Mi történik akkor, ha mindenből csak egy kevés van a hűtőben, az ember lánya éhes, de bevásárolni annyira nincs kedve, mert esik, fúj, az orrát sincs kedve kidugni a lakásból? Nos, rizottót varázsol, lehetőleg gyorsan.
A rizottó, amúgy nem feltétlen gyors étel, hiszen lassan kell adagolni a folyadékot a kerekszemű rizshez, kivárni, míg megpuhul, kevergetni közben, és ezzel nincs is semmi baj, de ha mégis szeretnék picit gyorsabban ételt látni a tányéromon, akkor lép színre a köles. Hamarabb megpuhul, közben, mosom, szelem a zöldségeket. Most egy kicsi spenót, kis darab kelkáposzta, némi maradék sült tök állt a rendelkezésemre, egy korty fehér bor is figyelt még a frigó ajtaján és kivételesen volt itthon mascarpone, amit nem használtam el a korábban eltervezett sütihez, így ezekből építkeztem.
Természetesen, ha nem szeretitek valamelyik hozzávalót, ami gyanítom, hogy sokaknál a kelkáposzta lesz, akkor egyszerűen hagyjátok ki belőle. Abból tényleg csak a ropogóssága miatt tettem bele egy keveset.
Szerintem isteni, ahogy a mascarpone a végén beleolvad az ételbe, nem kell belőle sok, azt is elég tálalás előtt rátenni, ne tocsogjon benne, nem kell elnyomni a zöldségek ízét. Még A férfi is szerette, pedig hús sincs benne és lám, mégis laktató.
Hozzávalók 3-4 főre:
3 deci köles
10 dkg (nagy marék) spenót
negyed kelkáposzta (elhagyható)
kb. 1 bögre sült sütőtök
1 db vöröshagyma
fél lime leve
1,5 deci fehérbor
2-3 evőkanál mascarpone
1 evőkanál szárított zsálya
1 liter zöldségalaplé
só, bors
1 evőkanál vaj
Elkészítése:
A vöröshagymát felkockáztam és egy evőkanál vajon megpároltam, majd hozzáadtam a kölest és a bort.
Kevergetve megvártam, míg a bort beszívja a köles. Eztán hozzáadtam egy nagy merőkanál forró alaplevet, sóztam, borsoztam, megszórtam a zsályával. Ismét megvártam, míg a folyadékot felszívja a köles, majd ismét adtam hozzá egy merőkanálnyit. Az alaplevet egyébként úgy szoktam megoldani, ha nincs kéznél maradék zöldségleves, vagy húsleves, márpedig nincs, hogy vizet forralok és beleszórok egy evőkanál vegamix ételízesítőt, ami teljesen natúr, nincs benne tartósítószer. A leveskockát felejtsétek el, annál már a sima forró víz is jobb és tehetettek bele más szárított fűszert ízlés szerint. Én is zsályát használtam most pluszban.
Mikor a köles félig megpuhult, hozzáadtam a vékonyra szelt spenótot és kelkáposztát is, majd folytattam a folyadék adagolását, míg a köles teljesen megpuhult. Ekkor kevertem hozzá a sütőtököt, kiskanállal egyszerűen belekanalaztam, majd hozzáadtam a mascarponét is és pár csepp citromlevet. Akkor jó, ha krémes, szottyos az állaga és frissen kerül a tányérra!
Az 
Hozzávalók:
Ezt a verziót hirtelen felindulásból készítettem. Történt ugyanis, hogy véletlenül a kezembe került egy fantasztikusan igényes női magazin, már ingyen osztogatja a postás, annyira jó. Ezeket általában így tovább is hajítom a kuka irányába érdeklődés hiányában, esetleg a recepteket lesem meg. Most is így történt felcsillant a szemem, mert két egész oldalt szántak az ilyen kencéknek, gondoltam, biztos tudok még ötletet meríteni én is. A pórés-almáson akadt meg szemem és buzgón olvasni kezdtem a receptet, de mikor megláttam, hogy 3. összetevő az alma és a póré után a leveskocka, na akkor lendítettem meg a kuka irányába végleg az újságot. Leveskocka?? Minek?? Nem hiszem el, hogy nincs otthon még véletlenül se bármilyen más szárított fűszer, de ha nincs is, só és bors tuti van minden háztartásban és az is jobb, mint a műanyag leveskocka, ami arra jó, hogy minden levesnek egyforma ízt adjon és elvegye a friss hozzávalók aromáját.
Hozzávalók:
Nem sokszor használom én sem a quinoát, ezért is vettem most vöröset, mert azt még nem próbáltam. Picit olcsóbb volt, mint a fehér, viszont karakteresebb az íze. Ugyanolyan gyorsan megfő, mint a hajdina, magas a fehérjetartalma, sok benne a vas és a magnézium, viszont nem túl kalóriadús ez a Dél-Amerikában őshonos gluténmentes “álgabona”. Asszem életemben most először főztem laskagombát is, amiből a Zanyukám szokott pörköltet csinálni, de így pirítva is teljesen jó, és remek húspótlónak bizonyult, mikor a fülemen jött már ki a “gyúróscsirke”, hiszen ez a gomba kicsit húsosabb, mint a csiperke. Jó sok kakukkfű és egy nagy facsarás citromlé pedig nagyot lendített a földes ízű hozzávalókon, de amúgy más kedvenc fűszert, oregánót, bazsalikomot is tehettek bele. A kelkáposzta funkciója mindössze annyi, hogy szerettem volna még valami friss, üde, ropogós cuccot is beletenni és ezt a zöldséget nagyon szeretem, de csak nyersen, salátába, így itt is megállta a helyét, de ez akár el is hagyható, helyette petrezselyem, ruccola, vagy más zöld is tökéletes.
Hozzávalók:
