Puccos kajának tűnik, pedig nem az, tulajdonképpen az olasz panzanellának vagyis kenyérsalátának egy trópusi változata. Egyrészt, mert az eredeti paradicsomos verziónak inkább nyáron állok majd neki, mikor édes paradicsomokhoz is hozzájutni, másrészt vágytam valami laktató egytálételre, ami nem húsos, egyszerű, de mégis különleges.
Mangót nagyon ritkán eszek és veszek, mivel itthon nem kapni igazán zamatosat és általában beton keményen csücsülnek a boltok polcain és legutóbb is csalódás volt mikor megvettem egyet, hiába töltött még napokat pulton, fűrész kellett volna hozzá…
Amiért most mégis bizalmat szavaztam egy példánynak, mivel meglepő módon nagyon puha volt és óccó is, ami szintén ritka ugyebár. És mert meguntam az almát és a narancsot kicsit így tél végére.
A receptet a mangócsatni ihlette, ami egy hagymás mangós fűszeres sűrű darabos egyveleg húsok mellé vagy pirítósra. Ugyanez édesburgonyából is elkészíthető, ami jó páros a mangóval, így nekem ebédre tett jó szolgálatot ez a két hozzávaló. Az édesburgonyáról már írtam, a mangót pedig a gyümölcsök királyának is nevezik az ázsiai országokban, Indiából ered, sok benne az E-vitamin, kálcium, vas, béta karotin és jó hatással van szívre, egyébként pedig a barackra hasonlít az íze.
Kisütött a tányéron a nap!
Hozzávalók adagonként:
1 kisebb méretű édesburgonya
fél mangó
1 evőkanál aprított lilahagyma
citromlé
pár szem dió
1 kis szelet rozskenyér
csipet őrölt chili
só
Az édesburgonyát héjastól puhára főztem, leszűrtem, majd meghámoztam. A mangót hosszában a mag mentén ketté vágtam, bekockáztam, majd kifordítottam a héjából és kiszedtem belőle a mangódarabokat. Az édesburgonyát szintén felkockáztam, a lilahagymát felaprítottam, megszórtam a chilivel, csipet sóval, csorgattam rá citromlevet, pici olívaolajat, a tetejére pedig pirított kenyérkockákat szórtam és pár szem diót, kevés petrezselymet.
