Nálam az ősz nem akkor köszönt be hivatalosan mikor ráhullik egy sárga falevél a fejemre, hanem mikor megcsapja az orrom az édes, karamellizálódott sütőtök illata.

Eljött ez a pillanat, az első választásom pedig egy főzelék lett, ami sokkal finomabb, mint ahogy kinéz, bár nekem pont attól tetszik, hogy ez olyan igazi komfortos, házias kaja, semmi elegancia, csak meleg telt ízek. Ja, és természetesen liszt nincs benne, sőt még turmixolni sem kellett, hogy besűrűsödjön, ezt a tök megoldotta helyettem, a répa viszont egészben maradt, nagyjából ez különbözteti meg főzelékünket a bébiételtől… Na meg a fűszerek, a gyömbér enyhén csípős íze, és a mellé került csicseriborsólisztes lepény. Mostanában sokszor sütök ilyet reggelire is, kenyér helyett tökéletes, ugyanúgy bármivel meg lehet pakolni, kenni, hajtogatni, feltekerni, ahogy tetszik, de az ehhez hasonló ételekhez, sűrű ragukhoz is nagyon finom.
Hozzávalók 2 adaghoz:
egy hosszúkás kanadai tök fele
4 db sárgarépa
2 duci gerezd fokhagyma
fél hüvelykujjnyi reszelt gyömbér
fél mokkáskanál római kömény
só, bors
Lepényekhez:
6 evőkanál csicseriborsóliszt
fél mokkáskanál kurkuma
só, bors
víz
kókuszolaj
A sütőtököt meghámoztam, felkockáztam, a répát szintén megpucoltam, karikára vágtam és 200 fokra előmelegített sütőben , egy kevés kókuszolajjal meglocsolva megsütöttem kb. fél óra alatt.
Nem baj, ha a répa még nem teljesen puha, hiszen főni is fog. Ezután a zöldségeket egy lábosba tettem, hozzáreszeltem a fokhagymákat, a gyömbért, fűszereztem, és felöntöttem annyi vízzel, ami nem teljesen lepte el a zöldségeket és összefőztem az egészet. A vizet lehet még pótolni apránként, ha szükséges, a sütőtök teljesen szétfő szinte és általa sűrűsödik be a főzelék, a répa viszont így lesz kellően roppanósan puha. Kb. 15 perc alatt kész.
A lepenyékhez a lisztet, felöntöttem annyi vízzel, hogy jó sűrű palacsintatésztát kapjak, fűszereztem, majd egy serpenyőben felforrósítottam egy kis kanál kókuszolajat és fél mérőkanálnyi adagot rákanalaztam, majd mindkét oldalát kb. 3-3 percig sütöttem. Ezután kisebb darabokra vágtam a csicserilepényt és a főzelékkel tálaltam.


Szinte olyan, mint egy felturbózott omlett, lágy krémes, még villás reggelinek is elfogadnám, ebbe is bármilyen fűszert tehettek, én néha “eccpecckimehecc” módjára válogatok a bokrok között, hiszen a tojás is és a többi zöldség is szereti a kakukkfüvet, rozmaringot, oregánót, bazsalikomot, úgyhogy ízlés “dóga”. Szárított is jó persze, abból kevesebb mennyiség elég.
A hal bundája rozslisztes, szóval semmi extra trükk nincsen benne, bár szoktam rizslisztbe, hajdinalisztbe, kukoricalisztbe is panírozni, így gluténmentes is lehet, ha erre van igény. A rozsliszt amúgy panírozni tökéletesen jó. Fura párosításnak tűnik, én is meglepődtem mikor valaki egyszer a múlt században ezzel kínált egy balatoni nyaralás során, de eszméletlen finom, és aki eddig kóstolta, az egyetértett. Bármilyen hal jó hozzá szerintem, akár tengeri, akár tavi, akár horgásztok, akár nem, ízleni fog!
Viszont olyan guszták a tökök a piacon, hogy néha veszek, hogy majd valami lesz belőle, ilyenkor került általában töltött tök a blogra, sőt van kapros tök ropogós morzsával a tetején. Az volt eddig a kedvencem asszem. Most lett egy újabb is, még hozzá ez a főzelék, de tudjátok, ezekkel az ízekkel szinte bármit el lehet adni nekem, de ígérem ti sem fogtok csalódni, ha tesztelitek ebben a formában is. Ha eddig szerették a tökfőzelék azért, ha nem, akkor meg azért.
Hozzávalók 2 adaghoz:
Ayurvéda témában próbálok okosodni mostanság, vagyis érdekel az 5000 éves indiai orvoslás, a gyógynövények, az ételek, fűszerek hatásai testre és lélekre. Klassz lenne, ha a nyugati orvoslással ez harmóniában működhetne, pontosabban így kellene működnie…












