Nemsokára indul a meggyszezon, de addig is készítsétek el a fagyasztóban lapuló, tavaly nyáron elrejtett gyümölcsből ezt a könnyed desszertet. De akár friss epret is használhattok hozzá, vagy bármilyen más piros bogyós gyümölcsöt.
Ez egy spontán desszert volt a részemről, szerintem még február derekán, mikor nagyon untam már a telet és nyári gyümölcs hiányban szenvedtem. A banán-alma-narancs triumvirátust azért még én is megunom tél végére. Na, de a tél elmúlt, vagy mégsem? Hagyjuk, tombol a tavasz vagy kora nyár és kész, ettől a nyalánkságtól legalábbis a tányéron mindenképp!
Kicsit rusztikus lett, vagy inkább ronda…deee finom az kétségtelen és csak ez számít akkor, ha rám tör, a gyorsanmostazonnal édességet érzés. Hamar el is fogyott sajnos, a meggyes cuccot majdnem elkanalaztam a lábosból gombóc nélkül, sőt képes voltam még fagyott állapotában is elropogtatni néhány szem meggyet. A fogaim örömtáncot jártak nyilván…
Itt a hétvége, egy tartalmas leves után, második fogásnak is kiváló lehet.
Hozzávalók:
50 dkg túró
15 dkg zabkorpa
10 dkg eritrit
2 tojás
Meggyszószhoz:
50 dkg meggy (fagyasztottat használtam)
ízlés szerint eritrit vagy méz
pár csepp citromlé
fahéj (elhagyható)
Gombócokra:
10 dkg pirított, apróra tört dió
sűrű görög joghurt
A túrót villával összetörtem, hozzászórtam a zabkorpát, csipet sót, eritritet és belekevertem a két tojást is, majd kicsit állni hagytam.
Ezalatt elkészítettem a meggyszószt.A fagyasztott meggyet egy edénybe tettem, édesítettem, belefacsartam citromot és szórtam bele egy csipet fahéjat. Folyadékot nem adtam hozzá, hiszen fagyasztott gyümölcsöt használtam és épp elég levet engedett, de ha szükséges, akkor nyugodtan löttyintsetek fél-1 deci vizet alá.
Vizet forraltam egy nagyobb lábosban, és gombócokat formáztam a zabkorpás túrós masszából, majd a forrásban lévő vízbe dobtam. Mikor feljöttek a víz felszínére, kb. még 1-2 percig hagytam őket főni, majd kivettem egy szűrővel őket.
A diót durvára törtem egy mozsárban, száraz serpenyőben megpirítottam és ezt szórtam a gombócok tetejére, némi görög joghurttal karöltve. Finomra darált dió is jó hozzá természetesen, amiben meghempergetitek a gombócokat.
Nem gondoltam, hogy valaha neki fogok állni ischlert készíteni, de most valahogy rám tört a vágy. Találtam is hozzá egy szimpatikus receptet, ami teljesen lisztmentes volt, pontosabban rizsliszttel készült a tésztája. Készítettem már hasonlót, így tudtam, hogy a rizsliszt tényleg működhet, az meg külön tetszett, hogy mellette még dió is van benne.
Hozzávalók 20-25 db-hoz:
Gyümölcsös pitére vágytam és receptek után kutatva találtam egyet, ami megfogott és már gondolatban szeltem is a langyos, szaftos pitét. Az egyetlen bibi, hogy dió nem volt otthon csak mák, dehát, annyi baj legyen! Bár előbbit jobban szeretem, de a mák és a birs is nagyon jó páros, sőt én még körtét is adtam hozzá.
Hozzávalók a tésztához:
Nem vagyok egy nagy palacsinta sütögető, nem én vagyok az a személy, aki 50 db-ot süt egyszerre 4 serpenyőben, de évente egyszer megkívánom és ez az egész sztori most a túróból indult ki egyébként. Az csücsült a hűtőben már egy ideje és felhasználásra várt, így került bele aztán csak úgy spontán a szintén maradék tök, aztán az építkezés tovább folytatódott a maradék darált dióval, és ha már lúd legyen kövér, volt szőlő is kéznél, abból baj nem lesz, ha az is belerepül. Duplán diósra sikerült, a tésztát és a tölteléket is ez gazdagítja és ez így lett jó.
Hozzávalók 8-10 vastagabb darabhoz:
Az íze ugyebár édesebb, mint a hagyományos krumplié, ami egy desszerthez eleve jól jön, hiszen plusz cukor nélkül elkészíthető, mint ahogy itt sem hiányzott belőle. Csak egy egész pici édesítés került még a töltelékbe, ha a szilva is édes, semmi szükség egy kiló porcukorra a tetején, ami csak elnyomja az összetevők ízét. Ehelyett kimondottan klassz volt rá a cukormentes házi szilvalekvár.
Hozzávalók kb. 15 db-hoz:
Semmi nagy titok nincsen benne, az egészet zablisztből készítettem, mert volt otthon egy rakással és mostanság ritkán zabozok. A fordított gyümölcstorták alja, ami végül a teteje, egy cukros, vajas karamellizált alap, erre jönnek aztán a gyümölcsök. Ehhez én annyi pluszt adtam, mivel a zabliszttől azért tömörebb lesz a tésztája, mint a fehér liszttől, hogy kevertem az alapba egy kis eperlekvárt, ami ráadásul a Zanyukámnak hála cukormentes volt, pontosabban eritrittel főzött.
Hozzávalók egy 24 cm-es formához:
Mellesleg 5 éves lett a blog és erre az alkalomra mindig valami epres nyalánkságot szoktam készítettem az elmúlt években. Idén csak nekem tűnik úgy, mintha ránk szakadt volna az egész nyári gyümölcs termés egyszerre? Az eper is valahogy hamarabb beérett és az utóbbi napokban nem igazán kaptam szépet, a legtöbb túlérett volt és már roskadozik a piac a fekete cseresznyétől és meggytől. Biztos az időjárásnak köszönhető ez vagy én vagyok kissé más dimenzióban, hogy ezekre rácsodálkozom…
Hozzávalók 25 x 30 cm-es tepsihez:
Hétvégén vizualizáltam magam előtt egy tálca gőzölgő almás pitét, majd rápillantottam a pulton felhalmozott almakupacra és kerestem a varázspálcámat, hogy megúszam a napot tésztagyúrás nélkül, mert azonnal szükségem volt legalább egy falatnyi pitére. Nos, “A hogyan teremtsük meg egy szemvillanás alatt álmainkat?” sztorira még gyúrnom kell, jelen esetben egy tésztát minimum…
Hozzávalók kb. 18- 20 darabhoz:
Azért azt elárulom, hogy az előbbi, hagyományos bejgli recepttel nehéz felvenni a versenyt, mert van a tésztájában egy “titkos” hozzávaló, amitől pihe-puha lesz és napok múlva sem szárad ki. Kirepedni ugyan hajlamos, de ezt senkit nem zavar, percek alatt tüntetik el kicsik és nagyok pár pillanat alatt, sosem éri meg a karácsonyt… Érdemes kipróbálni tényleg!
Hozzávalók:
Még egy jó tulajdonsága van ennek az ételnek, amellett persze, hogy isteni finom, teszteltem, A férfi is tesztelte, szóval bevethető karácsonykor, no para. Most elvesztettem a fonalat, hol tartottam? Ja, hogy nem túl drága ételről van szó, ami szerintem nem utolsó szempont, ha sok embernek kell főzni. A pulyka darálthús nem tartozik a drága húsok közé, amúgy meg ha nem szeretitek, senki nem fog reklamálni, ha csirkéből készítitek, bár tény, hogy a diós, gyümölcsös íz, a pulykához jobban passzol.
Hozzávalók 4 főre:
