Sütőtök spagettinek álcázva

2014. Nov. 28.

Spagettitök vagy sütőtök spagetti? Ez itt a kérdés. A válasz pedig tök egyszerű. Teljesen mindegy, mert ha valami csoda folytán szembe jönne veletek egy spagettitök, akkor egyrészt SOS hívjatok fel és vegyetek nekem is, másrészt készítsétek el ezt a csodás meleg téli salátát. Ha nem találjátok meg viszont a spagettitök lelőhelyet, akkor csak, úgy, mint én, vegyetek sima, mezei sütőtököt és készítsétek el abból. Aztán élvezzétek ezt a fejedelmi, vidám színekben pompázó,de roppant egyszerű ételt.

Igen, tényleg létezik spagettitök, ami arról kapta a nevét, hogy a belseje szálanként esik szét és valóban úgy néz ki, mint a híres olasz tészta. A tésztaimádókat és sütőtök undoritiszben szenvedőket, viszont nem tudom azzal vigasztalni, hogy az ízében is tésztára hajaz ételünk. Bár ha tényleg kevertek bele spagettit, akkor kevésbé intenzív a tök íze. Tudjátok, hogy én rugalmasan kezelem a recepteket, így amikor valaki rávágná, hogy fújj, nem szeretem a sütőtököt, akkor azt mondom,hogy ~~a fenébe nem lehet azt szeretni???~~ hogy készítsd el répából. Nem szereted a kecskesajtot? Akkor tegyél rá fetát vagy a kedvenc sajtodat. Nem szimpi a gránátalma? Tegyél rá aszalt gyümölcsöt, vagy akár mandarint, narancsot. Egy a lényeg továbbra is, egyetek tiszta ételeket és legyetek kreatívak!

A sütőtök rajongók a tök megpárolását ki is hagyhatják. Ha édes a tök, akkor nyersen is tökéletes. Én is csináltam már belőle korábban nyers mákos tésztát is.

Hozzávalók 1 adaghoz:

1 hosszúkás tök magos részének a fele

1-2 kanál gránátalma mag

2-3 dkg kecskesajt

só, bors

olívaolaj

1 teáskanál almaecet

1 mokkáskanál méz

A tököt lereszeltem nagy lyukú reszelőn. Egy serpenyőben olajat forrósítottam, majd puhára pároltam, sóztam, borsoztam.

Az öntethez simára kevertem az olívaolajat, a mézet és az almaecetet. A gránátalmát félbevágtam, egy mély edénybe, az oldalait kissé megnyomkodva kiütögettem a magjait. Majd kifordítottam a héját és a benne ragadt magokat is kiszabadítottam.

A sütőtököt tányérra halmoztam, meglocsoltam az öntettel, rámorzsoltam a sajtot, végül megszórtam a dióval és a gránátalma magokkal.

Fitness kávétorta

Pálmafa

2014. Nov. 20.

Hozzászólások (0)

Ha szeretitek a szaftos sütiket, ami nem túl gejl és édes, akkor ennek bátran álljatok neki. A tésztájában is kávé van, attól néz ki úgy, mintha szénné égettem volna, illetve jó sok étkakaópor járul még hozzá a szinte fekete külleméhez. Ettől még szaftos nem lenne, viszont sütés után is szomjazott, így nyakon lett öntve kávéval és azt bizony a tészta mind magába és szívta és felpörgött tőle.

Az eredeti receptre ITT bukkantam rá, de aztán többé kevésbé átalakítottam a saját ízlésemre, illetve kicsit leegyszerűsítettem, hogy ne kelljen annyi mindent beszerezni hozzá Én például szójalisztet nem használok, de ki lehet próbálni azzal is illetve bármivel ami kéznél van. Itt most nem egy marék homokra gondolok, hanem akár lehet csak darált dió a liszt helyettesítő, vagy mandula és akkor teljesen gluténmentessé is varázsolható, így viszont ez határeset a zabliszt miatt.

Nem lett édes, mivel a kávéból én kihagytam a mézet, csak kevés nyírfacukor ment hozzá, illetve a tetejére sem kívántam már csokoládé öntetet, mivel ez a torta csak mellékszereplő volt egy szülinapon a brutál csokitorták és somlóik sorában… Persze ezen változtathattok ízlésetek szerint, csicsázzátok bátran ha jól esik! Kinézetre hasonlít a múltkori Guiness tortára, bár az tényleg igazi fekete gyöngy lett és ízében is eltér! Az a legegyszerűbb ha a hétvégén mindegyiket megsütitek!

Hozzávalók 18 cm átmérőjű tortaformához:

10 dkg darált dió

5 dkg lenmagliszt

5 dkg zabliszt

3 dkg étkakaópor

10 dkg nyírfacukor

2 deci kávé mézzel édesítve

1 kupak diólikőr v rum

2 db tojás

1,5 dl olívaolaj

fél teáskanál szódabikarbóna

1 teáskanál sütőpor

A diót, a lenmaglisztet, a zablisztet, a szódabikarbónát, a sütőport és a kakaóport összekevertem. A felvert tojásokat habosra kevertem a cukorral majd lassan hozzácsorgattam az olajat és simára kevertem. A kávéba belekevertem a diólikőrt és pici cukorral édesítettem, majd másfél decit hozzáöntöttem a tojásos keverékhez. Végül összeöntöttem a száraz és a nedves alapanyagokat és elkevertem. Kivajazott sütőformába öntöttem, 180 fokon kb. 35 perc alatt megsült. Tűpróbával ellenőrizzétek, hogy átsült-e. Még melegében ráöntöttem a maradék fél deci kávét a tetejére, hogy jól beszívja a tészta. Megvártam míg kihűl kicsit, ezután vettem csak ki a kapcsos tortaformából.

Ez a süti tuti nem fog kiszáradni! - Almás-répás-diós szelet

Pálmafa

2014. Nov. 02.

Hozzászólások (1)

Bemutatkozik egy igazi szaftos süti, ami illatában és ízében is már már a karácsonyt idézi, de biztos, hogy megenném júliusban is. Az almának és a répának köszönhetően nem kell attól tartani, hogy kiszárad, de ideje sem lesz rá, mert gyorsan fogy. Bizonyított tény, hogy aki nem ápol szorosabb kapcsolatot a sárgarépával, az is le fogja tolni ezt a csemegét vidáman!

Az eredeti recept már évek óta el van mentve, évekkel ezelőtt nagy lendülettel, de annál kevesebb gyakorlattal szénné is égettem egy adagot a sütőben, mivel túl soknak bizonyult a sütési idő, az én sütőm számára legalábbis. Azóta tudom, hogy az teljesen sütőfüggő, hogy hány perc alatt és milyen hőfokon sül meg rendesen egy sütemény. De maga a recept amúgy tényleg remek, persze én a saját ízlésemre alakítottam ezúttal is, sőt legközelebb a cukormennyiséget még csökkenteném egy picit, de ez is ízlés dóga. Aztán meg nem tortának sütöttem, hanem egy 20×25 cm-es tepsiben, de ezt is rátok bízom.

Az én célközönségemnek ízlett azt hiszem ezt elmondhatom. Hiszen az irodába vittem a hónom alá csapva egy dobozzal, így a kollégák és a lelkes Greenlove csapat vetette rá magát reggel. Merték volna azt mondani, hogy nem kérnek és nem ízlik, tuti, hogy megint másik városba küldtem volna a rendelésüket ~~amire még sosem volt példa a történelemben~~…. Hogy értsétek is amiről itt zagyválok, a zúúggy van, hogy én dolgozom ITT, Greenék meg ITT. Tehát munkakapcsolatban állunk, és teljesen véletlenül, – bár azok ugyebár nincsenek -, kiderült, hogy két bloggertárs is van köztük. Vica a Zöldéletmód írója, aki megtanít minket kívül, belül szépülni és finoman terelget egy környezettudatosabb otthon kialakítása felé, továbbá Holdanyó szerepében is tündököl, hiszen Hallgass a Holdra közösségi oldalon napról napról tájékoztat az aktuális holdállásról és azok hatásairól. Amire én rendszeresen ráfogom minden nyűgöm és pillanatnyi apró cseprő problémáim… Másik bloggertárs pedig Gergő a Kertitörpe. Növények közt álldogálva a természetbe hívogat és praktikus ötleteket kínál a kertészetet kedvelőknek. Csemegézzetek az oldalakon ha van kedvetek, mert bizton állíthatom, hogy klassz csapat, jó szemléletmóddal és kiváló termékekkel!

Aztán meg kanyarodjatok vissza a konyhába és feltétlenül süssétek meg ezt az édességet magatoknak csak úgy, vagy másoknak. De csak ha megérdemlik.

Hozzávalók:

4 db alma(közepes méretű)

4 db répa(közepes méretű)

1 bögre darált dió (2 decis bögrével mérve)

1 bögre teljes kiőrlésű tönkölyliszt

1 bögre fehér tönkölyliszt

1 bögre nádcukor

1 bögre nyírfacukor

2 egész tojás

fél bögre olaj(nálam fele vaj, fele olívaolaj, de kókuszolaj is jó)

2 teáskanál fahéj

2 teáskanál őrölt szegfűszeg

fél teáskanál só

2 teáskanál szódabikarbóna

A répát és almát megpucoltam, majd az almát nagy lyukú, a répát pedig apró lyukú reszelőn lereszeltem és állni hagytam, hogy kiengedje a levét.

Összekevertem a liszteket a darált dióval, fahéjjal, szódabikarbónával, szegfűszeggel, sóval.

A tojásokat habosra kevertem a cukrokkal, majd hozzácsorgattam az olvasztott vaj és az olaj keverékét. Apránként hozzászórtam a lisztes keveréket és simára kevertem. Ezután finoman, hogy azért maradjon leve is, kicsavartam a répát és az almát. 1 decit félretettem a többit felhörpintettem. Belekevertem a tésztába a reszeléket is, végül a levével még higítottam, összekevertem és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt megsült. Sütőfüggő, tűpróbával ellenőrizni kell. Ha nagyon elkezdene pirulni a teteje fedjétek le egy darab alufóliával. Én lehagytam a tetejéről az eredeti receptben szereplő cukormázt, mert egyrészt nem szeretem, másrészt úgy aztán tényleg brutál édes lenne,

Mihez kezdj a birsalmával? Főzz belőle levest!

Pálmafa

2014. Oct. 15.

Hozzászólások (0)

A kellemes nyári időben még jólesik a hideg leves, de melegen is ajánlott a fogyasztása. Elronthatatlan, egyszerű, gyors megoldás, ha még nem kóstoltátok a birsalmát, bátran kezdjétek ezzel a laktózmentes levessel. A birs mellé alma és körte is társul, de ezek már csak a végén kerülnek bele nyersen.

Bár birsalmát is klassz lenne nyersen is fogyasztani, mert sok benne a C-vitamin, viszont állati kemény és a szemeim is keresztbe álltak tőle, olyan savanyú. De aki bevállalós az lereszelheti és más édesebb gyümölcsökkel kombinálva, mézzel megcsorgatva, akár joghurtba is belekeverve már rögtön barátságosabb az íze.

Én viszont most mégis megfőztem, sok fahéjjal és szegfűszeggel és egy ~~tonna cukorral~~ leheletnyi nádcukor+méz kombóval édesítve. Nagyon kellemes pikáns leves született belőle. Sikerült akkor a bödönnel csinálnom, hogy 3 napja ezt eszem és etetem bódog bódogtalannal, de örülök, mert ízlik nekik. Mernének mást mondani…

Jó hír a laktózérzékenyeknek, hogy rizstejjel készült, de ezt nyugodtan lehet itt is csereberélni akár sima tejszínre vagy más növényi tejekre, sőt tej nélkül is elkészíthető.

Ha sok birsalma van kéznél akkor próbáljátok ki a a birsalmapürét kenyérre kenve és a penészes sajttal megkoronázva, vagy bundázzátok be és süssétek ki az almaszeleteket. Jó kis őszi recept mindegyik!

Hozzávalók 4-6 főre:

4 db birsalma

1 nagy alma

1 nagy körte

3 deci rizstej

1 nagy csipet fahéj

pár db szegfűszeg

kb. 3 evőkanál nádcukor és pici méz ízlés szerint

citromlé

Tetejére: pirított dió

A birsalmákat félbe vágtam, kiszedtem a magházát és felkockáztam héjastól. Felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepi, megszórtam cukorral, fahéjjal és beledobáltam a szegfűszegeket. Kb. fél óráig főztem, míg a birs megpuhult. Ezután lehúztam a gázról, belereszeltem a hámozott almát és a körtét, beleöntöttem a rizstejet, a citromlevet és alaposan összeturmixoltam. Jó tanács, mielőtt turmixoljátok, vegyétek ki a szegfűszeget belőle. Én elfelejtettem…utána kissé macerás kibányászni a darabokat.

Száraz serpenyőben megpirított diódarabokkal tálaltam a levest, amibe előtte még pici mézet is csorgattam.

Régi magyar recept újratöltve: Kossuth kifli

Pálmafa

2014. Sep. 23.

Hozzászólások (0)

Megreformáltam egy régi családi kedvencet, a Nagymamám által gyakran készített diós süteményt, amit mi csak holdacskának hívtunk. Nem volt nyaralás gyerekkorunkban anélkül, hogy a kocsi ülése alatt ne lapult volna egy cipős doboz, benne dugig megpakolva ezzel az útisütivel, a pár 100 km-ekre pakolt fejenként kb. 10 db kóbászos szendó mellé…Nehogy már éhen haljunk az utazás alatt.

A eredeti Kossuth kifli története kicsit ködös számomra, hiszen a legenda szerint Kossuth Lajos a pozsonyi országgyűlés alatt az egyik vendéglőben rendszerint mandulával töltött kiflit evett, innen ered ugyebár a pozsonyi kifli, amit diós, mákos változatban készítenek inkább. És teljesen máshogy néz ki, mint ez, hiszen az egy élesztős töltött tészta. Érti ezt valaki? A lényeg, hogy mindegyik finom.

Adott volt egy alkalom, még hozzá egy workshop, ahova a sok blogger ~~elsősorban enni~~ okosodni jár, a szünetekben pedig kultúráltan falatozzuk a pestos csirkés szendvicset és valamilyen süteménnyel lefojtjuk. Gondoltam ez a keverem kavarom megsütöm diós csemege pont jó lesz a többi remekmű mellé a sorba. Mondjuk kicsit már bánom, hogy nem Demcsák Zsuzsa kedvenc bögrés palacsinta receptjét tettem fel a 10 legjobb töltelék tippjével. Hiszen, mint megtudtam, az előbbi mondatban nagyjából minden olyan kifejezés benne van, amitől a google keresőmotorjai hangosan felbőgnek és blogom látogatottsága az egekbe szökne…Na majd legközelebb.

Természetesen ismét akkor próbáltam ki egy új típusú lisztet, mikor elég ciki lenne elcseszni a süteményt. Így általában a sütés alatt már azon szoktam kattogni, hogy mi legyen a B terv, ha emberi fogyasztásra nem lesz alkalmas és mi van még a szekrényben, hűtőben, ágy alatt, amiből másnap reggelig összedobok valami ehetőt.

Szénhidrátcsökkentett liszt került bele konkrétan, de mivel tartottam a végeredmény állagától ezért fele-fele arányban kevertem fehér tönkölyliszttel, mert azzal még sosem fogtam mellé. A sütés előtt sűrű ragacsos volt a tésztamassza, de aztán szépen feljött és összességben jó lett. Annyit változtattam még az eredeti recepten, hogy a dió alá kentem baracklekvárt, hogy ne legyen annyira száraz. A dió meg a lekvár pedig jóban vannak, el is fogyott azt hiszem az összes.

Hozzávalók:

4 db tojás

18 dkg cukor

20 dkg liszt (nálam fele fehér tönköly, fele szénhidrátcsökkentett liszt)

20 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

1 mokkáskanál sütőpor

1 kupak diólikőr (elhagyható, vagy rum is jó helyette)

késhegynyi só

Tetejére:

kb. 5 evőkanál baracklekvár

2 marék apróra darabolt dió

A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját habosra kevertem a vajjal és a cukorral, valamint a likőrrel és a citromhéjjal. A lisztben elkevertem a sütőport, egy csipet sót, és hozzászitáltam az egészet a nedves anyagokhoz. A tojások fehérjét kemény habbá vertem és azt is beleforgattam a masszába.

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra és egy sütőpapírral kibélelt 20 x 25 cm-es tepsibe öntöttem a tésztát és egyenletesen elterítettem, a tetejét megkentem lekvárral, majd megszórtam a darabolt dióval. Kb. 25 perc alatt megsült, tűpróbával ellenőrizzük. Mikor kihűlt egy pogácsaszaggató segítségével félhold alakú darabokra szeltem.

Tökölődjünk! -Gluténmentes diótorta sütőtökkrémmel

Pálmafa

2014. Sep. 19.

Hozzászólások (0)

Jupijé, ezennel megnyitom a sütőtökszezont! Rájöttem, hogy ez az én kedvenc őszi alapanyagom. Ha belegondolok, nem igazán van olyan hét, hogy ne csapnék egy példányt a hónom alá a piacon. Nem szeretitek? Semmi gond. Majd belejöttök! Ígérem. Én sem csíptem különösebben ezt a narancs színű gyönyörűséget, míg rá nem jöttem mennyi mindent lehet belőle készíteni. És most itt még véletlenül sem a “helóvín” tökre gondolok… ahhoz túl finom, inkább eszem, mint faragom…

Egyik nap diótortával álmodtam méghozzá a lisztmentessel, amiből már tavaly is sikerült egy kávékrémmel töltött verziót összedobni, ami kicsit nyomi lett ugyan, viszont az íze mennyei volt, úgyhogy 5 perc alatt elfogyott. Gondoltam, most nézzük meg egy igazi tökös, belevaló krémmel felturbózva. Elfogyott hamar, annak meg külön örültem, mikor a sült tököt amúgy nem kedvelő sógornőm szájából elhangzott az “enneknincsistökíze” mondat. Ez valószínű a krémbe kevert narancslének köszönhető, meg a fűszereknek természtesen, de akár még mascarponét is lehetne hozzákeverni akkor még krémesebb lenne, viszont az a szép élénk színének nem tenne jót. Ezt rátok bízom, próbáljátok ki, a dió helyett meg akár mandula, mogyoró alternatívák is szóbajöhetnek. Sőt mák is…

Amúgy picit kevesebb volt a dió mennyisége, mint az előírt, így az értékes lenmagliszttel pótoltam kb. 5 dkg-t, de ennyi igazán nem vette el a dió aromáját, úgyhogy csak kreatívan! Ha megduplázzátok a hozzávalók mennyiségét akkor egy nagy kapcsos tortaformához elegendő az adag.

Finom, krémes, gluténmentes, a tésztában lévő vajat leszámítva majdnem laktózmentes is, de legalább a krémben nincs tejtermék. Bűntetlen örömforrás, a sütőtök pedig kívül, belül szépít! Még több tökös receptért ide klikk!

Hozzávalók egy 18 cm átmérőjű sütőformához:

25 dkg darált dió (nálam 20 dkg dió és 5 dkg lenmagliszt keveréke)

3 tojás

5 dkg vaj

fél csomag sütőpor

15 dkg nyírfacukor

csipet só

1 kupak diólikőr(elhagyható)

1 citrom reszelt héja

Krémhez:

1 db hosszúkás kanadai sütőtök

fél narancs leve

negyed citrom leve

1 teáskanál méz (ízlés szerint)

csipet őrölt fahéj

csipet őrölt gyömbér

A sütőtököt megsikáltam, hosszában félbe vágtam, kikanalaztam a magját, nagyobb darabokra vágtam és 200 fokon kb. 30-40 perc alatt puhára sütöttem, majd hűlni hagytam.

A tésztához a darált dióhoz kevertem a sütőport egy csipet sóval együtt, belereszeltem a citrom héját is. A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, a felkockázott puha vajjal, beleöntöttem a diólikőrt is, majd a diós keverékbe dolgoztam az egészet, végül pedig a tojásfehérjékből felvert kemény habot is lazán beleforgattam, hogy ne nagyon törjem össze a habot. Kivajaztam a formát mielőtt beleöntöttem a masszát, és 180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt megsült a torta, de tűpróbával ellenőrizzük. Ezután kihűtöttem a formában.

A krémhez a kikanalaztam a sütőtök húsát, egy mély tálba tettem, megszórtam a fűszerekkel, a kifacsart citrom és narancs levével, belecsorgattam a mézet is és egy botmixerrel simára turmixoltam.

A tortát kettévágtam, megkentem a krémmel, kb egy ujjnyi vastagon, majd ráhelyeztem a torta másik felét, és a tetején és az oldalán is egyenletesen megpróbáltam eloszlatni a krémet. Tálalás előtt hűtőben pihent, de azonnal is fogyasztható. Én a hűtőből kivéve díszítettem fel, dióval, naranccsal és étcsoki forgáccsal.

Paradicsomos cobbler

Pálmafa

2014. Aug. 14.

Hozzászólások (0)

A csapból is paprika és paradicsom folyik, most a legédesebbek és vagyok olyan szerencsés, hogy egyenesen a kertből érkezik hozzám, sokszor rögvest a gyomromban csak úgy nyersen. Aztán meg késztetést érzek valami nagyon paradicsomos ételt főzni, sütni, még akkor is, ha éppen nyaralnom “kéne”, de ha egyszer lelki szemeim előtt megjelent ez az étel, akkor mit lehet tenni…

Ráadásul a paradicsom az zöldség, aminek főzve is érvényesül jótékony hatása, ugyanis a benne lévő likopin akkor kell igazán életre. A likopin csökkenti néhány ráktípus kialakulásának kockázatát, illetve védi a bőrt a káros UV sugarak ellen. Nos, én szeretek napozni, úgyhogy a Balcsiba csobbanás előtt letoltam egy púpos tányérral….

A cobbler névvel már biztos sokan találkoztatok, általában édességet takar, valamilyen sült gyümölcsös alapon tészta bunda csücsül és mikor a zamatos szaftos alsó réteg találkozik a kellemesen roppanós édes tésztával hmm, nos az mennyi állapotokat képes előidézni.

Én naívan kitaláltam, hogy hűű mekkora ötlet ezt sós verzióban paradicsommal megcsinálni, aztán persze rágugliztam és csalódottan jöttem rá, hogy már elég sokan gondolták úgy, hogy ezt megvalósítják… persze ez nem szegte kedvemet, összeszedtem az összes paradicsomot, kicsiket, nagyokat, kereket, oválisat, amorfokat és már szeleteltem is bőszen, hogy megalkossam a “pálmafás” verziót.

Bármilyen rendelkezésre álló friss fűszernövénnyel érdemes kipróbálni szerintem, nekem most kakukkfű volt kéznél a paradicsomos alaphoz, a tésztába viszont szárított bazsalikom került, és teljesen jó kombinációnak bizonyult. Sokan a hagymát és a parikat egy serpenyőben előre megfonnyasztják, mielőtt a sütőbe kerül a tésztával a tetején. Ezt én feleslegesnek gondoltam, inkább, amíg a tésztát összeállítottam, betoltam a már forró sütőbe a paradicsomokat és a hagymát puhulni, így semmi nem maradt kemény mikor a tészta is megsült, viszont még volt mit harapni rajta.

Hozzávalók a paradicsomos alaphoz:

6-8 darab paradicsom kicsik nagyok vegyesen

1 evőkanál zabkorpa

só

frissen őrölt bors

pár db friss kakukkfű ág

1 teáskanál balzsamecet

2 evőkanál olívaolaj

Tésztához:

1 és fél bögre tönkölyliszt

fél bögre zabliszt

2 mokkáskanál sütőpor

1 pohár (növényi)tej

fél pohár vaj kockázva

12 dkg camambert sajt (más reszelt sajt is jó)

1 mokkáskanál himalája só

frissen őrölt bors

1 evőkanál szárított bazsalikom

pár szem dió (elhagyható)

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A hagymákat felkockáztam, a paradicsomokat szintén és egy kivajazott sütőtálba szórtam őket, rámorzsoltam a kakukkfüvet, meglocsoltam balzsamecettel és kevés olívaolajjal, sóztam, borsoztam és jól összekevertem az egészet majd betettem a sütőbe, míg a tésztát összeállítottam. A liszteket egy tálba öntöttem, elkevertem benne a sütőport, sót, borsot, szárított bazsalikomot, és a felkockázott sajtot is. Hozzáadtam a vajat és kézzel elmorzsoltam a lisztes keverékben, míg pici darabos vizes homok állagú lett a tészta, aztán hozzáönöttem a tejet is. Sűrű ragacsos tészta lesz, ha túl híg lenne adjunk még hozzá kevés lisztet, ha túl sűrű akkor tejjel higítható. Kivettem a sütőből a paradicsomot és egy evőkanállal rákanalaztam a tésztát a tetejére, majd megszórtam dióval. Visszatettem a forró sütőbe és 20-25 perc alatt készre sült.

Tálaláskor friss kakukkfűvel megszórtam.

Diós csokis zabpelyhes kuglóf

Pálmafa

2014. Aug. 02.

Hozzászólások (0)

Régóta el volt már mentve ez a recept, és adott volt egy csütörtöki nap, mikor is reggel erőm teljében úgy éreztem, hogy nem leszek én még este fáradt ehhez tutira, ~~estére ez határozottam megváltozott~~ nem is volt visszaút, vendégek jöttek, hétvégére, úgyhogy 21:00-kor igenis olthatatlan vágyat éreztem kuglófot sütni! Az motivált, hogy vizualizáltam a reggelimet a hétvégén friss lekvárral illetve a pár napos szikkadt kuglóf darabokat joghurttal meglocsolva és gyümölcsökkel megfejelve. Utóbbi verzió a kedvencem amúgy, szerintem bitang jó, egyszerű és pláne gyors alternatíva, ha könnyed bűnbeesésre vágyik az ember lánya, ráadásul a maradék szárazabb kalács, kuglóf, így nem vész kárba.

Szóval én szeretem, ha így indul a reggel(im):

És így is:

Az fix, hogy nagy bűnöket nem követünk el ezzel a kuglóffal, igaz kalória szegénynek sem nevezném, viszont a diónak és a zabpehelynek köszönhetően tele van rosttal, jó fajta csokoládé gondoskodik az édességéről, illetve némi karobpor járul hozzá a kakaós ízhez.

A hétvégén kánikula várható, de este 9kor, ha ráértek…, szerintem megéri, sokáig eláll és nem szárad ki könnyen a belseje!

Hozzávalók:

10 dkg darált dió

10 dkg apróra vágott étcsokoládé (én hozzáadott cukormenteset használtam Sparban kapható)

10 dkg zabpehely darálva (zabliszt is jó)

5 db tojás

2 evőkanál karobpor v étkakaópor

10 dkg nyírfacukor

1,25 ml tej

1 kisebb marék mazsola

rum

1/2 cs sütőpor

csipet só

vaj a forma kikenéséhez

A mazsolákat rumba áztattam kb. 1 órán keresztül. A csokoládét felaprítottam. A darált diót, a zabpelyhet, csipet sót, sütőport és a karobport összekevertem. A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, majd a tejjel. A fehérjéket kemény habbá vertem. A tojásos keverékbe beleszórtam a csokidarabokat, majd a diós-zabos szárazanyagokat is hozzákevertem, végül pedig a felvert tojáshabot lazán beleforgattam. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, a kuglóf formát kivajaztam megszórtam kevés zabpehellyel, beleöntöttem a tésztát, majd kb. 40 percig sütöttem. Tűpróbával ellenőrzizzük. Én sütés közben lefedtem a tetejét sütőpapírral, mert nagyon elkezdett barnulni.

Hűtés után kifordítható a formából.

Mire jó a zöld dió? - Diólikőr házilag

Pálmafa

2014. Jul. 15.

Hozzászólások (0)

Most vagy soha, nagyjából ez az utolsó alkalmas időpont, hogy nekiálljunk a diólikőr elkészítésének, mert még át lehet vágni a zöld diókat, de ha a csonthéj kialakul rajta, már nehézkes…

Nem titok, ennek az elkészítése, nem az én műfajom a családban, hanem Apukámé, én csak megiszom időnként, mert különben kitagadnak… A furcsa az, hogy bár Pálmafa és pálinka nem barátok, pedig utóbbi van benne bőven, és nem kifejezetten szeretem amúgy a likőröket sem, (a Baileyst kivéve), de ez valamiért mégis ízlik. És igen, dió íze van, ráadásul mézes éés még egészséges is, lehet ezért csúszik ez jobban?? Na mindegy, én próbálkozom mindenesetre apró lépésekkel megkedvelni a pálinkát, ~~hogy barátok közt lépést tudjak tartani a kedvezs társasággal~~ ,mert azt olvastam, hogy ettől mindig süt a nap….

Mint kiderült egy dióeszencia eme likőr alapja, a recept pedig a híres nevezetes Maria Treben gyógynövényes könyvből származik. Ami másnak a Biblia, az Apunak ez a könyv, szerintem álmában is felmondja kívülről oda-vissza…

A diónak minden része felhasználható egyébként, a zöld dió leveléből tea is főzhető, ami nagyon hasznos emésztési zavarok, étvágytalanság kezelésére, illetve vértisztítóként is alkalmazható. Fürdővízbe is keverik, csontritkulás, körömgyulladás ellenszereként használják, de tejkiütés, fejkoszmó, és pattanások ecsetelésére is alkalmas. Torokgyulladás esetén pedig gargarizáló folyadékként is beválik.A dióeszencia szintén nagyon jó gyomor és béltisztító és pompás ellenszere a sűrűvérűségnek.

Szóval rázzátok meg azt a fát, és alkoholizáljatok, de csak finoman, hogy az őszre maradjon termés a diós pitéhez is!

Hozzávalók a dióeszenciához:

kb. 20 db négyfelé vágott zöld dió

1 liter pálinka

Likőrhöz:

a fent leírt dióeszencia

1 darab fahéj

pár darab szegfűszeg

1 darab vaníliarúd kikapart magjai

fél narancs reszelt héja

500 gramm cukor(nálunk fele cukor fele méz)

Először elkészítjük az eszenciát: a négyfelé vágott zöld diókat egy nagy méretű széles szájú üvegbe tesszük és leöntjük 1 liter pálinkával, úgy, hogy a diókat 2-3 ujjnyival ellepje. Az üveget lezárjuk és 2-3 hétig napos, meleg helyen tartjuk, aztán leszűrjük és üvegekbe töltjük.

A diólikőrhöz a fenti eszenciát ízesítsük fahéjjal, szegfűszeggel, vaníliával és a narancs héjával. Majd fél kg cukrot negyed liter vízben főzzünk sziruppá, hűtsük le és öntsük az eszenciához. Zárjuk üvegekbe és kortyolgassuk vidáman.

Nyers gyümölcsleves - Meggy-dió-aszalt vörösáfonya

Pálmafa

2014. Jun. 25.

Hozzászólások (0)

Itt a következő főzés nélküli gyümölcsleves, ami az egyik kedvencem, mert darált dióval sűrítettem, az pedig nagyon jól passzol a meggyhez. Az “A” terv az volt, hogy ribizliszemek kerülnek bele majd az áfonya helyett, de miután fél óráig köröztem sasmadárként a piacon, feladtam a vadászatot, aznap az összes ribizli elbújt előlem, úgyhogy jött a “B” terv, ami nem volt….De mivel éppen a magárus előtt bámészkodtam, így lecsaptam az aszalt vörösáfonyára, ami a fekete áfonyával ellentétben nem aranyárban kapható.

No para, ha ez se lenne kéznél, pont jó lesz hozzá a friss málna is, esetleg aszalt szilva. Most hagyományos fűszerezésű meggylevesre vágytam, úgyhogy szimplán szegfűszeget áztattam a rizstejbe egy csipet fahéj társaságában, de ezt is lehet variálni ízlés szerint. Legyetek kreatívak, mert nem lehet elrontani…úgy értem, bármikor lehet korrigálni…:)

Amitől még érdekes lehet, hogy rizstejet csináltam hozzá és azt adta a folyadékalapot a leveshez, szóval laktózérzékenyek is bátran ehetik nagy kanállal. Természtesen ezt nem muszáj, nyugodtan lehet tehéntejjel, sima vízzel vagy folyósabb joghurttal is készíteni, a rizstej receptjét viszont hozom Nektek legközelebb!

Hozzávalók 2 adaghoz:

30 dkg magozott megy

1 bögre rizstej

5 dkg darált dió

5 dkg aszalt vörösáfonya

pár csepp citromlé

2 teáskanál nyírfacukor

fahéj, szegfűszeg

A tejbe beledobáltam néhány szem szegfűszeget és egy csipet fahéjat, mivel utóbbiból csak őrölt volt, de ha van kéznél egész fahéj, áztassatok bele azt. Beleszórtam a nyírfacukrot és kicsit felmelegítettem, nem kell forralni, csak legyen meleg, hogy a fűszerek átadják aromájukat a tejnek. Félretettem hűlni. Ezalatt kimagoztam a meggyet, facsartam rá pár csepp citromlevet, ledaráltam a diót, azt is rászórtam a meggyre, majd ráöntöttem a tejet és összeturmixoltam. Beleszórtam a darabolt vörösáfonyát, amit célszerű kicsit ázni hagyni benne, hogy puhább legyen, aztán fogyasztható langyosan is, de hidegen még finomabb.

Itt pedig elolvashatjátok a tavaly készült meggy-málna-kókusztej verziót!