Viszlát olajszag! - Rántott hús sütőben sütve

2014. Sep. 05.

Öltöztessük új ruhába a vasárnapi ebédek sztárját, mert ez egy sokkal kényelmesebb és egészségesebb elkészítési mód, ami nem megy az ízek rovására.

Nehéz nekem a rántott húsról ódákat zengeni, ebben az évben szerintem most ettem kb. harmadszor. Tudom én, hogy finom és szeretem persze, de hogy nem szoktam “ejjdeennékegyrántotthúst” felkiáltással körtáncot járni ebédidő tájt az is biztos. Mint ahogy az is, hogy nem állok neki fél liter olajat forrósítani sem a konyhában a rántott hús kedvéért, akkor sem ha fizetnek érte. A rántott csirkecombbal pedig a világból is ki lehetne kergetni… Ez van, vállalom, hogy nem túl szoros a kapcsolatom ezzel az étellel, DE ha már rántott hús, akkor én így szeretem készíteni, szinte olaj nélkül, és a szokásostól naná, hogy eltérő viszont nagyon is ízletes köntösben.

Kinézetre szerintem pont olyan jóképűek, mint az olajban fürdőző társaik. Semmi nagy titok nincs a dolgoban, variálni szoktam, hogy éppen mibe panírozom, most tökmagliszt-tojás-teljes kiőrlésű morzsa és némi reszelt sajt akadt a kezem ügyébe és olyat tettem amit még soha, 3 napig rántott húst ettem, szóval most kb. 3 évig nem fogok…. De legalább a salátákat variáltam mellé, volt cékla, aztán paradicsom, aztán görög típusú és nem is hiányzott a krumpli, de még a rizs sem hozzá, én jól laktam vele így, de ez már tényleg mindenkinek az egyéni ízlésére van bízva.

Tökmagliszt helyett szoktam használni egyéb teljes kiőrlésű liszteket, vagy zablisztet, a morzsa helyett pedig szeretem natúr kukorica pehelybe is beleforgatni, amit nagyobb hiperszuperben lehet kapni, attól jó ropogós lesz a külseje, de akár a zabpehely is működőképes megoldás, sőt a darált dió szintén, amit legutóbb a rántott sajt esetében el is követtem. Érdemes kipróbálni tényleg bármelyiket!

Hozzávalók:

csirkemellfilé

tökmagliszt

tojás

teljes kiőrlésű zsemlemorzsa

só, bors

reszelt sajt

olaj/kókuszzsír

A megtisztított csirkemellszeleteket sóztam, borsoztam, beleforgattam a tökmaglisztbe, aztán a felvert tojásba, végül a zsemlemorzsába, amibe a sajtot is belereszeltem előzőleg. 200 fokra melegítettem a sütőt. A tepsibe sütőpapírt tettem, vékonyan megolajoztam és erre fektettem a hússzeleteket, majd a sütőbe toltam. Kb. negyed óra elteltével kivettem és megfordítottam őket, majd ismét negyed óra sütés után el is készültek. A sütési idő nyilván függ a hússzeletek vastagságától illetve, hogy milyen húsból készül.

A legfinomabb fitt almás süti

Pálmafa

2014. Sep. 01.

Hozzászólások (0)

Ma nem beszélek zöldségeket, lesz az még bőven a héten, hétvégén viszont édességre vágytam. Volt egy kg nyári almám, méghozzá bio, oly annyira, hogy kukac is járt hozzá rendesen, de szerencsére a közepét leszámítva a külső részek használhatók voltak, pont ideális az ilyen gyümölcs süteménybe.

Nagyon megörültem ennek a receptnek a Betűleves blogról, rögtön rá is kattantam. Csináltam már fitt almás pité t, ami kicsit hasonlít rá, de ebben több anyag van és több íz. Megéri megsütni tényleg, mert tényleg szuper!

Igen, elsőre hosszúnak tűnik az alapanyagok listája és tele van olyan liszttel ami a legtöbb háztartásból hiányzik, de ezzel semmi baj nincs szerintem. Nem kell egyszerre mindent megvenni, és helyettesíteni is könnyebben beszerezhető alapanyagokkal a különböző liszteket. Amúgy elárulom, hogy én sem mindig egy kg-os kiszerelésben veszem ezeket, hanem kimérve, ezért (is) jó nagyobb piacokra járni. Pl. a kókuszlisztből így 140 Ft volt 10 dkg, a zablisztből meg 65 Ft… Ha valaki fél használni őket, bár nincs miért, akkor egyszerűbb kis adagokat venni belőle először.

Változtattam az eredeti recepten aszerint, ami éppen itthon volt, paleo sem lett, mert tehéntejet adtam hozzá, kókusz helyett. Mandulaliszt híján szórtam bele csicseriborsólisztet, ha már a múltkori serpenyős szilvás recept sikert aratott, gondoltam tovább próbálkozom vele. Tökéletes megoldás ilyen édességbe is, semmilyen furcsa utóíze nincs. De sima darált dió is szuper helyette vagy akár mák. Le a kalappal ha valaki megbírja várni míg kihűl, de ez nem én vagyok, úgyhogy reggelire lecsúszott pár darab melegen, hideg natúr joghurttal lelocsolva, mennyei.

Hozzávalók 20 x 30 cm-es tepsihez:

7 darab közepes méretű alma

4 darab szilva(helyette egy marék mazsola v más aszalt gyümölcs)

1 deci kókuszliszt

2 deci csicseriborsóliszt (helyette mandulaliszt, vagy darált dió)

1,5 deci zabliszt (helyette darált natúr zabpehely)

1 csomag sütőpor

3 deci nyírfacukor

4 tojás (nekem 3 nagy elég volt)

2 deci tej( vagy kókusztej)

1,5 deci kókuszzsír olvasztva

1 mokkáskanál őrölt fahéj

fél deci rum

csipet só

A tetejére 1 marék magmix v dió, mogyoró, mandula darabok

Az almákat megmostam, félbevágtam, kivájtam a magházát és lereszeltem héjastól, majd megszórtam fahéjjal és félretettem. A szilvákat felkockáztam, meglocsoltam a rummal és szintén félretettem. Ha mazsolával készül akkor azokat áztassuk a rumba.

A liszteket egy tálba szóram, a sütőporral együtt, egy másik edényben a tojásokat elkevertem a cukorral, majd hozzáöntöttem a felolvasztott kókuszzsírt és a tejet is, aztán az egészet a liszthez öntöttem és összekevertem.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a tepsibe sütőpapírt tettem, beleöntöttem a tészta egyik felét, majd ráhalmoztam az almát, amit előtt picit kicsavartam, ügyelve arra, hogy azért még lédús maradjon. Erre tettem a rumból leszűrt szilvadarabokat, végül befedtem a tészta másik felével. A tetejére rászórtam a magmixet és 200 fokon sütöttem negyed óráig, aztán lejjebb vettem a lángot kb. 170 fokra, amin még kb. 30 percet töltött, de ez sütőfüggő. Mikor a teteje szép aranybarna lesz, elkészült.

Szilvás socca - a mindenmentes francia lepény

Pálmafa

2014. Aug. 11.

Hozzászólások (0)

Na, ilyen sem volt még, hogy egy hasonló jellegű étel, gluténmentes, laktózmentes, tojásmentes és cukormentes is egyben! Viszont abszolút nem ízmentes! Sőt, igazán érdekes és izgalmas recept, nagyszerűsége pedig pont az egyszerűségében rejlik. Egy célom volt a minap, valami szilvás cuccot sütni és véletlenül (amik ugyebár nincsenek) bukkantam rá erre a receptre.

Szóval ez egy Dél-Franciaországban népszerű sós, csicseriborsólisztből készülő lepény. Pont kapóra jött hiszen, pár napja a kukoricás lepény is ilyen lisztből készült. Tulajdonképpen bármilyen feltét mehet a tetejére ami eszünkbe jut, ha valaki unja már a palacsintát vagy az omletet ez igazán remek megoldás lehet, pláne, hogy alig kell a tésztába alapanyag.

Ez egy gyümölcsös verzió, még sincs benne cukor, az alap tészta pedig sós, de összességében nagyon kellemes ízharmónia keletkezik a rozmaringnak és a pár csepp balzsamecetnek köszönhetően. Utóbbi nem szerepel az eredeti leírásban, ezt pont azért csempésztem bele, mert tartottam tőle, hogy ha a gyümöcsök csak álá natúr kerülnek a lepény tetejére, nem lesz-e ízetlen unalmas eledel… De nem, esetleg még pár csepp mézet is lehetne csurgatni rá, de az a sütés után is pótolható.

Hozzávalók:

fél bögre csicseriborsóliszt

fél bögre víz

1 mokkáskanál himalája só

2 db rozmaring ág

1 db nektarin

3 db szilva

pár csepp balzsamecet (elhagyható)

kókuszzsír v egyéb olaj a sütéshez

A csicseriborsólisztet elkevertem a vízben, a sóval együtt. Fogtam egy 20 cm átmérőjű teflon serpenyőt és miután felhevítettem egy fél evőkanál kókuszzsírt, beleöntöttem a masszát. Alacsony lángon hagytam sülni. Addig vékonyra szeltem a gyümölcsöket és meglocsoltam balzsamecettel. Mikor a lepény nagyjából összeállt és a teteje is kezdett megszilárdulni, akkor levetttem a gázról, rápakoltam a szilvát és a barackot, megszórtam rozmaringgal és visszatettem a gázra, kb. még negyed órára. Le is lehet fedni, úgy a gyümölcsök hamarabb megpuhulnak, és átsül a lepény. Akkor jó, mikor az széle elkezd barnulni és elválik a serpenyőtől.

Tálaláskor egy tányérra tettem és megszórtam friss rozmaringgal. Frissen az igazi, de másnap melegítve is egész jó volt.

Ronda, de finom kókuszos sárgabarackos szelet

Pálmafa

2014. Jul. 21.

Hozzászólások (0)

Megosszam, ne osszam, megosszam ne osszam? Megosztom. A ronda, de finom kategória ez évi győztes süteménye következik. Ez a legelőnyösebb fotó róla, hogy miért? Elmesélem…

A sztori hozzá, hogy leánybúcsúra készültem. Nem, nem a sajátomra, az egy másik sztori… Hanem egy kedves “edzősutazóstárs” Barbi nevezetű hölgyére, aki megosztotta a szervező nőnemű brigáddal, hogyan is szeretne az utolsó hajadon hétvégéjén vidámkodni, mire vágyik és mire nem… Több részletet saaajnos nem árulhatok el… Viszont szerepelt a listáján, hogy pálmafás sütit szíves fogadna eme “teadélutánon”, célozva ezzel rám, hogy sütésre fel. Amit természetesen bármikor örömmel, neki pláne. Azon jót kuncogtam a nem létező bajszom alatt – bár a süti elkészítésekor majdnem az is kinőtt – , hogy ugyebár sok embert nem ismertem a hölgykoszorúból és érthető módon nem tudták, hogy mi a fene az a pálmafás süti??? Volt aki arra tippelt, hogy majd valami profi pálmafa alakú tortát fogok én megfaragni piskótából a torta guru, Buddy Valastro után szabadon. Hát ilyen babérokra nem gyúrok de annyit elárulhatok, hogy volt cukrász a csapatban és kreált is Barbinknak tortát, háát aaaz valami egész más volt, de nem pálmafaaa.., és akkor mindenkinek a fantizájára bízom a többit…. Isteni finom volt egyébként!!

A kedvenc tippem pálmafás sütire mégis azé a hölgyé volt aki egy Amszterdamból importált hmm “gyógynövényes” tortácskát sejtett a megnevezés mögött… Nos, egyik sem talált, pálmafához meg max annyi köze van, hogy kókuszos, de azért már kicsit izgultam, hogy lehet elő sem veszem ezt a rettenetet a dobozból, még jó, hogy volt mellette egy jolly joker ribizlis muffin, ami legalább szép lett. És kezdtem megbánni, hogy előző este a 35 fokban a konyhában szaunázva és meglátva a végeredményt a sütőből kivéve, miért nem hallgatam az első kósza gondolatra a fejemben, hogy megnézem tud e repülni ez a sütike…úgy egyenesen toronyirányt az ablakon kifelé….

Ugyanis még kihűlt állapotában is morzsálódott elég rendesen a kis drága…OK. Konkrétan szétesett egy szelet a kezemben, így 200as vérnyomással kezdtem volna a reptetést, de gondoltam 3 mélylevegő és lemegyek alfába inkább előtte, aztán megkóstolom. Hmm, aztán meg hmmm, gondoltam tényleg káár lenne érte, ételt ki nem dobunk, elnyammogom én ezt ezzel azzal felturbózva két hétig meg van a reggelim vagy lefagyasztom és majd karácsony környékén nosztalgiázva előkapom. Szóval azért sikerült nagyjából felszelnem és betettem a hűtőbe, majd nekiálltam muffint sütni, mert alig 45 fok volt a konyhában és fáztam…

Másnap indulás előtt azért vetettem rá egy konkrét, határozott pillantást és megvizsgáltam ismét közelebbről és lááám egyben maradt és nem esett szét a hűtés után. Gyors döntés született, jön velem ő is, de akkor már meg is örökítem az utókornak, (hogy lássák, hogyan kell jól elcseszni valamit), hátha toppon lesz mégis a népszerűségi indexe, viszont 2 percem volt indulásig, úgyhogy egy tálca előránt, egy színes nyári ruha szintén kiránt a szekrényből, mondván, hogy jól passzol a sárgabarack színhez a kék minta (túl szép elképzelés volt, sajnos nem segített)…aztán mosolyogj süti, én meg fotózok párat és lesz ami lesz uzsgyi…

Na, nem ragozom, mert regény lesz lassan, sikere volt, igaz nem a szépsége miatt, de pikk pakk elfogyott és nagyon ízlett mindenkinek. Kókuszlisztes ugyebár és nem titok, hogy most sütöttem vele először, mert egy zseni vagyok, hogy az első kísérletezést egyből nagy társaságnak kell bevállalnom egekbe verő magabiztossággal….Mindegy,megérte az a lényeg, és mindenki mosolygott és nem csak az édességektől…

Hozzávalók 20 x 25 cm tepsihez

fél kg sárgabarack

20 dkg kókuszliszt

10 dk nyírfacukor

15 dkg kókuszzsír v vaj

1 zacskó sütőpor

fél mokkáskanál vaníliapor

3 db tojás

kb. 1,5 deci kókusztej v sima tej

A sárgabarackot megmostam, lecsöpögtettem és kimagoztam. A kókuszlisztben elkevertem a sütőport. A tojások sárgáját habosra kevertem a kókuszzsírral, a cukorral és a vaníliával. Beleszórtam a kókuszlisztet is, elkevertem, majd a végén hozzáforgattam a tojások fehérjét és mivel túl száraznak találtam a tésztát, tejjel higítottam. Nem kell, hogy folyós legyen, csak szépen el lehessen egyengetni a tepsiben. A félbevágott sárgabarackot végül a tetejére helyeztem, picit belenyomtam a tésztába őket és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsült. Hűtés után szeleteljük fel, és a hűtőben tároljuk.

Tárkonyos gyümölcsmártás zabkorpás morzsával

Pálmafa

2014. Jul. 17.

Hozzászólások (0)

Igen, először én is felhúztam a tarkómig a szemöldököm, mikor meghallottam, hogy a tárkony és a gyümölcs egy tányéron, ráadásul egy időben?? Meggy-tárkony barátságról volt szó konkrétan, furcsállottam, de mivel ez a fűszernövény az egyik kedvencem, gondoltam mi bajom lehet? Imádom a levesekben, mártásokban, a meggyet is csípem, még kaptam is a piacon, és idén még gyümölcsmártást sem főztem, akkor most elérkezett a remek alkalom. És ha már volt itthon még egyéb gyümölcs, repültek a fazékba ők is.

Egy nagy tárkonybokor meg adott volt kis kertemben, komolyan mondom, a tárkonynál csak a gaz nő gyorsabban… Már egy csokrot szárítottam is le belőle ( a tárkonyból és nem a gazból), hogy legyen télire is.

Egy szó, mint száz, nyugodtan próbáljátok ki ezt az ételt, semmilyen nagyon “biztosíték kiverős” ízt nem fogtok tapasztalni a gyümölcs és a tárkony találkozásával, egyáltalán nem zavaró benne, tényleg finom! A morzsa pedig zabkorpából készült mellé ugyebár, ez volt az első kísérletem vele a búzadara helyettesítésére, amivel amúgy semmi bajom, sőt talán ez az egyetlen menzás, és pozitívnak, mondható retro étel, ami eszembe jut… Búzadarám viszont nem volt itthon, zabkorpa meg mindig van és teljesen jó lett a végeredmény, csak picit más, mint a hagyományos dara. Az agyon habart lisztízű mártásokat azonban tényleg nem szeretem, ezért ezt most jogurttal és zabliszttel oldottam meg.

Hozzávalók 2 főre:

30 dkg gyümölcs (nálam meggy, szilva, sárgabarack)

1 evőkanál friss aprított tárkony (lehet szárított is, de abból 1 mokkáskanál is elég)

1 deci natúr joghurt

1 evőkanál zabliszt

1 evőkanál citromlé

1-2 evőkanál nyírfacukor v nádcukor

csipet só

Morzsához:

10 dkg zabkorpa

1 evőkanál kókuszzsír

csipet só

Mártás elkészítése: a meggyet megmostam, kimagoztam, a barackokat szintén, majd utóbbi kisebb darabokra vágtam és a szilvával is hasonlóan jártam el. A gyümölcsökből kb. 1 marékkal félretettem a tálaláshoz, a többit pedig egy lábosba dobtam, megszórtam a cukorral, a friss tárkonnyal, meglocsoltam citromlével és felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepi. Elkezdtem főzni közepes lángon. Közben a joghurtot simára kevertem a zabliszttel. Mikor a gyümölcsök forrni kezdtek, a főzővízből pár kanállal a joghurtos lisztes keverékhez öntöttem és elkevertem simára, majd a forrásban lévő gyümölcsökhöz öntöttem. Így nem lesz csomós a végeredmény. Folyamatosan kevertem, megvártam míg elkezd besűrűsödni és már zártam is el a gázt alatta.

A morzsához egy serpenyőben felhevítettem a kókuszzsírt, majd beleszórtam a zabkorpát egy csipet sóval együtt és keverés mellett pár perc alatt megpirítottam, majd bekészítettem magam mellé egy pohár hideg vizet és mindig egy picit löttyintettem a zabkorpához, aztán folyamatos kevertem, míg beszívta az egészet, majd ismét ment hozzá pici víz, keverés következett és ezt még párszor megismételtem, míg kissé megdagadt és morzsás állagú lett.

Tálalásnál még hozzákevertem a friss gyümölcsöket, rászórtam a morzsát és még némi tárkonyt.

Currys kókusztejes finomfőzelék

Pálmafa

2014. Jul. 11.

Hozzászólások (0)

Na, akkor vigyünk némi napsütötte színt a mai napba. Ha már a négy fal közé szorultam a szabadságom alatt, és nem azért mert annyit ettem..bár azért aaaannnyira vissza sem fogtam magam… De majd jövő héten lesz “égazsírégazsír” érzés az edzőteremben, de most még hurrá nyaralunk! Már csak az időjárással kéne elbeszélgetnem…

Ez a modern finom főzelék még a múlt héten készült, amiért szerettem volna megosztani veletek, az az, mert végre nyár van és nem kell semmiből konzervet vásárolni, minden egyes összetevője kicsattan a frissességtől. Ez a currys ízkombináció meg amúgy is a kedvencem, de volt már a tányéron spenótos, édesburgonyás-sárgarépás, burgonyás-zöldborsós, sütőtökös-padlizsános, és gyömbéres-csirkés verzió is.

Azt is fontos megemlíteni, hogy ezt az ételt glutén és laktózérzékenyek is bátran elfogyaszthatják, mert kukoricakeményítővel van besűrítve, illetve tehéntej helyett kókusztejet adtam hozzá a végén, ami nem muszáj, lehet helyette tejföl is, de szerintem kár lenne kihagyni azt a plusz ízt amit a kókusz ad neki. Nem kell félni nem lesz kókusz íze, ha valaki nem lenne kókuszrajongó velem ellentétben… Viszont kap tőle a főzelék egy nagyon selymes, édeskés háttérízt. Szinte az összes currys ételbe használom. A kedvenc feltétek mehetnek hozzá, még akár bundás kenyeret is el tudnék képzelni mellé, de nekem a maradék krumpli palacsinta csúszott le az ebédhez.

Hozzávalók:

1 csésze kukorica

1 csésze zöldborsó

1 csésze felkockázott sárgarépa

1 db vöröshagyma

1 duci gerezd fokhagyma

1,5 deci kókusztej

1 evőkanál kukoricakeményítő

1 fél mokkáskanál chilipor

1 mokkáskanál currypor

1 mokkáskanál kurkuma

só, bors

1 evőkanál kókuszzsír

A kukoricát megfőztem, ami nálam annyit jelent, hogy hideg vízben tettem fel főni, úgy, hogy a főzővízbe beletettem a kukoricacsuhét is, mert így sokkal finomabb lesz. A vöröshagymát felkockáztam, a répát szintén, egy edényben felhevítettem 1 evőkanál kókuszzsírt, amin megpároltam a hagymát, rádobtam a répát és a borsót is egyszerre, kicsit átforgattam, majd felöntöttem éppen csak annyi vízzel, hogy ellepje a zöldségeket. Beleszórtam a fűszerek felét, aztán megvártam míg a zöldségek megpuhulnak. Addig a megfőtt kukoricáról levágtam hosszában a szemeket és félretettem.

A kókusztejben elkevertem a keményítőt és mikor a répa és a zöldborsó megpuhult, hozzáadtam a kukoricaszemeket is, majd beleöntöttem a kókusztejet, megszórtam a fűszerek másik felével és megvártam, míg besűrűsödik.

Rántott sajt dióbundában rozmaringos eperszósszal és körtével

Pálmafa

2014. May. 12.

Hozzászólások (0)

Mennyi jó íz egy tányéron és egyáltalán nem ütik, sőt imádják egymást én meg őket!

Ezer éve nem ettem rántott sajtot, nem mintha nem szeretném, de nem a kedvenc elfoglaltságom a panírozással pepecselni, meg olajban sütögetni, úgyhogy kitaláltam, hogy kreálok egy kevésbé zsírbomba verziót. Szerintem sejtitek, hogy kókuszzsírban sült és zabliszt került a bundájába, a zsemlemorzsa helyett pedig dió. Köretként gyümölcsök, lekvár helyett friss eperöntet, rizs vagy sült krumpli helyett pedig körte került mellé.

Ez az étel is jó példa arra, hogy nem kell lemondani semmilyen finom falatról ha valaki szeretne tudatosabb odafigyelni az étkezésére, sőt azt gondolom, hogy az igazán jó ízekre csak azután lehet rábukkani, hogy elkezdünk “tiszta” és jó minőségű hozzávalókat használni a konyhában. Talán ez olyan, mint a sport, ha megtaláljuk azt, ami tényleg feldob, és örömet, nem szenvedést okoz. akkor nem tudsz nélküle élni. A főzéshez visszakapcsolódva pedig én nem igazán kívánom már az étolajban, vastag fehér lisztes bundában sült rántott sajtokat.

Ami a sajt típusát illeti lehet camambert, én is imádom, bár zsíros ugyan, de helyette most mégis ordát választottam, mert mostanában rákaptam az ízére. Több ízben kóstoltam, ehhez talán a szezámmagos a legjobb vagy a sima. Az orda egy fehér színű savósajt, amiből arra lehet következtetni, hogy kevésbé zsíros. Picit böngésztem a témában, hogy mi is az a savó, nos ez a sajtkészítés során visszamaradt folyadék, ebből készül az orda. A tejsavóról fontos megemlíteni, hogy magas a fehérjetartalma, viszont kalóriaszegény. Úgyhogy bátran ki lehet próbálni, állagra nem olyan, mint a camambert, inkább túrószerű, éppen ezért olvadni sem fog úgy. Egyébként meg nyugodtan készítse mindenki a kedvenc sajtjával.

Hozzávalók:

rántanivaló sajt kb. 1 cm-es szeletekre vágva

Panírhoz:

zabliszt, tojás, darált dió

Eperszószhoz:

eper

pár csepp citromlé

balzsamecet (elhagyható)

néhány friss rozmaring levél

pici méz v nyírfacukor

Körethez:

körte vagy alma, pár szem dió és rozmaring ág

vaj

Sütéshez: kókuszzsír

A körtét félbe vágtam, majd ismét félbe, kivágtam a magházát, mindegyik közepébe tettem egy picit vajat és egy szem diót, egy rozmaring ágat fektettem rájuk, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toltam alufóliával lefedve kb. 25 percre míg megpuhultak.

Addig az epreket megmostam, megszórtam nyírfacukorral, pár csepp balzsamecettel és citromlével, a felaprított rozmaringgal, és egy botmixerrel pürésítettem.

A sajtokat előbb a zablisztbe, majd a felvert tojásba, és dióba forgattam, majd ismét tojásba és megint dióba. A dupla panír főleg akkor jó, ha könnyebben olvadó sajtot, pl. trappistát használunk, így nem folyik ki. Egy serpenyőben pár kanál kókuszzsírt megolvasztottam, majd beletettem a sajtot és minden oldalát pár perc alatt barnára sütöttem.

Rakott epres túrós zablacsinta

Pálmafa

2014. May. 08.

Hozzászólások (1)

Komolyan feltettem magamnak a költői “noooormáális Maaaargit?” kérdést, hogy este edzés után “az egész hűtőt felfalnám” érzéssel a gyomromban, miért kínzom magamat azzal, hogy ennek a desszertnek a képeit nézegetem, sőt még írok is róla. Csorog a nyálam, az meg kimondottan árt a laptopomnak, és még rosszul is nézek ki közben, bár ez a legkevesebb. Van itthon eper tulajdonképpen meg zabpehely is, tej is….na neeem, ki van zárva, hogy most nekiálljak, nyugszik, fekszik van. Majd Ti megcsináljátok ezen a rövid hétvégén és elmesélitek hogy ízlett, ok?!

Mit meséljek róla, imádnivaló, mert ~~én csináltam~~ az eper, joghurt, túró, citrom kombóval nem lehet nagyon mellé lőni, de azért a szószt kicsit megbolondítottam balzsamecettel és mentával, mert tavaly óta tudom, hogy igen csak élvezik egymás társaságát. Az eperszezon elindult végre, úgyhogy nem jövök haza vásárlásból nélküle, ha mégis akkor legalább visszafordulni nem felejtek el érte…

Még egy képet beszúrok és tuti nyálelszívóra lesz szükségem…. Nos, mindig megemlítem mikor palacsinta receptet teszek fel, hogy világ életemben utáltam palacsintát sütni, de ha van a kezem ügyében valami zab, akár pehely, akár korpa, akár liszt na és kókuszzsír, akkor már állok is neki lelkesen a feladatnak. Korlátozott számban azért persze, nehogy megerőltessem magam, 10 db fölé nem megyek… Ez sem volt több mégis jól lakott belőle egy kiadós leves után pár ember.

Hozzávalók 8 darabhoz:

10-12 evőkanál zabliszt

2 tojás

1 deci tej

szóda

só

olaj a sütéshez (nálam kókuszzsír)

Túrótöltelékhez:

25 dkg túró

1 kis doboz natúr joghurt

1 fél citrom héja és 1 kanál leve

késhegynyi vaníliapor

2-3 evőkanál nyírfacukor ízlés szerint

Eperöntethez:

20 dkg eper

1 teáskanál balzsamecet

pár csepp citromlé

2-3 teáskanál méz

pár darab friss citromfű és mentalevél

A tészta hozzávalóit egy habverővel csomómentesre kevertem, – állagra legyen hagyományos palacsintatészta sűrűségű -1 , és egy kisebb méretű serpenyőben merőkanalanként 1-1 teáskanál felhevített kókuszzsíron kisütöttem.

A túrótöltelékhez a túrót egy villával széttörtem, ráöntöttem a joghurtot, nyírfacukorral és vaníliával megszórtam, ráreszeltem a citromhéjat, meglocsoltam a levével és alaposan összekevertem.

Az eperszószhoz az epret megmostam, felkockáztam, ráöntöttem a balzsamecetet, a mézet, a felaprított mentaleveleket és botmixerrel összeturmixoltam.

A palacsintát megkentem a túróval, majd megöntöztem az eperszósszal, aztán befedtem a következő palival, és így folytattam míg el nem fogyott, a tetejére pedig rálocsoltam a maradék túrót és az öntetet.

Anyák napjára! - Almarózsa torta

Pálmafa

2014. May. 04.

Hozzászólások (0)

Lisztmentes, nyírfacukros, egyszerűbb, mint aminek látszik és nagyon finom. Ennyi. Ja és még kicsit szép is lett. Azért csak kicsit, mert bénáztam az almával. Az eredeti recept itt található, de sok más helyen is rá lehet bukkani a neten, magyar oldalakon is.

Elvileg az almát félbe kell vágni, kivenni a magházát, aztán lehelet vékonyra kell keresztben szeletelni majd citromos vízbe áztatás után feltekercselni. Ez az ami nekem nem sikerült, mert eltörött, pedig igyekeztem pár mm-es példányokat kreálni, közben rettegve egy ujjlevágástól. Úgyhogy taktikát váltottam, és fogtam egy krumplihámozót és nemes egyszerűséggel megkopasztottam körbe körbe néhány alaposan megsikált szép piros almát a héjától, majd azokat tekercseltem fel. Na ez bevált. Próbáltam az alma húsával is aztán hasonlóan eljárni, de nekem az is eltört, de ez biztos alma típustól is függ. Természetesen a maradék alma nem veszett kárba, a turmixgépben végezte egy cékla társaságában és tökéletes volt elszürcsölni a torta mellé, egy kiadós babgulyás után!

A mentalevelek nem kötelezőek hozzá, azzal csak én próbáltam elterelni a figyelmet az apróbb szépséghibákról, de határozottan jó tett neki ízben is, már ha valaki szereti. Lehet helyette citromfű is akár, vagy zöld és sárga héjú alma, fantázia kérdése. Az fix, hogy sikere lesz és örülni fognak neki, a többi nem számít!

Hozzávalók 18 cm átmérőjű sütőformához:

Tésztához:

2 és fél bögre darált dió

4 evőkanál vaj v kókuszzsír

1 tojás fehérje

2 evőkanál nyírfacukor v méz

pici só

Krémhez:

1 bögre habtejszín (2 deci)

fél bögre tej

fél bögre méz vagy nyírfacukor(nálam utóbbiból kb 5 dkg)

negyed csésze kukoricakeményítő

fél mokkáskanál vaníliapor

pici só

4 tojás (nálam a tésztából maradt sárgája és 3 egész)

Díszítéshez:

2-3 darab szép piros héjú alma

citromlé

kb 1 deci sárgabaracklekvár

menta levelek

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, a darált diót összekevertem a tojásfehérjével, az olvasztott vajjal, cukorral, sóval és belenyomkodtam a tortaforma aljába, úgy, hogy legyen kb. 2 cm-es pereme is. Sütőbe toltam kb. 15 percre, majd kihűtöttem.

A tejet, a tejszínt beleöntöttem egy edénybe, beleszórtam a keményítőt, a cukrot, a sót, a vaníliát és csomómentesre kevertem, majd feltettem közepes lángon melegedni. A tojásokat felvertem. Mikor a tejes keverék felforrósodott, egy merőkanálnyit a tojásokhoz öntöttem folyamatos keverés mellett, aztán megismételtem egy újabb merőkanálnyi adaggal, hogy a tojások átmelegedjenek, majd az egészet hozzáöntöttem állandó keverés mellett a gázon tovább melegedő tejszínes keverékhez és megvártam míg felforr és besűrűsödik. Állandóan keverni kell, különben csomós lesz és leég. Mikor puding állagú lett elzártam a gázt alatta és egy műanyagfóliával letakartam, de úgy, hogy a fólia közvetlenül a krém felületére került, hogy ne bőrösödjön meg, majd kihűtöttem.

Az almákat megsikáltam és krumplihámozóval szép hosszú darabokat vágtam ki körben a héjából, amiket citromos vízbe tettem, hogy ne barnuljanak meg.

Ha a tészta és a krém kihűlt, vagy legalább langyos, akkor beleöntöttem a krémet a diós tésztába. Az alma héjakat pedig feltekertem és a krémbe állítottam, majd megkentem őket a meglangyosított és citromlével összekevert lekvárral. Ezután hűtőben csücsült a tálalásig.

Sütés nélkül - Mogyorós aszalt sárgabarackos rolád

Pálmafa

2014. Apr. 30.

Hozzászólások (0)

A legjobb dolgok mindig spontán születnek. Ez az édesség ugyanis kókusztekercsnek indult, de annyira elvarázsolódtam a tavaszi piaci zsongásban, hogy mindent vettem, a kókuszreszeléket kivéve. Leegyszerűsítve kavintont kéne szednem… A tésztájához amúgy sem kell kókuszreszelék csak kókusztej, amit szerencsére még lekaptam a polcról, viszont a krémje szinte csak abból állt volna, így felturbóztam a pár kanál otthon talált maradékot aszalt sárgabarackkal.

Nem túlzok, ha azt mondom mindenki imádta, laktató reformcsemege, azt nem mondom, hogy kalóriaszegény, de semmi mesterséges nincsen benne, ráadásul nyírfacukros, így nagy bűnöket nem vétünk vele. A krémhez én igazi vajat használtam az íze miatt, de akár kókuszzsírt is lehetett volna ahhoz is, és akkor laktózérzékenyek is fogyaszthatják. A tésztájába nem muszáj a zabkorpa, lehet az egészet darált mogyoróval, dióval, mandulával készíteni, mindenhogyan finom lesz, de így még több benne a rost. Az aszalt sárgabarack pedig igazi kálium és vasbomba a szervezetünknek, több van benne ebben a formában, mint a frissben. A kálium főleg sportolás alatt hajlamos kiürülni izzadtsággal, így pár szem barackkal pótolni lehet, a vas pedig nekünk csajoknak különösen fontos ugyebár.

De most csak az számít, hogy itt a hétvége, ez pedig finom, tessék nekiállni! 🙂

Hozzávalók:

15 dkg darált pörköletlen földimogyoró

10 dkg zabkorpa

2 evőkanál karobpor (étkakaó is jó helyette)

1 dl kávé

1 evőkanál rum

5 dkg kókuszzsír

1-2 evőkanál kókusztej

5 dkg nyírfacukor

A krémhez:

5 dkg kókuszreszelék

6-7 szem aszalt sárgabarack

kókusztej

5 dkg vaj

5 dkg nyírfacukor

A tésztához a darált mogyorót a zabkorpát, a karobport és a darált nyírfacukrot összekevertem és hozzáöntöttem 1 deci espresso kávét, a rumot, az olvasztott kókuszzsírt és pár kanál kókusztejet. A lényeg, hogy egy helyes kis gombócba összeálljon a tészta. Kiterítettem egy műanyag fólia darabot és azon téglalap alakúvá nyomkodtam a tésztát kb. fél cm vastagra. Természtesen sodrófával is lehet, de nekem most egyszerűbb volt így.

A krémhez az aszalt sárgabarackokat felaprítottam és leöntöttem éppen csak annyi kókusztejjel, hogy ellepje és megpuhuljanak a barackok kicsit. Kb. negyed órát áztak így. A vajat felolvasztottam, habosra kevertem a nyírfacukorral, hozzákevertem a kókuszreszeléket is. A barackdarabokat leszűrtem, a kókusztejet, amiben ázott félretettem. A vajas cukros keverékhez adtam az aszalt barackot, a kókusztejből pedig annyit kevertem még hozzá, hogy sűrű, de kenhető krémet kapjak. Ne legyen folyós.

Rákentem a krémet a tésztára és a fólia segítségével óvatosan feltekertem, majd a hűtőben pihent pár órát, így szépen szeletelhető lett.