Ha vegánok vagytok próbáljátok ki ezt a sütit, ha nem vagytok akkor meg azért! Egy biztos, ízleni fog mindenkinek, aki szereti a mákos sütiket, na meg a sütőtököt.
Múlt hétvégén pont valami tökös mákos cuccon járt az eszem, mivel A férfi már rájött, hogy neki biza jogosultsága van csak úgy rábökni egy receptre a blogon, és bociszemekkel célozgatni rá, hogy nem-e lehetne-e ugyan ez meg az vagy amaz a mai ebéd, vacsora, uzsonna, tízórai? És mivel a tökös mákos palacsintára esett a választása, hát bevásároltam hozzá, de közben szembejött ez a recept. Annyira guszta volt a fotón, hogy nem tudtam ellenállni neki és mivel a lentojás az egyik főszereplő és véletlenül pont az orrom előtt hevert a pulton a titkos hozzávaló, amivel a vegánok a tojást helyettesítik, hát muszáj volt ezt megsütnöm.
Na kitaláljátok mi az a lentojás? Hát, hogy nem tyúk tojta az biztos. A lenmag a kulcs a lentojáshoz jelentem, amit egyébként én rendszeresen szórok megőrölve a reggeli zabkásába, ugyanis az egyik legjobb omega-3 zsírsav forrás, emellett sok vitamint és ásványi anyagot is tartalmaz valamint segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Megveszek kb. 30 dekát, kávédarálón megőrlöm és egy üvegben hónapokig eláll, reggelente pedig 1-1 evőkanál megy a kásába. Úgy viselkedik, mint a chiamag vagy az útifű maghéj, vagyis, ha vízzel találkozik kocsonyás, zselés állagot vesz fel, tehát a bélrendszerre is jó hatással van. Az utóbbi kettővel ellentétben a lenmag még olcsó is és szinte már minden boltban kapható.
A receptből én az édesítést erősen kispóroltam, mivel édes volt a tök, abba a rétegbe semmit nem tettem, de ez ízlés dolga, kóstoljatok közben és édesítsétek kedvetek szerint. A zabos alapban a datolyának is ez a célja, illetve egyfajta kötőanyagként is jelen van, de enélkül is összeáll a tészta, ha éppen nincs kéznél aszalt gyümölcs. A töltelékekbe én nem tettem lekvárt se, de nyugodtan kanalazzatok bele, a lényeg, hogy kenhető legyen. Az eredeti receptben pedig csokival is le van még öntve a végén, én ezt is kihagytam, de így is szuper finom és puha és laktató és sokáig eláll.
Hozzávalók 15 x 30 cm-es kis méretű tepsihez:
2 bögre (igény szerint gluténmentes) zabpehely (2,5 decis bögre)
2 db lentojás vagyis 2 evőkanál őrölt lenmag + 6 evőkanál víz
10-20 szem datolya (más aszalt gyümölcs is jó)
3 evőkanál rizsliszt vagy kókuszliszt
3-4 ek eritrol ízlés szerint
4 evőkanál kókuszzsír (puha)
csipet só
fél zacskó sütőpor
Mákos réteg:
2 bögre mák
3-4 ek eritrol ízlés szerint
fél narancs leve
fél citrom leve és héja
pár ek növényi tej v víz (kókusztejet használtam)
Sütőtökös réteg:
2 bögre sült sütőtök
fél citrom leve
1-2 ek eritrol v méz ízlés szerint (én ezt kihagytam)
fél hüvelykujjnyi reszelt gyömbér
Tetejére:
5 evőkanál zabpehely
1 evőkanál eritrol v méz
1 evőkanál kókuszolaj
Elkészítése:
Tészta: A datolyát vízbe áztattam a sütés előtt legalább 1 órával, éppen csak annyi vízzel amennyi ellepte, majd botmixerrel pürésítettem. Nem baj, ha kicsit darabos marad, illetve ha tovább ázik, akkor akár kézzel is belemorzsolható a tésztába.
Az őrölt lenmagot összekevertem a vízzel, megvártam, míg megkocsonyásodik, ez kb. 5 perc.
Összekevertem a zabpelyhet a rizsliszttel, sütőporral, sóval, eritrittel, beleöntöttem a datolyát, lenmagos keveréket, hozzáadtam a puha kókuszzsírt és kézzel összegyúrtam. Jó sűrű, de lágy masszát kaptam, ha túl száraz lenne pici vizet vagy növényi tejet adjatok még hozzá, ha túl híg, akkor zabpelyhet vagy rizslisztet. Sütőpapírral bélelt tepsi alján egyenletesen elkentem a tésztát egy lapáttal.
Mákos töltelék: Az összes hozzávalót összekevertem, annyi kókusztejet adtam hozzá, hogy kenhető legyen a massza, mint a bejgli töltelék. Egy kanállal rásimítottam a zabos réteg tetejére.
Tökös töltelék: Az összes hozzávalót összekevertem és botmixerrel átmentem még rajta, hogy krémes legyen a tök, majd a mákos rétegre simítottam az egészet.
Tetejére morzsa: Mindent egy tálba szórtam és a kezemmel morzsásra dolgoztam, majd rámorzsoltam a tökös krém tetejére, végül 180 fokos sütőbe toltam 30 percre.
Ha kihűl, szépen szeletelhető.
Forrás:https://www.bulkshop.hu/tokos-makos-pite-veganul-recept



Igeeen, ismét birs recept, dehát bírom és szezonja van, így nem félek használni. Megint csak feltenném a kérdést, ki mondta, hogy a saláta unalmas? Jesszus, kóstolja meg ezt, aki még mindig így gondolja.
Hozzávalók:
Még pár éve találtam egy hasonló receptet egy másik blogon, ahol kókusztejjel készült a spenót, sőt még egy csepp méz is került hozzá a végén, és akkor nagyon rákattantam, azóta sokszor készítem így. Ha valaki meghallja, hogy spenót és kókusztej egy tányérban, néha úgy néznek rám, mintha valami bűnt követtem volna el, pedig tévhit, hogy a spenótfőzeléket csak egy bödön tej és liszt segítségével lehet ehetővé varázsolni…


Lassan már írhatnék egy “Zöldborsófőzelék best of” bejegyzést is, mert sokféle van már a blogon és most csatlakozik a sorba ez is, mert az egyik legjobb lett szerintem. Sőt, nálam ez magasan veri a hagyományos paprikás verziót, de tény, hogy itt a gyömbéres kurkumás zellerropogós viszi el a prímet, mert az rákattanós… Amennyire egyszerű, annyira finom, alul értékelt zöldség a zellergumó mindig mondtam én! Se liszt, se tej, csak tiszta ízek, ennél jobb hétköznapi vacsora vagy ebéd nem is kell.
Ezekből a golyóbisokból sem hiányzik a zsíros sajtkrém, ettől áll ugyanis össze a massza. A desszert másik jó tulajdonsága, hogy a répa nyersen kerül bele, de ha alaposan összebotmixelitek, akkor nem nagyon fog feltűnni és azok is vígan megeszik, akik amúgy a répáért nem rajonganak.
Hozzávalók:
Az eredeti recept linkjét legalul találjátok, ezt azért hangsúlyoznám, mert én kicsit eltértem tőle, hiszen nem tettem bele útifű maghéjat. Azt hittem van otthon, de tévedtem….no para, helyette több rizslisztet szórtam hozzá és ugyanaz a végeredmény.
Egy laza fél óra alatt kész volt a vasárnapi ebéd, könnyű ezt az ételt nagy mennyiségben legyártani, szóval nincs kifogás, hogy miért ne Uncle Ben’s közreműködése nélkül varázsoljunk hasonló ízeket az asztalra!
Izgalmas kaja lett, olyan sokfélének, bonyolultnak tűnik, pedig kb. fél óra alatt készült el. A kiindulási pont ezúttal a hűtőben árválkodó gomba, ami nem túl sok, de főleg kevés volt ahhoz, hogy csak ő legyen a főszereplő egy ételben, illetve a megkezdett dobozos paradicsomlével is kezdeni kellett valamit. A zöldségfasírt mindig klassz megoldás, gombából meg még úgy sem csináltam, így ezt tűnt a legjobb megoldásnak.
Kicsit finomítottam rajta, krémesebbre varázsoltam zabtejszínnel és békén hagytam a sütőtököt, hátha túlélem, hogy valamibe nem kerül bele… Így is finom lett, sőt malachúst is gondoltam mellé, de a karácsonyi pulykaevészet után én nem kívántam most a húst, úgyhogy egy vegán főzelék lett a végeredmény, így nekik is kedvezhettek ezzel az étellel.

