilahagymákat félbe vágtam, majd vékony félkarikákra. A mézet és a cukrot felolvasztottam a lábosban, megvártam míg pár perc alatt karamellizálódnak vagyis sötétbarna színűk lett. Ezután hozzáadtam a hagymákat, kevés olívaolajat csorgattam rájuk, alaposan összeforgattam az egészet, majd mikor kicsit összeestek hozzáöntöttem a bort és a balzsamecetet, megsóztam, rászórtam a kakukkfű és rozmaring leveleket majd lefedve puhára pároltam őket. Melegen és hidegen is ajánlott.