Cukorborsó főzelék után áhítozván, nem féltem olyan fűszerekhez nyúlni, amitől egy teljesen más főzelék kerekedett ki, mint a megszokott, avagy végre eljutottam a kedvenc piacomra és hazatértem egy rakás korianderrel.
A végeredmény az egyik legjobb főzelék, amit valaha ettem, pedig én sokszor használom ezeket a fűszereket, és mégis, ez valahogy most nagyon ott volt. A másik célom pedig az volt, hogy Miss Rózi is falatozzon végre borsófőzeléket, mert szinte mindent megeszik, amit eddig adtam neki, de a borsó nem volt túl népszerű, igaz, azt bébiétel formájában kapta először. Természetesen 10 hónaposan, őt még ilyen fűszerekkel nem sokkolom, de leírtam az elkészítésnél, hogy készült, az ő főzeléke.
Nos, visszatérve a felnőtt verzióra, kivételesen liszttel és joghurttal habartam a főzeléket, most ehhez volt kedvem, de ha glutén-, és laktózmentesen szeretnétek, akkor turmixoljatok vissza pár merőkanál borsót, vagy használjatok rizslisztet, joghurt helyett pedig kókuszkrémet vagy azt hagyjátok el. A hangsúly a fűszereken van, attól lesz olyan az íze, hogy A férfi is repetáért kiáltott…
Hozzávalók:
1 kg zöldborsó
1 csokor koriander
fél póréhagyma
hüvelykujjnyi gyömbér
fél teáskanál római kömény
1 teáskanál kurkuma
1 deci joghurt (Aldis kecskejoghurtot használtam, de bármilyen jó)
2 evőkanál tönkölyliszt
1 evőkanál citromlé
só, bors
kókuszolaj
Feltét:
1 egész csirkemellfilé
1 teáskanál méz
1 teáskanál mustár
pár csepp citromlé
só, bors
kókuszolaj
A póréhagymát 1 kanál kókuszolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a zöldborsót, kicsit ezt is kevergetve hagytam átmelegedni, majd felöntöttem annyi vízzel, amennyi éppen ellepte. Én baba kompatibilisen főztem, tehát a fűszereket csak akkor adtam hozzá, mikor a borsó megfőtt, előtte pedig neki kivettem a pórés borsóból pár kanállal. DE, ha bébi nincs a közelben, akkor a fűszereket, reszelt gyömbért, a borsóval együtt tegyétek a fazékba, és hagyjátok kicsit pirulni együtt őket, aztán a víz.
Szóval, mikor a borsó megfőtt, egy kis tálban elkevertem a lisztet a joghurttal, adtam hozzá pár kanál főzőlevet és visszaöntöttem a fazékba, majd megvártam, míg újból felforr és besűrűsödik, rottyan egyet és elkészült. Friss citromlevet öntöttem még hozzá tálalás előtt és beleszórtam a felaprított koriandert is.
Közben egy serpenyőben pici kókuszolajon lepirítottam a csirkét, ebből is vettem ki a babának, majd folytattam a miénket, hozzáadtam a mézet, mustárt, sót, borsot, pici vizet, amit megvártam, míg elfő és színt kap a csirke, és el is készült, ehhez is ment a végén egy facsarás citrom.
A babaverziónál pedig turmixolásra került a pórés borsó a csirkével illetve pároltam még neki a főzelék felett párolóedényben répát, plusz, hogy még édesebb legyen, egy kis reszelt almát is kapott hozzá. Elfogyott…
Pedig igazából semmi vaj és tej nincs benne, ami miatt amúgy nem is rajongok a krumplipüréért. Ennek a pürének az egyik titka, hogy előtte a krumpli és a kelbimbó is sütőben sült, a végén pedig egy kis citrom dobja még fel az ízeket.
Hozzávalók 3 főre:
Az előbb finoman fogalmaztam, elárulom, hogy az elmúlt pár hétben csirke közelébe sem bírok menni, a látványát se… A csirke undoritisz kb. 3 hónapja tart és könnyen lehet, hogy ez még 6 hónapig nem változik, kitaláljátok az okát? Igen, “baby on board” kérem szépen, most már elárulhatom, baba a láthatáron. Ez az oka, hogy recept is alig a blogon, az étvágyam eléggé bekorlátozódott, hogy finoman fogalmazzak.
Hozzávalók 4 főre:
Minden a sütőben sült, viszont a csirke porhanyósságának a titka, hogy be lett bugyolálva sütőpapírba, ezért is nem pirult meg a teteje. A kolléganőm ódákat zengett erről a csirkéről, ezért muszáj volt kipróbálnom, pláne, hogy nagyon időtakarékos. A csirkemellnek meg van az a rossz tulajdonsága, hogy száraz lesz, mint a cipőtalp, csak úgy simán megsütve, viszont így tényleg szuper puha és omlós.
Olyan ez, mint egy olasz csirkepörkölt sütőben sütve tulajdonképpen, de mindegy is minek nevezzük, talán egyetértetek velem abban, hogy amiben paradicsom és bazsalikom van, azzal tévedni nagyot nem lehet. Nem sok a meló vele, el van a sütőben, én kétféle köretet is csináltam hozzá, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. A klasszikus spagettivel és a gyúrósoknak készült rizzsel is tökéletes vasárnapi eledel lett belőle.
Hozzávalók kb. 6 főre:
Egyszerű leves, és az igazi húsleveshez képest gyorsan is elkészül, viszont az ízén abszolút nem az érződik, hogy csak, úgy össze lenne dobva. Nagyon ízlett tényleg, nekem is, A férfinak is, mivel volt benne hús is, így már egy szimpla leves is ételnek mondható szerinte is… Amúgy nagyon egyszerűen készíthettek több zöldséggel húsmentes verziót is, akár gombával is.
Egy szokványos rizses húst is képes feldobni pár piros gyöngyszem, az enyhén savanykás íze jól passzol az édes sült répához. Ez a recept a répától indult amúgy, maradékot mentettem, hiszen jó pár darab árválkodott már egy hete a hűtőben, lereszelni nyersen már nem voltak elég feszesek, viszont sütni tökéletes. A rizs és a hús volt még biztos, aztán megláttam a boltban a gyönyörű gránátalmát 200 Ft-ért, ami néha becsapós, hiszen, ha kívül nem elég piros, akkor valszeg a magjai is sápadt arcúak belül. De ez most nem így történt, hiszen lédús, magokkal teli példányhoz jutottam. Ősszel és télen nagyon hiányoznak nekem a piros bogyós gyümölcsök és a gránátalma kárpótol egy kicsit, arról nem beszélve, hogy sok c-vitamin van benne. Ja és a lényeg, továbbra se féljetek a megpucolásától. Félbevágom, mosogató tálca felett egy tálba kicsit megnyomkodom, mint a citromot és kifordítom óvatosan, ilyenkor szét is törik, de a magokat pár pillanat alatt kézzel is le lehet fejteni a fehér húsról. Nekem a fakanállal ütögetős módszer nem vált be, nem jön ki rendesen az összes mag, de jó eséllyel kaphatunk viszont piros pöttyös falat vagy csempét…
Hozzávalók 3-4 adaghoz:
Úgy vagyok most ezzel, hogy meg tudnám enni szinte minden nap, annyira jó a zeller, dió, körte kombó, akár hús nélkül is, de a mustáros pórés pirított csirke pedig különösen élvezetessé teszi. Kicsit olyan, mint a Cézár saláta, persze abban nincs ennyiféle alapanyag, de az összhatás hasonló. Azért is szerettem volna megosztani ezt a salit, mert döbbenetes, hogy saláta néven miket bírnak feltálalni az éttermek, főleg szegény Cézárt teszik tönkre legtöbbször. Tisztelet a kivételnek persze, de nagyon ritkán lehet igazán finomat rendelni, aminek köze is van az eredetihez vagy egyáltalán az élvezetes saláta fogalmához.
Hozzávalók 4 nagy adaghoz:
Még pár éve találtam egy hasonló receptet egy másik blogon, ahol kókusztejjel készült a spenót, sőt még egy csepp méz is került hozzá a végén, és akkor nagyon rákattantam, azóta sokszor készítem így. Ha valaki meghallja, hogy spenót és kókusztej egy tányérban, néha úgy néznek rám, mintha valami bűnt követtem volna el, pedig tévhit, hogy a spenótfőzeléket csak egy bödön tej és liszt segítségével lehet ehetővé varázsolni…
Nem szoktam eltenni ajvárt télire, mert vagyok olyan mázlista, hogy kapok házit a határ mellől, viszont mindig csinálok frisset ilyenkor otthon, a legegyszerűbb módon, amit aztán vagy pirítósra kenek, vagy jelen esetben felturbózom még más hozzávalókkal és főétel lesz belőle. Az ajvár amúgy a legjobb grillezett húsok mellé fogyasztva, csevaphoz különösen, aki nyaralt már Horvátországban az biztos kóstolta. A bolti verziókat nem igazán szeretem, vannak persze abból is jobbak, de legtöbb esetben én mellékízt érzek bennük.
Hozzávalók 4 főre:
