Mi történik akkor, ha mindenből csak egy kevés van a hűtőben, az ember lánya éhes, de bevásárolni annyira nincs kedve, mert esik, fúj, az orrát sincs kedve kidugni a lakásból? Nos, rizottót varázsol, lehetőleg gyorsan.
A rizottó, amúgy nem feltétlen gyors étel, hiszen lassan kell adagolni a folyadékot a kerekszemű rizshez, kivárni, míg megpuhul, kevergetni közben, és ezzel nincs is semmi baj, de ha mégis szeretnék picit gyorsabban ételt látni a tányéromon, akkor lép színre a köles. Hamarabb megpuhul, közben, mosom, szelem a zöldségeket. Most egy kicsi spenót, kis darab kelkáposzta, némi maradék sült tök állt a rendelkezésemre, egy korty fehér bor is figyelt még a frigó ajtaján és kivételesen volt itthon mascarpone, amit nem használtam el a korábban eltervezett sütihez, így ezekből építkeztem.
Természetesen, ha nem szeretitek valamelyik hozzávalót, ami gyanítom, hogy sokaknál a kelkáposzta lesz, akkor egyszerűen hagyjátok ki belőle. Abból tényleg csak a ropogóssága miatt tettem bele egy keveset.
Szerintem isteni, ahogy a mascarpone a végén beleolvad az ételbe, nem kell belőle sok, azt is elég tálalás előtt rátenni, ne tocsogjon benne, nem kell elnyomni a zöldségek ízét. Még A férfi is szerette, pedig hús sincs benne és lám, mégis laktató.
Hozzávalók 3-4 főre:
3 deci köles
10 dkg (nagy marék) spenót
negyed kelkáposzta (elhagyható)
kb. 1 bögre sült sütőtök
1 db vöröshagyma
fél lime leve
1,5 deci fehérbor
2-3 evőkanál mascarpone
1 evőkanál szárított zsálya
1 liter zöldségalaplé
só, bors
1 evőkanál vaj
Elkészítése:
A vöröshagymát felkockáztam és egy evőkanál vajon megpároltam, majd hozzáadtam a kölest és a bort.
Kevergetve megvártam, míg a bort beszívja a köles. Eztán hozzáadtam egy nagy merőkanál forró alaplevet, sóztam, borsoztam, megszórtam a zsályával. Ismét megvártam, míg a folyadékot felszívja a köles, majd ismét adtam hozzá egy merőkanálnyit. Az alaplevet egyébként úgy szoktam megoldani, ha nincs kéznél maradék zöldségleves, vagy húsleves, márpedig nincs, hogy vizet forralok és beleszórok egy evőkanál vegamix ételízesítőt, ami teljesen natúr, nincs benne tartósítószer. A leveskockát felejtsétek el, annál már a sima forró víz is jobb és tehetettek bele más szárított fűszert ízlés szerint. Én is zsályát használtam most pluszban.
Mikor a köles félig megpuhult, hozzáadtam a vékonyra szelt spenótot és kelkáposztát is, majd folytattam a folyadék adagolását, míg a köles teljesen megpuhult. Ekkor kevertem hozzá a sütőtököt, kiskanállal egyszerűen belekanalaztam, majd hozzáadtam a mascarponét is és pár csepp citromlevet. Akkor jó, ha krémes, szottyos az állaga és frissen kerül a tányérra!


Minden nyáron elkészül párszor, kicsit mindig variálok rajta, hiszen a lecsó ezt megengedi, anélkül, hogy az íze sokat változna. Általában a tojásos verziót főzöm, de megeszem anélkül is, hol kerül alá szalonna vagy kolbász, de inkább nem, néha teszek bele kölest vagy rizst, néha meg egymagában eszem. Aztán van ugye a francia verzió a ratatouille, amiben a padlizsán és a cukkini is főszerepet kap.
Hozzávalók 3-4 főre:
A nasi goreng magyarul sült rizs, úton útfélen találkozni vele Balin, és Ázsia szerte, viszont alapvetően indonéz étel, ami nem létezik, chili, rizs és tojás nélkül. És persze a lángoló falatok után istenien passzol mellé a hűs kígyóuborka. A nasi gorenget készítik csirkével, rákkal, utóbbi kettővel együtt, de van vega, gombás változat is. Mindegyik mennyei. Ehhez képest én ezt az ételt mégis ritkán ettem kint, mivel minden reggelire tojást kaptunk a szállásunkon, bármilyen verzióban, szóval megettem az éves tojásadagomat két hét alatt. Ez nem panasz, megenném ismét, csak találjak egy óccó repjegyet…
Hozzávalók 4 főre:
Minden hétre kell egy ilyen étel, nálam legalábbis sűrűn előfordul, de két egyforma még nem született belőle. Ananászt eddig csak a csirkés verzióba tettem azt hiszem, de a lencséhez is jól passzolt, a spenótos rizs pedig annyira etette magát, hogy majdnem eltüntettem nagy kanállal az egészet.
Hozzávalók:
Én ezt még húsvét előtt készítettem másfajta sonkával, de ha benézek most a hűtőbe és meglátom a maradék brutál mennyiségű húst, akkor egyből egy rizottó jut eszembe. Imádom, hogy el lehet tüntetni benne maradék alapanyagokat, sajtokat, húslevest, kevésbé friss zöldségeket, hogy közben mégis egy laktató, nem is akármilyen ínyenc fogás a végeredmény. Tudom, hogy mostanság mindenbe két kézzel szórom a koriandert és a mangó sem egy könnyen elérhető gyümölcs, mert ritkán kapni tényleg finomat, de ha ezek nincsenek akkor is nyugodtan nekiállhattok egy hasonló egytálételnek. Koriander helyett petrezselyemmel, mangó helyett meg akár narancs vagy grapefruit is tökéletes hozzá, vagy ha zöldségekben gondolkodunk, akkor édesburgonya vagy sárgarépa is príma.
Hozzávalók 2 főre:
Nem titok, hogy ez az én kedvenc távol-keleti levesem, először Thaiföldön ettem ilyet, illetve azóta találtam egy klassz éttermet itthon, ahol az esetek 90 %-ban ezt rendelem. Az történt, hogy kedves barátném gondolt rám, miközben Koh-Samui szigetén süttette magát és hozott nekem egy kisebb zsáknyi fűszert. Bemutatom nektek ezeket először is, de ne ijedjetek meg, mert bár nem kaphatóak minden sarki közértben, de nagyobb ázsiai fűszerboltokban igen, viszont azért ezek nélkül is tudtok majd hasonlóan finomat készíteni.
Hozzávalók 3 főre:
A rizstésztát általában ugye kínai kajákhoz főzöm, valamilyen zöldség, de főleg egy löttyintés szójaszósz társaságában, esetleg tofuval vagy csirkével. Húsra nem vágytam most, a tofutól meg a A férfi kifut a világból is… Na jó néha megeszi, mert elérakom csak azért is és rájön, hogy finom és nem történik tragédia, ha évente háromszor tofut eszünk.
Hozzávalók 2-3 főre:
Ha van maradék sonka és sajt is a hűtőben, akkor jöhet a rizottó főzés, néhány plusz hozzávaló beszerzése után. Mivel friss spenótba botlottam a piacon, erre esett a választásom, de más zöldségeket is használhattok hozzá, akár sütőtököt, édesburgonyát, répát, ruccolát, vagy gombát is. A rizottó ugyebár jó esetben egy löttyintés fehérborral indul, ehelyett most pezsgőt kapott és ettől ugyanolyan finom lett.
Hozzávalók 3 főre:
Csicserit rendszeresen használok ilyen currykbe, de karfiollal még nem párosítottam, viszont ezentúl fogom, pláne, hogy a karfiolt sütöttem és nem pároltam, így más lett a textúrája és az íze is finomabb szerintem. Legtöbbször egymagában eszem a curryt rizs nélkül, viszont most volt otthon hajdina, abból is a pörköletlen fajta, ami sajnos nem olyan finom, mint a pörkölt és csak úgy simán megfőzve, elég nyögvenyelősen sikerült elfogyasztani legutóbb. Most viszont belecsempésztem a currybe, jó szottyosra készítettem emiatt is, és mert a curry akkor jó, ha szaftos, és lám a hajdina is egyből más színben pompázott, az ízét átjárta a sok fűszer, mondhatni az egyik legjobb curry kerekedett ki így eddigi pályafutásom során.
Hozzávalók 4-5 főre:
Elég sok curry recept van már a blogon, de húsos talán még nincs. Na jó, talán egy csirkés van valahol. A legjobban egyébként én is a húsmentes verziókat kedvelem, hiszen általában elég laktatóak azok magukban is, pláne a lencsések, de most egy ilyen hard core verzióra vágytam marhahússal.
Hozzávalók:

