Őszi palacsinta zablisztből

2018. Sep. 25.

Őszi időhöz, őszi ízek passzolnak és ebben a palacsintában minden meg van, ami egy kiadós, ám mégsem gejl desszerthez szükséges. Ne is nevezzük desszertnek, mert 2 darabbal is jól lehet lakni egymagában, nekem például a reggelemet dobták fel ezek a jóképű példányok.Nem vagyok egy nagy palacsinta sütögető, nem én vagyok az a személy, aki 50 db-ot süt egyszerre 4 serpenyőben, de évente egyszer megkívánom és ez az egész sztori most a túróból indult ki egyébként. Az csücsült a hűtőben már egy ideje és felhasználásra várt, így került bele aztán csak úgy spontán a szintén maradék tök, aztán az építkezés tovább folytatódott a maradék darált dióval, és ha már lúd legyen kövér, volt szőlő is kéznél, abból baj nem lesz, ha az is belerepül. Duplán diósra sikerült, a tésztát és a tölteléket is ez gazdagítja és ez így lett jó.

A Férfi mindeközben letolta a vacsoráját, ám mégis türelmetlen toppogásba kezdett utalva rá, hogy ő palacsintát is enne még, de kénytelen volt kivárni a sorát. Nem úgy van az, hogy csak lenyúljuk a fotókról a főszereplőket és én majd oda fotoshoppolom őket… Azért örültem, hogy 2 darabot el tudtam menteni reggelire, picit átmelegítettem őket egy serpenyőben és máris jobban indult a nap.Hozzávalók 8-10 vastagabb darabhoz:

20 dkg zabliszt

5 dkg darált dió

2 db tojás

1 evőkanál eritrit

1 evőkanál kókuszolaj

csipet só

víz

kókuszolaj a sütéshez

Töltelék:

25 dkg túró

negyed sütőtök (kb. egy bögrényi megsütve)

pár kanál eritrit ízlés szerint

5 dkg darált dió

negyed citrom leve

1 fürt szőlő

A palacsintatészta hozzávalóit egy tálban összekevertem, annyi vízzel, hogy a hagyományos palacsintához hasonló sűrűségű legyen. Majd kókuszolajjal vékonyan kikent serpenyőben megsütöttem őket.

A töltelékhez 200 fokon megsütöttem a tököt kb. 20-25 perc alatt. Kikanalaztam a belsejét, hozzákevertem a túrót, eritritet, diót, citromlevet és botmixerrel nagyjából simára turmixoltam. Nem baj, ha darabos marad. 1-1 nagyobb evőkanálnyit kentem a palacsintákba, megszórtam a tetejüket pár szem félbevágott szőlővel és feltekertem őket.

Szilvásgombóc édesburgonyával

Pálmafa

2018. Sep. 07.

Hozzászólások (0)

Megkívántam, megfőztem, megettük. Nagyjából ez a története a gombócnak, egész pontosan pedig már régóta mozgatta a fantáziám, hogy az édesburgonya mennyire állná meg a helyét egy ilyen tésztában. Megállja!Az íze ugyebár édesebb, mint a hagyományos krumplié, ami egy desszerthez eleve jól jön, hiszen plusz cukor nélkül elkészíthető, mint ahogy itt sem hiányzott belőle. Csak egy egész pici édesítés került még a töltelékbe, ha a szilva is édes, semmi szükség egy kiló porcukorra a tetején, ami csak elnyomja az összetevők ízét. Ehelyett kimondottan klassz volt rá a cukormentes házi szilvalekvár.

Ami a liszt részét illeti, zab – és tönkölyliszt került bele, szóval nem gluténmentes, bár lehetne ezzel is játszani, de én ehhez nem tennék nagyon karakteres ízű liszteket, mert túlságosan elviszi más irányba a végeredményt.

Csináltam már kölesből “ál szilvásgombócot” és akkor zsemlemorzsa helyett darált dióba forgattam a gombócokat, sokkal finomabb úgy, hiszen a szilva és a dió jó barátok. Most is ez lett volna a cél, ha el nem felejtek diót venni. Eszembe jutott, hogy van otthon diákcsemege, gondoltam jó lesz, a nagyobb mazsolákat kiszedtem belőle és már indítottam is a darálót, ami egy kisebb adag megőrlése után, úgy gondolta, hogy beadja a kulcsot… Úgyhogy ott álltam és egy “hosszabb sípszó” után megoldást kerestem, hogy a csupasz gombócokat mibe is forgassam.

Így lett a maradék pici fahéjjal összekevert, enyhén lepirított zabpehelybe forgatva és egy párat pedig meztelenül hagytam, mert úgyis finom! A férfi is boldog volt vele, hogy bármikor előkaphat a hűtőből pár darabot és már csillapította is az édesség utáni vágyát. Sokkal laktatóbb, mit a hagyományos verzió, egy leves után kb. 2 darab eltelít. Éljen az édesburi, amit egyébként az utóbbi időben abszolút nem kívánok és úgy látszik a pocaklakó sem, de ebben a formában lecsúszott és még jól is esett.

Hozzávalók kb. 15 db-hoz:

40 dkg főtt édesburgonya

20 dkg zabliszt

kb. 15 dkg fehér tönkölyliszt

2 evőkanál olvasztott vaj

1 tojás sárgája

csipet só

Töltelékhez:

kb. 15 db szilva kimagozva

fahéj

eritrit v nádcukor

Tetejére:

20 dkg darált dió v mogyoró, mandula

Elkészítése:

Az édesburgonyát héjastól megfőztem, majd kicsit kihűtöttem, lehúztam a héját és villával széttörtem. Hozzáadtam a zablisztet és a tönkölylisztet, a 2 evőkanál vajat, a tojássárgáját, csipet sót. A liszt mennyisége változhat, elég ragadós eleinte a tésztája, kevés lisztet adjatok mindig hozzá, amíg rugalmas, de már nem ragadós tésztát kaptok. Fél órára félretettem.

Kimagoztam a szilvát, mindegyik közepébe szórtam pici fahéjat és cukrot. Feltettem egy nagy lábosban a vizet forrni, ezalatt pedig alaposan lisztezett deszkán kb. fél centi vastagságúra nyújtottam a tésztát. Kb. 8×8 centis kockákra vágtam, mindegyik közepére tettem egy szilvát, majd a széleit összezártam és gombóccá formáltam őket. Ezután a forrásban lévő vízbe dobtam a gombócokat, egyszerre max. 4-5 darabot, megvártam, míg feljönnek a víz felszínére és onnantól számítva, még kb. 4 percig főztem őket, majd leszűrtem és pirított darált magokba forgattam, szilvalekvárral tálaltam.

Fordított szilvás barackos torta

Pálmafa

2018. Aug. 03.

Hozzászólások (0)

Fura kinézetű, ámde finom fejtetőn sült süti hoztam nektek hétvégére. Biztos hallottak, láttatok, sőt kóstolatok már ilyesmit. Nos, az enyém természetesen eltér a hagyományos receptektől, de ízében szerintem nem.Semmi nagy titok nincsen benne, az egészet zablisztből készítettem, mert volt otthon egy rakással és mostanság ritkán zabozok. A fordított gyümölcstorták alja, ami végül a teteje, egy cukros, vajas karamellizált alap, erre jönnek aztán a gyümölcsök. Ehhez én annyi pluszt adtam, mivel a zabliszttől azért tömörebb lesz a tésztája, mint a fehér liszttől, hogy kevertem az alapba egy kis eperlekvárt, ami ráadásul a Zanyukámnak hála cukormentes volt, pontosabban eritrittel főzött.

Szóval a lekvár miatt lett ilyen darabos a teteje, illetve még némi diót is szórtam rá, de ez került a tésztájába is.

Tartottam tőle, hogy fogom ezt a végén fejre állítani és elképzeltem, hogy a gyümölcsréteg a tortaformában marad…de nem! Simán megfordult, kijött, átjött és kóstolásra várt a hűlés után, amit nem bírtam megvárni, így langyosan falatoztam. Teljesen tökéletes volt reggelire.

Gondoltam másnap is milyen klassz lesz, hiszen elég nagy és laktató egy szelet is. Hááát a másnapot nem érte meg, mert magára hagytam a tortát A férfival egy teljes napra. Hiba volt, nagy hiba. Dugjatok el egy szeletet belőle, elkerülvén ezt a problémát!Hozzávalók egy 24 cm-es formához:

Tésztához:

20 dkg zabliszt

4 tojás

8 dkg eritrit

3 evőkanál eperlekvár (másik is jó)

1 mokkáskanál fahéj

10 dkg dió

1 evőkanál vaj

1 teáskanál sütőpor

csipet só

Gyümölcsös réteghez:

5 db szilva

2 nagyobb őszibarack

2 evőkanál vaj v kókuszolaj

2 evőkanál eperlekvár

1 evőkanál eritrit v nádcukor

pár szem dió

Összekevertem az olvadt vajat az eritrittel és az eperlekvárral, majd a tortaforma aljára öntöttem, kentem egyenletesen. Erre helyeztem a felszeletelt gyümölcsöket és pár szem diót is.

A tésztához összekevertem a zablisztet a sütőporral, csipet sóval, fahéjjal, dióval( kisebb darabokra vágva), majd egy külön tálban a vajat, az eritrittel és a tojások sárgájával, illetve ehhez is kevertem még eperlekvárt.

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A lisztes keverékhez öntöttem, a tojásos, cukros keveréket, elkevertem, végül a tojásfehérjék felvert habját is beleforgattam, majd a gyümölcsök tetejére öntöttem a masszát és sütőbe toltam kb. fél órára. Tűpróbával ellenőrizzétek, hogy megsült-e!

Zöldborsókrémes spenótos galuska

Pálmafa

2018. Jul. 24.

Hozzászólások (0)

Nagyon zöld és nagyon finom, ellenben nem túl szép, de az most nem számít. Friss borsóból és spenótból lesz az igazi, éppen ezért jó kis nyári étel lehet, ha éppen nem vágytok húsra, de mégis valami háziasabb, laktató ételt falatoznátok. A kismama erre vágyott, A férfi kevésbé…, de mivel a kismama az élelmezésvezető a háznál, ezért ez lett az ebéd és pont. Leküzdvén a csirkeundoromat fél órára, azért kapott mellé az úr csirkepörit is, de a borsókrém sokkal jobb higgyétek el. Akár önmagában is, vagy piritósón, ami az új “tápláló” kedvencem mostanság.

3 napig ezt ettem és olyan bódog voltam vele, hogy ihaj. Ne rémüljétek meg a háromféle liszttől, amit beletettem a galuskába, ez volt itthon és mindegyikből egy kevés, szóval teljesen jó vagy egyik vagy másik, attól függően, hogy gluténmentesre vágytok vagy sem, viszont csak rizslisztből nekem szétesik, ezért ott vagy tegyetek bele több tojást, vagy egy pici útifű maghéjat, ami egyébként szuperül összefogja vagy ha nem cél a gluténmentesség, akkor pár kanál tönköly- vagy rozslisztet és akkor ok lesz.

Ha pedig nincs kedvetek nokedlit szaggatni, mert éppen egy rohanós hétköznap végén jártok, akkor penne tészta is tökéletes hozzá!

Hozzávalók:

Galuskához:

25 dkg rizsliszt

20 dkg zabliszt

2 evőkanál tönkölyliszt

(egyféle lisztből is jó)

25 dkg spenótlevél

nagy csipet szódabikarbóna

3 tojás

reszelt szerecsendió

só, bors

víz

Krémhez:

40 dkg zöldborsó

2 gerezd fokhagyma

pár db kakukkfűág

pár csepp citromlé

só, bors

olívaolaj

Tetejére: fetasajt (elhagyható)

A zöldborsót forrásban lévő vízben puhára főztem, majd leszűrtem róla a vizet, esetleg pár decit félre lehet tenni a krémet hígítani. A borsóhoz adtam a reszelt fokhagymát, kakukkfű leveleket, citromlevet, sót, borsot, pici olívaolajat, majd botmixerrel simára turmixoltam. És akkor itt lehet még hígítani, ha szükséges, legyen kellemesen krémes, ami összekeverhető majd a galuskával.

A spenótleveleket alaposan megmostam, kisebb darabokra tépkedtem és kevés kókuszolajon pár perc alatt megfonnyasztottam, félretettem.

A galuskához a liszteket összekevertem a szódabikarbónával, reszeltem bele bőven szerecsendiót, hozzáadtam a tojásokat és először csak 1-2 deci vizet, és simára kevertem, majd beleszórtam a spenótot, ezt is eloszlattam benne. Ha túl sűrű, mehet még hozzá pici víz, hogy szaggatható galuska állaga legyen. A víz mennyiségét nem tudom sajnos megmondani, attól függ milyen lisztet, liszteket használtok. Ha túl híg, akkor liszttel sűríthetitek még.

Vizet forraltam egy nagy lábosban és beleszaggattam a galuskákat, majd mikor feljöttek a víz felszínére, akkor kaptak még kb. 1 percet, majd szűrőkanállal kiszedtem őket egy tálba és pár csepp olívaolajjal egyből meglocsoltam, hogy ne tapadjanak össze.

Ha minden elkészült, tálalható, morzsoltam még rá pici feta sajtot, de anélkül is finom.

Zöldborsós édesburgonyás pulykamell

Pálmafa

2018. Mar. 16.

Hozzászólások (0)

Igazi, hétvégi ráérős, hol kanállal, hol villával evős, hol az asztalnál, hol a kanapén elfalatozós ételt hoztam ma nektek.Ha hétköznap főztem volna ezt az ételt, akkor a hús mellé szórtam volna a borsót és az édesburgonyát, és ezalatt gyorsan kifőztem volna egy adag rizst, vagy kölest, és pikk pakk kész az étel. Most viszont mindent külön készítettem, sőt még zabgaluskával is volt kedvem pepecselni. Az oka ennek az, hogy még én sem döntöttem el, hogy hússal vagy anélkül kívánom elfogyasztani, vagy csak a húst a zöldségekkel vagy ebben a sorrendben, hiszen a galuska a zöldségekkel is pompás, sőt eredetileg a fagyasztóban rejlő maradék sajtot is terveztem a végén ráreszelni, de aztán elfelejtettem…

Illetve a másik indok, hogy egy kedves vendég is betért hozzánk, és a süti mellett, gondoltam, ha megéhezik, akkor ő is tud belőle enni, de mivel nem igazán eszik húst, hát azt majd nem tesz rá. Na, ennek a vége az lett, hogy aznap éppen húst kívánt a lelkem, így letolt egy nagy tányérral vidáman… Hétvégén jól jönnek a jól variálható kaják, mindenki arra a hozzávalóra megy rá, amihez éppen kedve van.

Ja és a savanyúság is jó passzolt hozzá, egy jó csalamádé vagy ecetes uborka még simán lecsúszott mellé. Jó étvágyat!Hozzávalók:

1 kg pulykamell

fél kg zöldborsó

1 nagyobb méretű édesburgonya

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 teáskanál mustár

1 evőkanál szárított majoranna

kis csokor petrezselyem

só, bors

kókuszolaj

Köret:

12 evőkanál zabliszt

2 evőkanál őrölt lenmag

1 tojás

1 mokkáskanál szódabikarbóna

fél csokor petrezselyem

kb. 4 deci víz

só, bors

olívaolaj

Elkészítése:

A húst felkockáztam, a vöröshagymát szintén, majd kókuszolajon üvegesre pároltam, aztán hozzáadtam a húst, fehéredésig pirítottam, majd fűszereztem, öntöttem alá kb. 1 deci vizet és lefedve hagytam puhulni. Közben hozzáreszeltem a fokhagymákat is, majd mikor a hús megpuhult, hozzáadtam a mustárt, kicsit lepirítottam még az egészet és elzártam a gázt.

Míg a hús sült, vizet forraltam, ebbe beleszórtam a zöldborsót, és a kockára vágott édesburgonyát, és kb. 5 perc alatt megfőztem és leszűrtem. A főzővizét megtartottam, mert ebben főztem ki a nokedlit.

Egy tálba szórtam a zablisztet, a lenmaglisztet, a szódabikarbónát, sót, borsot, felaprított petrezselymet, reszelt fokhagymát, beleütöttem a tojást, majd a víz felét is hozzáöntöttem, elkezdtem összekeverni, a többi vizet pedig apránként adtam hozzá, nehogy túl híg legyen. Sűrű, de még kissé folyós galuska állagúnak kell lennie. Forrásban lévő vízbe szaggattam egy kis kanállal a galuskákat és kb. 5 percet főztem, majd egy szűrővel egy lábosba szedtem és pici olívaolajat öntöttem rá, hogy ne tapadjanak össze.

Ha elkészült a nokedli, akkor lehet tálalni, friss petrezselyem mehet a tetejére, de akár sajtot is reszelhettek még rá.

Marha vadas zablisztes szalvétagombóccal

Pálmafa

2018. Feb. 02.

Hozzászólások (0)

Ezentúl csak így készítem a vadast! Ezt a két főszereplőre értem elsősorban, a marhafelsálra, mert vadasban nekem jobban ízlik, mint a lábszár, illetve a gombócra, hiszen a fura kinézetű zsemlegombóc sosem hozott lázba. Párszor csináltam már korábban és jó sok szafttal elment, de szorosabb emlékek nem fűznek hozzá.

Aztán bukkantam rá a szalvétagombóc receptjére, és megmondom őszintén még életemben nem hallottam róla, de éreztem, hogy képes megváltoztatni a zsemlegombóchoz fűződő viszonyomat és muszáj kipróbálnom. Naná, hogy variáltam rajta és fehér liszt helyett a zabliszt került számításba. Ha a galuska klassz lett belőle, akkor ez is az lesz úgy döntöttem. És tényleg!

Hogy mitől szalvétagombóc? Attól, hogy textil szalvétában fő meg gyakorlatilag, és szépen szeletelhető lesz. Senki ne kezdjen el textil szalvéta után böngészni a világhálón, egy vékonyabb konyharuha is tökéletes lesz hozzá. Mint egy szaloncukrot, bele kell csavarni a masszát és megfő. Ennyi. Komolyan mondom reggelire is elnyammognám.

Na, de azért a gombóc készült a marhához és nem fordítva, bár ismertek, én a gombóccal és csak a mártással is el lennék, dehát A férfi is had örüljön… Egyébként ennek az ételnek az elkészítésében egy másik férfinak, A hentesnek is nagy szerep jutott, hiszen a legszebb húst adta nekem és megerősített benne, hogy a felsál lesz a tökéletes választás a vadashoz. Isteni finom színhúst kaptam, ami a sok zöldséggel szinte porhanyósra puhult, szuper kaja, próbáljátok ki!

Hozzávalók:

6 szelet marhafelsál

4 nagyobb sárgarépa

2 fehérrépa

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4 db babérlevél

pár szem borókabogyó

1 teáskanál mustár

pár csepp citromlé

só, fehérbors

kókuszolaj

Gombóchoz:

20 dkg zabliszt

4 kisebb vékony szelet teljes kiőrlésű kenyér

1 kis fej vöröshagyma

2 db tojás

2 deci tej v víz (nálam 1 púpos evőkanál joghurt + víz)

fél mokkáskanál szódabikarbóna

kis csokor petrezselyem

só, bors

vaj v olívaolaj

Elkészítése:

Vadas mártás: A hússzeleteket sóztam, borsoztam, majd egy nagy serpenyőben kevés kókuszolajon minden oldalán pár perc alatt lepirítottam őket.

A répákat meghámoztam, és felkarikáztam, a vöröshagymát és fokhagymát felaprítottam. Mikor a hús megpirult, mellészórtam a hagymákat, a borókabogyót, babérlevelet, sót és borsot, majd lefedve hagytam a saját levében főni, mikor ezt elfőtte, öntöttem alá kb. 2 deci vizet és még legalább 30-40 percig hagytam főni, míg a hús félig megpuhult. Ennek az ideje nyilván attól is függ milyen húst használtok és milyen vastag a szelet. Ezután hozzáadtam a fehér- és sárgarépát is, és ismét lefedve főztem tovább még kb. 25 percig, míg a zöldségek is megpuhultak és egy villát simán bele tudtam szúrni a húsba. A vizet azt mindig pótoltam alatta, nagyjából félig lepte el a folyadék a húst és a zöldségeket.

Ezután kivettem a húsokat és félretettem egy tálra, majd kibányásztam a babérlevelet és a borókabogyókat a serpenyőből, a többi zöldséget a levével együtt pedig egy nagy és mély tálba öntöttem, hozzákanalaztam a mustárt, majd botmixerrel simára turmixoltam a mártást. Ezután valaki még átszűri az egészet, szerintem ez viszont felesleges meló, ráadásul kárba vész a sok zöldség, így sokkal intezívebb az íze is, és sűrűbb, tartalmasabb lesz a végeredmény.

A mártást visszaöntöttem a serpenyőbe, ha túl sűrű, akkor lehet még pici vizet adni hozzá, ha túl híg, akkor behabarhatjátok, amit amúgy ettől függetlenül is sokan megtesznek még a végén, vagyis pár kanál tejfölben simára kevertek 1 evőkanál bármilyen lisztet (én mostanában rizslisztet szoktam ilyen célra használni), majd hozzákevertek pár kanállal a meleg mártásból és visszaöntitek a serpenyőbe és összeforraljátok, míg besűrűsödik. Amúgy a tejfölt a tálalásnál is kínálhatjátok mellé, így mindenki eldöntheti, hogy kér-e hozzá vagy sem.

Gombócok: Én a húst előző nap már megfőztem, és a másnapi ebéd előtt csak a gombócokat főztem ki hozzá, de amíg a hús fő ezt közben is megtehetitek. Egy lábosban feltettem a vizet forrni. A kenyeret felkockáztam és pici olívaolajon egy serpenyőben megpirítottam, kicsit kihűtöttem, majd leöntöttem a joghurt és víz keverékével, csupán azért ezzel, mert ez volt itthon, de sima víz is jó, vagy tej. Növényi tejeket én itt nem használnék az édességük miatt illetve az ízét is megváltoztathatja a gombócnak.

A zablisztben elkevertem a szódabikarbónát, beleütöttem a tojásokat, belereszeltem a vöröshagymát, beleszórtam az apróra vágott petrezselymet, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a beáztatott kenyereket a levével együtt. Nekem plusz folyadék nem volt szükséges a gombóchoz, de ha esetleg más lisztből készítitek, és túl sűrű a massza, akkor öntsetek hozzá annyit, hogy ha összedolgozzátok, akkor sűrű, ragacsos, de még formázható legyen a textúrája.

A masszát két részre osztottam és fogtam a textil szalvétát, kiterítettem a pultra, kicsit megvajaztam a közepét, ahova a tészta kerülni fog, hiszen ragacsos, de így nem ragad a végén hozzá. Kivettem kézzel a massza felét és ráhalmoztam a szalvéta közepére hosszában, majd kézzel egy kb. 18-20 cm hosszú hengert formáztam és mint egy szaloncukrot feltekertem, majd a két végén megcsavartam a szalvétát szorosan és egy cérnával összekötöttem. Mikor a víz felforrt, beletettem mindkét hengert a vízbe és kb. 15 perc alatt megfőztem. Látni fogjátok, ahogy a szódabikarbónától kicsit megdagad, viszont ezt azért tettem bele, hogy a zabliszt ne legyen olyan fojtós, könnyedebb legyen az állaga. Mikor elkészült kivettem a pultra, levágtam a cérnát és simán letekertem róla a szalvétát, majd szeletelhető és tálalható a vadassal.

Almás cukkinis kenyér

Pálmafa

2017. Aug. 22.

Hozzászólások (0)

Visszatértem a fedélzetre jelentem alásan, két hete sós cukkinis tortával léptem le búcsúzóul, úgyhogy indításként, pihe-puha cukkinis kenyeret hoztam nektek, amolyan igazi nyammognivaló, amikor rátok tör az édesség utáni vágy, de mégsem habos krémessel szeretnétek teletömni magatokat. Éljen a cukkini!

Kezdő konyhatündérek is szeretik az ilyen keverem-kavarom típusú sütiket, tényleg minden izzadságcsepp nélkül elkészíthető pikk-pakk. A kiegészítő magokkal, aszalványokkal, vagy netán csokidarabokkal pedig ízlés szerint még feldobhatjátok vagy ki is hagyhatjátok ezeket, anélkül is finom lesz. Ideális reggelire, magatokkal vinni és egy pohár teával vagy kávéval jól megenni.

Az előnye, hogy nem fog kiszáradni, mert az alma és a cukkini nedvességtartalma puhán tartja, így süthettek egy egész adagot csak magatoknak és majd jól beosztjátok a hét folyamán. Ha tudjátok, mert eteti magát…

Hozzávalók:

25 dkg zabliszt

10 dkg eritrit

3 tojás

1 db cukkini

3 kis-közepes alma

1 teáskanál fahéj

2 teáskanál sütőpor

fél mokkáskanál só

1 marék aprított dió (vagy csoki,aszalt gyümölcs)

A cukkinit és az almákat lereszeltem, a zablisztben elkevertem a fahéjat, sütőport, csipet sót, diót. A felvert tojásokat pedig összekevertem az eritrittel, majd belekevertem a reszelt cukkinit és almát, végül a liszttel is összeforgattam az egészet.

Egy hosszúkás kenyérsütő formába (de őzgerinc is jó), kivajazás után beleöntöttem a masszát, majd 180 fokra előmelegített sütőben közel 1 órát sütöttem, kivettem, és hűtés után szépen felszeleteltem.

Fahéjas kakaós csiga süti

Pálmafa

2017. Jun. 05.

Hozzászólások (0)

Mit történik akkor, ha nekiállsz, hogy szuper zablisztes kakaós csigát süss, kelesztés nélkül, majd menet közben jössz rá, hogy az egész recept, úgy car, ahogy van? Igen, hosszú sípszó után mérgedben az egészet a kukába hajítod és ezt a megoldást gyorsan felejtsétek is el, vagy bevágod a mélyhűtőbe az ismét összegyúrt tésztát, lemész alfába, kisimogatod a ráncaidat és csinálsz belőle mást, máskor új lendülettel. Utóbbi a helyes opció!

Nincs pazarlás, hiszen, ha az összetevők amúgy jók, és ízre is finom a tészta, – konkrétan majdnem elcsipegettem mérgemben nyersen az egészet-, akkor azt simán fel lehet használni más formában, egyszerűben. Amúgy az eredeti receptben nincs tönkölyliszt, pont azért osztottam el így a 25 dkg lisztet, hogy hátha így még masszívabb lesz a tészta és a nyújtás után fel is lehet tekerni, anélkül, hogy széttörne. Ugyanis ez volt a bibi, addig ok, hogy összegyúr, kinyújt, megken. Na itt volt a másik bibi, hogy a töltelék összetevői, – eredetileg csak fahéjasra terveztem -, a tészta harmadának a megkenéséhez volt elegendőek. Persze ezen a legkönnyebb segíteni, szórtam még hozzá fahéjat, ami sajnos el is fogyott, így jött a kakaó is és már lehet folytatni a kenegetést.

A fahéj kakaó kombóból nagy baj nem lehet sőt, így még finomabb, lett, de helyette ebbe a sütibe akár reszelt csoki, olvasztott csoki is mehet. A tészta amúgy a fagyasztóban ült büntiből egy hetet, hiszen akkor volt igény amúgy is valami édes nyimnyamra, és akkor már nem is nyújtottam ki, csak kiolvasztottam és másnap reggel diónyi darabokat tépkedve belőle, kilapítva kicsit megsütöttem, mint egy kekszet.

És csak azért nem hívom keksznek, mert ennek a sütinek az állaga tényleg olyan belül, mint egy foszlós kakaós csigáé. Még langyosan le is csúszott ~~egy tucat~~ pár darab a reggeli mellé és az illata…ezentúl csak így csinálok kakaós csigát, és akkor mi van, hogy ha nem tekeredik??

Hozzávalók:

25 dkg túró

20 dkg zabliszt (darált zabpelyhet használtam)

5 dkg tönkölyliszt

1 csomag sütőpor (szerintem fél is bőven elég)

5 evőkanál olvasztott kókuszzsír v vaj

1 db tojás

0,5 deci növényi tej(de sima tejszín v tej is jó)

10 dkg nyírfacukor

csipet só

“Töltelék”:

1 evőkanál fahéj

1 evőkanál étkakaópor

4-5 evőkanál olvasztott kókuszzsír v vaj, hogy kenhető legyen

1 evőkanál nyírfacukor

A lisztekben elkevertem a sütőport, beleütöttem a tojást, beleöntöttem a tejet, az összetört túrót. Itt két választási lehetőségetek van, vagy hozzáadjátok itt a “töltelék” összekevert alapanyagait, vagy, először kinyújtjátok a tésztát lisztezett deszkán kb. fél centi vastagra, majd megkenitek a töltelékkel és ezután összegyúrjátok ismét, így lesz ilyen “márványos”.

Kb. diónyi gombócokat formáztam belőle és egy sütőpapírral fedett tepsire pakoltam őket, majd egy bevizezett kis pohár aljával enyhén kilapítottam őket és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt megsültek.

Flódnipalacsinta

Pálmafa

2015. Dec. 11.

Hozzászólások (0)

Karácsony ízű palacsintatorta, még hozzá a klasszikus karácsonyi sütemény a flódni ízeivel, viszont egyszerűbb és gyorsabb az elkészítése, és azért valamivel kalóriaszegényebb is.

Imádom a flódnit, tavaly sütöttem is egy hatalmas adagot, bátran próbáljátok ki ezt is. Ha pedig nincs kedvetek tésztát gyúrni, nyújtani, de mégis rajongtok a mákos, diós, gazdag ízekért, akkor készítsétek el ezt a palacsintát, a siker garantált!

Brutál sok tölteléket toltam bele, szerintem elfért benne, senki nem reklamált miatta, nem is értem miért…és még szét sem dőlt. Nem vagyok egy nagy palacsintarajongó, de így felértékelődik ez a desszert, ráadásul a legkritkusabb és legfinnyásabb népek sem mondanák meg, hogy zabliszttel készült és nem fogják rábiggyeszteni a “túl reform” jelzőt sem az fix…

Hogy megállja-e a helyét, akár egy halászlé után a karácsonyi asztalon? Naná, hogy meg, és a bejglik sem sértődnek meg.

Hozzávalók 8 szelethez:

Palacsinta:

14 evőkanál zabliszt

2 tojás

1,5 deci tej

szóda

csipet só

Mák töltelék:

20 dkg mák

4 evőkanál nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

1,5 deci kókusztej v tehéntej

Diótöltelék:

20 dkg darált dió

3 evőkanál nyírfacukor

1 citrom reszelt héja

1 kupak diólikőr v rum(elhagyható)

1,5 deci kókusztej v tehéntej

Almatöltelék:

3 db közepes alma

2 evőkanál nyírfacukor

fél citrom leve

fél mokkáskanál őrölt fahéj

Szilvás töltelék:

2 púpos evőkanál sűrű szilvalekvár

1 evőkanál fehérbor (elhagyható)

1 evőkanál víz

Először megcsináltam a töltelékeket. A máktöltelékhez mindent összefőztem egy kis lábosban, majd félretettem. Ugyanígy jártam el a diós esetében is, és a szilvával is. Elég csak összemelegíteni őket, míg elkeverednek az ízek és krémes, kenhető, de nem folyós állagúak lesznek.

Az almát meghámoztam, lereszeltem és puhára pároltam a cukorral, fahéjjal és a citromlével, megvártam, míg a leve nagyjából elfő és ezt is félretettem.

A palacsinta hozzávalóit egy kézi habverővel simára kevertem, a szódát a legvégén adtam hozzá, kis adagokban, kb. 2 decit, míg elértem a sűrű, de folyós palacsintatészta állagot.

Kókuszzsírt olvasztottam a serpenyőben és kisütöttem őket, majd összeállítottam a tortát. 1 palacsinta, egy réteg mák, egy palacsinta, egy réteg dió, megint palacsinta, majd almás töltelék, ismét palacsinta szilvás töltelék és ezt még egyszer megismételtem. A második szilvás réteg már lemaradt, csak a tetejét díszítettem vele. Tálalás előtt sütőben átmelegítettem.

Cini Minis házilag

Pálmafa

2015. Nov. 12.

Hozzászólások (0)

Ha szeretitek a fahéjas Cini Minist, de már pedig kőkemények vagytok és megfogadtátok, hogy nem veszitek le többet a cukros, adalékanyagos, boltban árult álgabonapelyheket, nyúlbogyókat a polcról, akkor készíthettek otthon könnyedén hasonlót csak éppen egészséges hozzávalókból.

Nem szégyellem, hogy régen én is el tudtam merülni egy nagy kanállal bármelyik ilyen termék dobozában, néha még tej sem kellett hozzá… Próbálják elhitetni velünk, hogy vitamin van benne és milyen jó lesz az nekünk…Vitamin, na persze…egy tonna cukor főleg, és közük sincsen bármilyen igazi gabonapehelyhez, ennyiből egy zacskó francia drazsét is lehetne a tejbe szórni reggelente.

Szóval megkíséreltem egy hasonlót előállítani, és találtam hozzá egy receptet, ami megtetszett. Tök egyszerű, és nagyon gyorsan kész. Itt is variáltam a hozzávalókat, nem nagyon, de mogyoróm nem volt, a diót pedig, amit beletenni terveztem, megettem előző nap….hmm…na bumm. Helyette dupla annyi lenmaglisztet szórtam bele, és igen van benne vaníliás vegán fehérjepor is, amiről múltkor már meséltem. Nagyon finom lett tőle, és a fahéj mellett isteni vanília illat is belengte a konyhát, de természetesen, ha ez nincs kéznél, akkor mehet bele több a másik növényi lisztekből.

Ahogy az eredeti recept is írja, ettől ne várjátok, hogy úgy fog ropogni, hogy a szomszéd is felébred rá kora reggel, viszont a boltival ellentétben, ez akkor sem ázik szét, ha több időt úszkál a tejben, mivel ebben tényleg van rost bőven! Masszív kis puffancsok, mehet növényi tejekbe, joghurtba, tökéletes reggelire és egymagában is….

Hozzávalók kb. 5-6 adaghoz:

50 gr zabliszt (Ezt használom)

60 gr lenmagliszt (Ezt használom)

20 gr kókuszliszt (Ezt használom)

30 gr vegán vaníliás növényi fehérjepor (Itt tudjátok beszerezni)

1 csapott evőkanál őrölt fahéj

3 evőkanál nyírfacukor

1 csipet himalája só

2,5 deci víz

Tetejére: fahéj és nyírfacukor keveréke

Az összes szárazanyagot összekevertem egy tálban, majd kis adagokban öntöttem hozzá a vizet, elkevertem, hogy lássam az állagát és ne legyen túl folyós. Sűrű, krémes, de ragacsos masszát kell kapni.

A sütőlapra sütőpapírt tettem, amit vékonyan kókuszolajjal kikentem. Erre egyengettem el nagyjából négyzet alakban vékonyan a masszát. 24 x 24 cm-es lett, kisebb, mint a tepsi. Egy késsel vékonyan berácsoztam, mert utána könnyebb kockákra vágni.

180 fokra előmelegített sütőbe toltam, kb. 15 percre, mikor a teteje szép aranybarna, akkor ki lehet venni és még melegen megszórni némi plusz fahéjas nyírfacukorral. Hagytam kicsit hűlni, felkockáztam, majd még egy száraz serpenyőben kicsit átpirítottam, de ez gyakorlatilag szinte teljesen felesleges volt, mert ropogni így sem fog, viszont sokáig eláll üvegben, hiszen se tej, se tojás nincsen benne. Reggelire kókusztejjel, friss gyümölccsel, aszalt gyümölccsel nagyon finom.

Forrás:http://masteszta.com/45-protein-cini-minis