Nem egy kulináris csoda következik, mégis csodát tett velem ez az ital minden túlzás nélkül. Elmesélem, mert szeretném, ha egyszerűbben lelnétek meg a megoldást, ha hasonló cipőben jártok. Néha az alulértékelt vagy nem sokra tartott dolgok tudják meghozni a változást, mikor az orvostól sem számíthatsz igazi segítségre…
A gasztroblogger halála, ha rendetlenkedik a gyomra, de mindenkivel előfordul, pár nap és átrobog rajtad a kór. Vagy nem. Így jártam én is. 3 héten keresztül fogalmam nem voltam róla, hogy mi a bajom. A gyomrom egyik napról a másikra úgy döntött, hogy elfelejti hogyan is kéne működnie. Első héten nem igazán tudtam megemészteni bármit is ettem, pedig ugyanazokat a kajákat toltam, amit a blogon is láttok, de reggelente egy egyszerű zabkásától is úgy éreztem, mintha egy xxl-es húsimádó pizzát küldtem volna le, megfejelve még egy csokis shake-kel is. Aztán kezdődött az ételundor, rá sem bírtam nézni azokra az ételekre amit eddig ettem, nem éreztem éhséget csak hányingert helyette. Nem, nem vagyok terhes, sem glutén- és laktózérzékeny sem. Aztán 1 hét után jött pár nap erejéig a reklámból jól ismert szöveg után szabadon, a “Zsuzsinak megy a hasa, Zsuzsi meg szalad a hasa után” sztori. Majd zárult azzal, hogy megnéztem közelebbről a wc csésze belsejét is. Mi jön ilyenkor? Diéta, széntabletta, probiotikum, jó kislány voltam, doktorbácsit is meglátogattam, akitől megtudtam, hogy nagyon fontos ilyenkor a diéta, széntabletta probiotkum és elküldött haza.
A gond csak az, hogy 1 hét után sem múlt el a probléma, maradt az állandó ételundor, és hányinger, az agyonvertek érzés és már egy korty víz is rosszul esett, de szó szerint. Azért ettem, mert muszáj, de alapvetően egy tea elkészítése is megerőltető volt. Csalántea, kamillatea, varázspálca, semmi nem volt gyógyír, a gugli segítségével viszont 25 féle betegséget diagnosztizáltam magamon. Aztán mikor a saját agyamra mentem elegem lett és ismét meglátogattam a doktorbácsit, gondoltam alap, hogy elküld laborra, hasi UH-ra első körben és majd okosabbak leszünk. Ehelyett hozzám vágott egy receptet és savlekötő kúrát javasolt, mert ránézésre!!! ő úgy gondolja, sok a savam. És nyugtatásképpen még hozzátette, ha nem segít majd megtükrözzük! Hát én is gondoltam magamban valamit, hogy kit és milyen irányból tükrözgessen, de inkább halkan még kértem szépen egy beutalót laborvizsgálatra, mire megkérdezte, hogy milyen irányba? Hát balra baszki, arra van a labor…. Ezt most komoly?
A sok savról annyit, azt sem tudtam, hogy mit kéne pontosan érezzek, ha tényleg az lenne a bajom, csak olvastam róla, de egyik tünete sem passzolt rám. Mivel 2 és fél hét után még mindig szarul voltam, gondoltam ok, nem dacolok, kap a gyógyszer egy esélyt, kiváltottam, és annyira hatásosnak bizonyult és kötötte le a nem létező savamat, hogy 2 nap után ismét a mellékhelyiség körül forogtam különböző pozíciókban és végrendelet megírásán gondolkoztam.
Hiszek abban, mivel nálam működik évek óta, ha valamire nagyon szeretném tudni a választ és a megoldást, akkor azokat odadobja az élet, csak persze észre kell venni, hogy el is kapjam. Szóval miközben szürke árnyékként tengettem hétköznapjaim, -persze közben bejelentkeztem magán hasi UH-ra, ami negatív lett – ajánlott egy barátnőm egy könyvet, anélkül, hogy tudta volna mivel kínlódok éppen, azt írta, hogy kötelező olvasmány. Anthony William: Gyógyító médium(Medical medium) című könyvéről van szó. És igen, kötelező olvasmány! Eddig is tudtam, hogy mennyire fontos jól enni, ahhoz, hogy jól legyünk, egyértelmű volt, hogy ilyen irányban is kerestem a megoldást.
A könyvre és az író honlapjára is érdemes rákeresni a neten, nem részletezem, de mindenkinek ajánlott tulajdonképpen, legfőképp azoknak, aki akár évek óta orvostól orvosra járnak, de nincs pontos diagnózis, és csak a tünetek különböző betegségekkel való “becímkézése” folyik. Részletesen kitér az autoimmun, pajzsmirigy betegségekre, a Candidára, depresszióra, szklerózis multiplexre, cukorbetegségre, hormonális egyensúly zavarokra, emésztési problémákra, ami ezek mögött áll és arra, hogy az orvosi kezelés mellett (ha a kezelés tényleg a valós betegségre irányul), hogyan tudja mindenki saját magát is elkezdeni gyógyítani, illetve megelőzni, hogy egyáltalán orvoshoz kelljen fordulni.
Bennünk van a gyógyítás képessége, csak elfelejtettük használni azt, mert egyszerűbb bekapni egy pirulát, ha fáj a fejünk vagy rossz az emésztésünk, hiszen ezt tolják az arcunkba a gyógyszer reklámok is, már aki hajlandó végignézni… Tudom, hogy sokan csodabogárnak gondolnak, vagy a hátam mögött mosolyognak, hogy szegény szerencsétlen igyad csak a zellerlevet, ahelyett, hogy elmennél másik gyógyszert íratni. Ez is egy opció, mindenki döntse el maga, hogy neki melyik út járható.
Szó nincs arról, sem itt, sem a könyvben, hogy ha baj van, akkor ne keressünk fel orvost, vagy, hogy ne lenne szükség rájuk, hiszen én is mentem azért tovább néhány vizsgálatra, hogy biztosan kizárjak betegségeket, de igenis sokszor előfordul, hogy nem tudnak pontos diagnózist felállítani, az meg már más kérdés, hogy az én esetemben nem is nagyon törekedett rá a háziorvos… Ami fontos, hogy nyitottnak kellene lenni más opciókra is, pláne, hogyha gyógyító táplálékról, ételekről van szó. Egy szárzellernek viszonylag kevés mellékhatása van. A gyógyhatásáról viszont az első pohár elfogyasztása után megbizonyosodtam.
Gyakorlatilag elvágta 3 hét kínlódását! Éhgyomorra beküldtem majdnem fél litert, és megmondom őszintén, hogy gyümölcsökkel turmixolva eddig is fogyasztottam már párszor a halványítózellert, de inkább salátákba szeretem tenni a ropogóssága miatt, viszont így egymagában, azért nem akkora élmény, annak ellenére, hogy nagyon szép kinézetre. Nekem nincs gyümölcscentrifugám, így kevés vízzel turmixoltam, szóval a rostok benne maradtak, ezáltal sűrűbb az állaga. Azonnal jobb lett a gyomrom és a közérzetem, pedig előtte egy korty víztől már hányingerem lett, küzdöttem, hogy legalább annyit igyak, hogy ne száradjak ki. Az ebédem végre jólesett aznap és mikor este korogni kezdett a gyomrom és nem émelygés és feszülés jelezte, hogy kéne már enni valamit, kedvem támadt örömtáncot lejteni a rendelő előtt, miközben az ultrahangra vártam. Azóta már A férfi is issza, és imádja. Követeli reggelente a zellerlevet. Komolyan mondom! Aki sok húst fogyaszt, annak külön áldásos lehet a hatása, illetve bármilyen nehéz étel után pár órával szépen lenyugtatja a gyomrot.
Hogy mit tud a zeller? Gyakorlatilag a könyv minden emésztési problémára és emésztőszervi panaszra ezt ajánlja beiktatni első körben reggelente éhgyomorra, de a nap folyamán is bármikor fogyasztható minél több, annál jobb. A hatását egymagában fejti ki legjobban az üres gyomorban. Idézem: “A zeller erősíti a sósavat a gyomorban, és biztosítja az ásványi sókat a központi idegrendszer számára. Egyéni nátriumvegyületeket tartalmaz és ezek az ásványi sók rengeteg bioaktív nyomelemet és tápanyagokat kötnek meg.” Jól hangzik nem? Pff, értelmezni is alig tudom, de működik és csodálatos és ki gondolná erről a növényről? Legyintünk, ugyan már csak zeller, hogy használhatna ilyen esetben pont ez? Hát így. Azóta semmi bajom, hogy mi okozta? Sosem fog kiderülni, egy nagyobb stresszfaktor hatására talán pont akkor aktíválódott bennem egy olyan baci, amit amúgy lehet meg sem érzek. Ezen már nem agyalok, de az néha átsuhant a fejemben, hogy mi lett volna ha, ismét visszamegyek az orvoshoz, miután beszedtem 4 levél savlekötőt szorgalmasan és nem változtott semmi…
Nem nyújtom tovább, a könyv fantasztikus és hasznos, megjelent egy másik is, Gyógyító ételek címmel, amúgy meg mentem a konyhába főzni, ti meg egyetek jókat, sok, igazi, friss élő ételt!
Hozzávalók:
4 db szárzeller (vagy több)
víz
A szárzellert alaposan megmostam, a durvább végeit levágtam, a leveleket is rajta lehet hagyni, de ami csúnyább, azt tépjétek le.
Felaprítottam, turmixgépbe tettem, felöntöttem annyi vízzel, ami kb. 1 kisujjnyival ellepi és pár msp alatt simára turmixoltam. Ha túl sűrű, tegyetek még hozzá vizet.
Banános kivis szárzeller turmix:
1 adaghoz, turmixoljatok le egy banánt, egy kivit és 2 db szárzellert annyi vízzel, ami ellepi és már iható is. Isteni!
Forrás: http://www.medicalmedium.com/blog/celery-juice
A fehér spárga talán picit lédúsabb, mint a zöld testvére, viszont sajnos őt meg kell hámozni vékonyan, nem mintha ez túl nagy macera lenne, de nem árt tudni. Mikor jó pár éve először fogtam kezet a spárgával, pont a fehéret választottam, de meg voltam győződve róla, hogy nem muszáj meghámozni… Hogy finoman fogalmazzak élvezhetetlen volt az étel, vagy inkább ehetetlen…
Hozzávalók 4 főre:
