Kalóriaszegény, de ugyanolyan finom, mint az eredeti. Ez elég meggyőző érv, hogy kipróbáljátok? Sőt, csak halkan jegyzem meg, hogy az én ízlésemnek sokkal jobban megfelel, mint az eredeti sertés húsos sült krumplis verzió…
A zeller ismét felértékelődött a szememben, tök jó lehet helyettesíteni vele a krumplit, püréként is bevált és sokkal könnyebben emészthető ételeket lehet általa kreálni. Csak elsőre hangzik durván, aztán a kóstolás után eddig mindenki rájött, hogy semmi gond nincs ezzel és nagyon is ehető az étel. Legutóbb a töltött paprikát is zellerhasábokkal tálaltam főtt krumpli helyett, az is klassz lett.
Csirkemell helyett combfilét használtam, szaftosabb lesz így a hús, illetve a hagyományos brassóiba ugyebár szalonna is kerül(het), nekem az most nem volt kéznél, viszont kacsasütésből megmaradt zsír igen, úgyhogy csak az íze kedvéért ment bele egy kicsi. Pasi is megette vidáman. Na jó, kapott mellé főtt kölest is, ha esetleg éhen akarna halni, de ez anélkül is laktató.
Hozzávalók 4 főre:
1 kg csirkecomb v csirkemell filé
2 nagy zellergumó
1 fej vöröshagyma
1 duci gerezd fokhagyma
1-1 teáskanál őrölt pirospaprika és majoránna
só, bors
1 evőkanál kacsazsír v más olaj
A zellert meghámoztam, felkockáztam és kb. 5-8 perc alatt félpuhára főztem, majd hideg vízzel leöblítettem félretettem.
A combfilét szintén felkockáztam, majd a kacsazsíron és a felaprított vöröshagymán egy serpenyőben fehéredésig pirítottam, majd megszórtam pirospaprikával, majoránnával, sóztam, borsoztam és puhára főztem, illetve közben belereszeltem a fokhagymát is. Ha szükséges öntsetek alá pici vizet, nekem nem kellett, mert annyi levet engedett a hús. Nem kell úsznia a lében, de ne is legyen tök száraz a brassói. A zellert közben egy nagy serpenyőben kevés olajon lepirítottam, sóztam, borsoztam és mikor a hús elkészült hozzákevertem, végül friss petrezselymet szórtam a tetejére.
Az alma, zeller páros mindig jó kombó, sokat használom őket, levest készítettem tavaly belőlük, sőt a csicsóka is belekerült már abba is. Most viszont friss és nyers saláta után ácsingóztam, figyelt némi avokádó is az ablakban, hát beleszeltem azt is, hogy egészséges zsírok is kerüljenek a bendőmbe, na meg a szép zöld színe is vonzott, de ezt tényleg el is hagyhatjátok belőle.
A zellerpüréről szeretnék még ódákat zengeni, mert hogy sokkal könnyebben emészthető, mint a krumplipüré és ez mondjuk egy karácsonyi vacsoránál sem utolsó szempont, de mégis az íze miatt beszélnélek rá benneteket, mert nagyon különleges és tényleg felértékelődik a főtt zeller ebben a formában.
Ja, és répalé van az eredetiben, amit én narancslére cseréltem, a kesut dióra, mivel annak teltebb íze van szerintem, szárzellert meg nem kaptam, így gumós került bele. A végeredményt így már nem nevezném osztrák karfiollevesnek, kinézetre sem, viszont finomnak és kiadósnak igen. Konkrétan múlt hétvégén ezen éltem, egy nagy tányér elkanalazása után még második sem kellett, kb. késő délutánig éhes sem voltam.
Hozzávalók 2 adaghoz:
A gombakrémlevesről az első emlékeim egy porleveshez fűződnek, teljesen rá voltam kattanva , hogy az milyen finom. Persze ez még nagggyon régen volt, mikor azt hittem abban tényleg baromi sok gomba van és ááá nincs is benne tartósítószer. Aztán mikor megcsináltam az első igazi levest igazi gombából rájöttem, hogy ez egyrészt nem tart tovább sokkal, mint a zacskósat megfőzni, másrészt tényleg igazán illatos és gombaízű. Sőt azt is elárulom, hogy ezt még egyszer az öcsémmel is megetettem, aki szintén csak porleves formájában volt addig hajlandó gombát enni és kb. azóta is…
