Lehetséges, sőt még finom is! Egy ez vegán torta tulajdonképpen, hiszen nincsen benne, tej, tojás, és liszt sem, ja és sütni sem kell, ami a melegben külön előny, nem igaz? Csúnya szóval “mindenmentes” , viszont kicsit sem kalóriamentes…
Adott volt a feladat, a sóginőmnek tortát sütni szülinapjára, méghozzá glutén-, laktóz- és tojásmenteset. Végre egy kisebb kihívás, a bébiétel készítés mellett, ráadásul elég közel állnak hozzám az ilyen típusú nyalánkságok, hisz tudjátok. Az eredeti recept nyers csokitorta néven fut, de mivel az én alapanyagaim némileg módosultak, és nem minden nyers benne, például mandula helyett, mandulalisztet használtam, nyers kakaó helyett karobport, és sajnos nem kaptam friss datolyát, csak aszaltat, így nem nevezhető nyersnek, de ez pont nem baj.
A hozzávalók bármelyik bioboltban elérhetőek, sőt nagyobb hiper-szuperben is, a karobpor pedig már a legtöbb szupermarketben kapható, az ára kb. pont annyi, mint egy holland kakaóporé. Ezt amúgy a szentjánoskenyérfa terméséből állítják elő, a kakaóval ellentétben viszont nem tartalmaz koffeint és teobromint, így gyerekeknek is érdemes ebből “kakaót” készíteni, kókusztejjel nagyon finom. Picit kesernyésebb, mint a kakaó, de mézzel nyugodtan lehet édesíteni, a tortába is az került még az avokádó mellé. Utóbbi ízét amúgy nem kimondottan lehet észrevenni benne, ha nem tudtam volna, hogy azt tettem bele, akkor csak valami érdekes ízt érezni a háttérben. A Zöcsém volt a legjobb tesztalany, aki nem igazán szereti az avokádót, de azért lassan, de biztosan elfalatozta a sütit.
Egy egész vékony szelet is bőven elég eme tortából, mert nagyon tömény, ahogy a mentes torták szinte mindegyike, szóval hiába picike torta ez, de simán elég 6 főnek.
Hozzávalók 18 cm átmérőjű tortaformához:
Alsó réteg:
100 gr darált mandula v mandulaliszt
70 gr jó minőségű puha aszalt datolya
2 evőkanál kókuszolaj
nagy csipet Himalája só
Krém:
2 db puha avokádó
70 gr karobpor ( helyette étkakaópor is lehet)
50 gr kókuszolaj
2 teáskanál méz
A datolyát beáztattam kevés vízbe kb. fél órára, ezután a vizet leöntöttem róla és egy mély tálba tettem őket. A friss datolyát nem kell áztatni.
Hozzászórtam a mandulalisztet, sót, belekanalaztam a kókuszolajat és botmixerrel krémesítettem. Utóbbi helyett egy késes robotgép még jobb megoldás. Mikor a tortalap összeállt (jó sűrű ragacsos kence lett, ha nagyon száraznak tűnik, pici kókuszolajjal még lehet krémesíteni), műanyag fóliát terítettem a tortaforma aljába, és egyenletesen belekentem a masszát, majd mélyhűtőbe tettem.
A krém hozzávalóit is összeturmixoltam, majd a tortaalap tetejére kentem és visszatettem a mélyhűtőbe. Legalább fél óra kell neki, tálalás előtt negyed órával érdemes kivenni, ha maradna belőle, akkor pedig mehet vissza a mélyhűtőbe.
A tetejét maradék mandulaliszttel és mandulával díszítettem, de akár bogyós gyümölccsel is klassz lehet.
Forrás: https://www.zizikalandjai.com/2012/03/vilag-legfinomabb-nyers.html


Egy szülinapon ezt senki nem fogja felróni nektek, és muszáj volt kipróbálnom végre valamilyen sós karamellás nyalánkságot. Nem vagyok nagy rajongója amúgy, a túl édes, túl gejl desszerteknek pláne, de pont azért, mert a torta többi része nem látott cukrot és nem túl édes, ezért ez a vékony karamell bevonat a tetején elfért a ropogós tökmaggal együtt.
Hozzávalók egy 24 cm átmérőjű sütőformához:
Semmi nagy titok nincsen benne, az egészet zablisztből készítettem, mert volt otthon egy rakással és mostanság ritkán zabozok. A fordított gyümölcstorták alja, ami végül a teteje, egy cukros, vajas karamellizált alap, erre jönnek aztán a gyümölcsök. Ehhez én annyi pluszt adtam, mivel a zabliszttől azért tömörebb lesz a tésztája, mint a fehér liszttől, hogy kevertem az alapba egy kis eperlekvárt, ami ráadásul a Zanyukámnak hála cukormentes volt, pontosabban eritrittel főzött.
Hozzávalók egy 24 cm-es formához:
Nos, Pavlovánk nem az a torta, amit este 9-kor vidáman összedobok, pedig tök egyszerű, csak a sütési + hűlési ideje sokkk. Úgyhogy sütés egy héttel eltolva és egy nyugis hétvégi napon készült el a kissé rusztikus mű. Nigellára kicsit mérges voltam azért, mivel a Pavlovát én mindig 1 óra alatt sütöm meg, de ő 15 perccel többet írt, gondoltam a belekerülő kakaó miatt kell ennyi, hát nem. Szárazabb lett, mint kellett volna… Úgyhogy ebből tanulva a leírásba már csak 1 órát írtam.
Szülinapra is kiváló meglepetés, ezt a két szememmel láttam, hiszen én is ilyen alkalomra sütöttem. Kakaós piskóta az alapja, amit én kakaó helyett karobporral készítettem, mert az volt otthon. Kicsit kesernyésebb az íze, mint a kakaónak, szóval, ha még nem használtatok ilyet előtte kóstoljátok meg, nehogy csalódás legyen. Amúgy szerintem nem igazán érezhető a különbség, úgy meg pláne, hogy a piskóta tetején egy bőséges adag, túrós, mascarponés krém csücsül, jó sok reszelt citromhéjjal. Az Aldiban kapni kezeletlen héjú citromot, kb. 300 Ft, megéri ilyen sütikbe ez használni, hiszen a többi citromhéj mind vegyszerrel kezelt sajnos. Ha nem kapok ilyet, akkor grapefruitmag kivonattal szoktam megsikálni a héját.
Hozzávalók 28 cm átmérőjű kapcsos formához:
Olajbogyó blogon találtam amúgy a receptre és nagyon megörültem neki, mert olyan tortát szerettem volna, aminek a tésztájában is mogyoró van, sőt csak az van, liszt nélkül. Csináltam már hasonlót, hiszen az én szülinapi tortám az utóbbi években a Szatmári almás máktorta, aminek a tortalapjai ugyanezen az elven működnek, vagyis darált mák és tojás kerül a tésztába.
Hozzávalók:
Ez a torta, ha jól emlékszem eredetileg is mascarponés gránátalmás máktorta néven futott és valahol Hegyi Barbara oldalán bukkantam rá. Nagyon egyszerű, az egyik legjobb tulajdonsága a sütinek, hogy nincs benne liszt, csak mák és akár krémsajtot, akár tejszínhabot, akár görög joghurtot kanalaztok rá, a végeredmény isteni finom, bármilyen piros bogyós gyümölccsel koronázva idény szerint.
Hozzávalók 24 cm-es tortaformához (28 cm-es forma is jó, úgy laposabb lesz kicsit)
A krémje ugyanis erre csábít, én is elmerültem a tálban utána lelkesen nyakig, mert bizony egy csepp sem mehetett kárba, illetve a mosogatóba.
Hozzávalók 24 cm-es tortaformához:
Recept elkér, majd gondolatban már dobtam is ki belőle a marcipánt, mert nem vagyunk jóban…. Mozart kugel formájában még lecsúszott nagy duzzogva Salzburg magasságában pár éve, de töményen nem. Mire kedves barátné közölte, hogy de az kell bele, majd lájtos vitába lendültünk. Na jó, konkrétan hisztiztem, mert amúgy is szuper hangulatban voltam, hogy de nem lesz benne, de lesz, de nem lesz. Ok, legyen, megadom magam, de akkor te hozod a marcipánt, mert én nem veszek, azt sem tudom hol lehet kapni… Mint megtudtam azóta, a boltban. Olyan kis hengerbe csomagolva.
Nem mondom, hogy kalóriaszegény, de azért a tömény csokis cucc után, ez jóval könnyedebb és, az ott megmaradt tojásfehérjék sem vesztek kárba, hanem felhasználásra kerültek a torta tetején.


