Ne bánjátok meg, ha ezt készítitek idén először desszert gyanánt a hétvégi ebéd mellé, akár vízkeresztkor, miközben búcsút vesztek a karácsonyfától és a díszek visszakerülnek a szekrény mélyére.
Igaz, hogy én ezt a sütit még szilveszterkor készítettem, de már az újévet is alig érte meg, pedig csak ketten voltunk rá, de ha A férfi nekiáll és egyből egy 3 szelet vastagságú darabot kanyarít a tányérjára… Na jó, engem se kellett félteni. Dehát, annyira könnyed és lágy desszert, liszt alig van benne, a számomra túl gejl tejszínt inkább görög joghurtra cserélem mostanában, na de azért a mascarpone odateszi magát a krémben, azzal a pofátlanul finom, krémes selymességével, de a joghurttal párban mégsem lesz tőle nehéz a töltelék.
Az ananász meg kimondottan jó az ilyen krémes desszertekhez, de helyette a tekercsbe használhattok gránátalmát is. Attól csak szebb lesz. Egyébként terveztem egy kis kókuszreszeléket is keverni a krémbe, de sajnos a közértből rendelt kókusz szállítmányom, nem érkezett meg, hiába véstem fel A férfinak a bevásárlólistára, így nemes egyszerűséggel kihagytam és nem bántuk.
Így vagy úgy, de finom ez, egyétek, vigyétek, búék!
Hozzávalók:
4 db tojás
4 evőkanál eritrit
4 evőkanál fehér tönkölyliszt
fél csomag sütőpor
fél mokkáskanál vanília őrlemény
Krémhez:
25 dkg mascarpone
1 nagy doboz sűrű görög joghurt ( vagy tejszínhab is lehet helyette)
pár evőkanál eritrit ízlés szerint
fél citrom leve
1 ananász felkockázva
késhegynyi vanília őrlemény
Tetejére:
pár kanál a krémből
5 dkg étcsoki
pár db ananász
A sütőt előmelegítettem 180 fokra, a tojásokat kettéválasztottam, a sárgáját elkevertem az eritrittel, vaníliával, a lisztben elkevertem a sütőport, majd a tojásos masszához kevertem, végül beleforgattam a fehérjék felvert habját is. 20 x 30 cm-es, sütőpapírral borított és vékonyan kivajazott tepsibe simítottam és kb. 12 perc alatt megsütöttem. Még melegen ráfordítottam egy konyharuhára, lehúztam a tetejéről a sütőpapírt és a konyharuha segítségével felcsavartam, majd hagytam így kihűlni.
Ezalatt a krém hozzávalóit összekevertem, az ananászt meghámoztam, felkarikáztam, a középső kemény részét kivágtam, majd összekockáztam és pár db kivételével a krémhez kevertem.
A csokit vízgőz felett felolvasztottam.
Kitekertem a piskótatekercset, megkentem a krémmel, ismét felcsavartam, majd kentem a tetejére is pár kanál krémet, rátettem az ananászdarabokat, és megcsorgattam a csokival. Hűvös helyen állni hagytam legalább 20 percet, aztán lehet szeletelni.


Minden hétre kell egy ilyen étel, nálam legalábbis sűrűn előfordul, de két egyforma még nem született belőle. Ananászt eddig csak a csirkés verzióba tettem azt hiszem, de a lencséhez is jól passzolt, a spenótos rizs pedig annyira etette magát, hogy majdnem eltüntettem nagy kanállal az egészet.
Hozzávalók:
Avagy kinyitom a hűtőt, lássuk miből élünk és persze igyekszem baromi kreatív is lenni közben. Nos, hogy sikerült-e, azt majd ti eldöntitek, ha megkóstoljátok eme salátát.
Hozzávalók adagonként:
A légiesen könnyű desszert, amit mindenki imád, még az is, aki amúgy utálja a habcsókot. Utóbbi lennék én. Az a jó ebben a receptben, hogy könnyű elkészíteni, nincs sok meló vele, egyszerűen lehet alakbarát verziót varázsolni belőle, és nagyon szépen mutat az asztalon, annak ellenére, hogy semmilyen extra kézügyesség nem kell hozzá, ami nálam szintén nem utolsó szempont… Ez szimplán attól szép, hogy rusztikus.
Hozzávalók 4 főre:
Egy laza fél óra alatt kész volt a vasárnapi ebéd, könnyű ezt az ételt nagy mennyiségben legyártani, szóval nincs kifogás, hogy miért ne Uncle Ben’s közreműködése nélkül varázsoljunk hasonló ízeket az asztalra!









