Én előre jeleztem, hogy sok(k) lesz a sütőtök a konyhámban!Talán merész vállalkozás egy héten ennyi sütőtökös receptet feltenni, de utánam a vízözön. A bejegyzés címébe is utólag biggyesztettem be a “csokis” szót, hogy vonzóbbá tegyem. Ha már csak 1 ember is megszereti a receptek alapján ezt a gyönyörűséget én biza örömtáncot lejtek, csak jelezzétek kérlek, mikor kezdhetem!

Ha édességet készítek belőle akkor csakis már előtte megsütött tököt teszek bele. Most egy egészet elkészítettem már előző nap kisebb darabokra vágva héjastól. Természetesen nem kellett az egész a sütibe, így néhány szeletre a sütés vége előtt pár perccel fahéjat szórtam és mézet csorgattam. Ez megint csak egy apró trükk, ha gyors nassolnivalóra vágyunk ami nem utolsósorban egészséges is.

Aztán a tök nagy része egy pihe puha kekszben fejezte be pályafutását, ami viszont már a hétvégére készült. Ismét bátor vagyok, hiszen ebből remélhetőleg már az Öcsikém is falatozni fog, viszont Ő lehet jobb ha nem tudja, hogy miből készült… Ő “nem lenni” ugyanis szoros barátságban a gyümölcsökkel és a zöldségekkel….

20 dkg liszt(nálam most 10 dkg rozs, 5-5 dkg zabpehely és zabkorpa)

15 dkg vaj

20 dkg sütőtök megsütve villával szétnyomkodva

20 dkg nyírfacukor v nád (én általában kevesebbet teszek bele, főleg ha tejcsokival készül)

5 dkg csokoládé apróra vágva (elhagyható)

5 dkg apróra vágott mogyoró, mandula, dió(elhagyható)

1 tojás

csipet só

1 teáskanál szódabikarbóna

1 mokkáskanál fahéj

1 mokkáskanál őrölt gyömbér

A puha vajat habosra kevertem a cukorral és a tojással majd a sütőtökkel. A lisztben elkevertem a szódabikarbónát és a fűszereket, a felaprított csokoládét. Majd a nedves anyagokat hozzákevertem a lisztes keverékhez. A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A gáztepsire sütőpapírt tettem és a masszából diónyi gombócokat formáztam, majd egymástól pár centire távol ráhelyeztem a  tepsire. Egy pohár aljával, amit bevizeztem előtte vagy egy villával lenyomkodtam a tetejüket, hogy korong alakúak legyenek kb. fél cm magasak.

 

 

Reggelizni jó! Imádok reggelizni! Reggelizzetek Ti is velem lécci lécci!
Tudom, tudom, nincs rá idő, nem vagyok éhes, iszom egy kávét és rohanok, délután 2kor látok először kaját. Na én ennek a gondolatától is dobok kb. 9 óra magasságában egy laza hátast. Ha úgy adódik hajnali 5kor is képes vagyok enni, tudom ez már a nem normális kategória, de vállalom, ez is én vagyok.
Este kéne ugyebár általában a kevesebbet, kímélőbb ételeket enni, én általában ezt teszem, így reggelre éhes vagyok. Ha tényleg nagyon sietek a fekete teámhoz akkor is ragaszkodom mézzel és citrommal, ha meginni sincs időm, már öntöm is a “sétáló”bögrébe és jön velem vidáman ő is és csatlakozik hozzá akár előre elkészített szendvics, alma vagy keksz és nem veszem meg  a “Jó reggelt Vietnám” típusú nyalánkságokat…Már nem.
Múlt héten szövegeltem picit a zabkorpáról és mivel natúr zabpehely is mindig van itthon, ezért gondoltam közzéteszem, hogy miért én tartom jónak.

Ahogy a zabkorpának is, pelyhes testvérének is nagyon magas a rosttartalma, sokáig eltelít, megkímélve magunkat a felesleges nassolástól. Az ebből készült zabkása talán az egyetlen reggeli étel, ami után kibírom délig evés nélkül. Sok benne az E és B vitamin, de mellette még vas, kálium, kálcium és magnézium is található benne. Ezenkívül koleszterincsökkentő, lúgosító, gyulladásgátló hatása van. Kimondottan jót tesz az emésztésnek, beleknek.

Nem elhanyagolható szempont, hogy olcsónak mondható, fél kg 200 Ft-ért már kapható több áruházban, a bioboltokban drágább. A legtöbb ember mégis azokat veszi le a polcokról ami ugyan szemmagasságban van, de ennek a többszörösébe kerül viszont rengeteg cukor és egyéb adalékanyag található benne. Aztán vannak a giga méretű szép színes dobozokban árult – amúgy alig félig töltött – közel 1000 Ft-ba kerülő nyúlbogyó kinézetű nyalánkságok aminek valójában szinte semmi köze a zabpehelyhez, a tápanyagtartalmát meg inkább hagyjuk is. Hozzáteszem régen én is vettem ezeket, aztán hol tejjel, hol nagy kanállal, néha anélkül könyékig merülve a dobozban falatoztam. Persze eteti magát, csokis, tele van ízfokozóval stb.

Aztán kipróbáltam a natúr zabpelyhet és azóta száműztem a konyhámból a tévében agyon reklámozott egészségtelen horror árú társait. Legtöbbször reggelire eszem, de remekül bevált kekszek sütésénél, zöldségfasírtok készítéséhez is.

Ez tulajdonképpen ropogós zabpehely kiegészítve bármilyen csonthéjjassal, aszalt gyümölccsel. Ez a jó megoldás szerintem ha valaki a nehezen bír ellenállni  a fent említett dobozos verzióknak. Üvegben sokáig eláll, bár kétlem, hogy lesz ideje, mert annyira finom. Használja mindenki a fantáziáját a rendelkezésre álló hozzávalók szerint, diót, kókuszt, fahéjat ami éppen van a spájzban. Finom tejjel felöntve is, de én legtöbbször joghurttal v kefírrel és friss gyümölccsel eszem. Pohárban tálalva akár desszertként is megállná a helyét mondjuk mascarponéval és tejszínnel.

Nálam most egy kis üvegre való készült, 3-4 reggelire való, de nyilván szorozza fel mindenki ha nagyobb adagot szeretne. Érdemes elkészíteni nagyobb mennyiségben.

 Hozzávalók:

25 dkg natúr zabpehely

5 dkg vaj

2 evőkanál méz

1 teáskanál fahéj

1 marék aszalt szilva és barack

2 evőkanál kókuszreszelék

1 evőkanál szezámmag

A fahéjat összekevertem a zabpehellyel. A vajat felolvasztottam a mézzel együtt és hozzákevertem a zabpehelyhez. Az a lényeg, hogy annyi vaj kerüljön rá amennyi szépen bevonja mindegyik szemet, mert akkor lesz ropogós. Múltkor dióval csináltam, de most szezámmag volt itthon, azt is hozzákevertem a zabpehelyhez majd egy sütőpapírral borított tepsin elterítettem egyenletesen. 180 fokos sütőben kb. 20 perc alatt szép arany barnára sült. Ha kihűlt, mehet fém dobozba vagy üvegbe és akkor keverjük csak hozzá az aszalt gyümölcsöket, kókuszt vagy egyébb magokat.

Gyors és egyszerű reggeli, én télen pl. legtöbbször szeletelt banánt vagy reszelt almát és fahéjat keverek hozzá, nyáron pedig bármilyen más gyümölcsöt. Kókusszal és kakaóval is ízesíthető, nálam ugyebár nyírfacukor vagy méz az édesítő, de néha szoktam 1 kanál bármilyen ízű házi gyümölcslekvárt is tenni bele. Vízben és tejben egyaránt megfőzhető. Langyosan az igazi, de hidegen is teljesen jó.

2 dl tej vagy víz (én vegyesen is szoktam)
4-5 evőkanál zabpehely (mint a daránál, ez megint attól függ ki mennyire szeretné sűrűre)
1 teáskanál cukor(nyírfa, nád, méz)A tejet felforraljuk, nem muszáj megvárni, hogy lobogva forrjon, csak legyen forró mikor hozzászórjuk a zabpelyhet. Folyamatosan pár percig keverjük, mikor elkezd pöfékelni a kása akkor kész is. Én ilyenkor szoktam édesíteni, és pici fahéjat is adok  hozzá illetve friss gyümölcsöt.
Használjátok a fantáziátokat, kolbásszal azért necces.Nagyon jó reggelt keksz:

Előre elkészíthető fél óra alatt, ez két tepsire elegendő mennyiség, fém dobozban sokáig eláll. Igen, van benne egy kis csoki is, és nem azt mondom, hogy egész nap korlátlan mennyiségben falatozhatunk belőle bűntetlenül, de hetente 1-2 alkalommal ha ezzel indítjuk a reggelt, vagy éhen halás ellen bekapunk egyet napközben nem fog komoly bajunk esni. Hisz úgyis lemozogjuk ugyebár?:)

15 dkg zabpehely
10 dkg liszt( ha lehet teljes kiőrlésű, nálam most rozs)
fél kávéskanál szódabikarbóna
késhegynyi só
1 kávéskanál fahéj és gyömbérpor
15 dkg puha vaj
6 dkg nádcukor
6 dkg nyírfacukor
1 tojás
1 tábla étcsoki

Összekeverjük egy tálban a zabpelyhet, lisztet, szódabikarbónát, fűszereket és a sót. Egy másik tálban pedig az egész tojást a cukorral és a vajjal és hozzáöntjük a lisztes keverékhez, végül az apróra vágott csokit is belekeverjük. Kézzel dió nagyságú gombócokat formázunk és sütőpapírral borított tepsibe tesszük egymástól távolabb, mert elterülnek. A gombocókat picit lenyomjuk és 180 fokos tepsiben kb. 10 perc alatt megsülnek. Mikor kivesszük még puhának tűnnek, de ha kihűltek ropogósak lesznek.