A tésztákkal általában nem lehet tévedni, hiszen a legtöbb konyhában azt hiszem jolly jokerként bevethető ételnek számítanak. Ha más nincs is otthon, némi száraz tészta szinte mindig. A carbonara népszerűsége pedig töretlen, hiszen az elkészítéséhez nem kell hosszú bevásárlólistát írni.
Már már furcsának tűnhet az én bejegyzéseim sorában, két “ződreformbio” mutty között, holmi szalonnás tészta, de ez is csak azt mutatja, hogy én is emberből vagyok,-csak ha valaki kételkedett volna eddig-és megkívánok néha egy jó spagettit.
Carbonarat pedig ezer éve nem ettem. Ennek az egyik oka, hogy a legegyszerűbb kajákat tudják a legborzalmasabb módon elkészíteni a kifőzdékben. Tisztelet a kivételnek. De carbonara fronton én olyannal még nem nagyon találkoztam. És a legutóbbi alkalommal is egy zsíros tejszínben tocsogó, a legalja minőségű mócsingos sonkakockával és egy vödör “ápol és eltakar” trappista sajttal megszórt förmedvényt kaptam magam elé, így azután egy jó időre még az üres tésztától is elment a kedvem.
A másik kedvenc receptem ami úgy kezdődik, hogy végy egy zacskó carbonara port….Jól mutat az ott a polcon a boltban és részemről porosodhat ott évezredekig. Semmivel nem lesz gyorsabb az elkészítése, ha abból készül, és nagyon olcsóbb se, csak színezékkel és tartósítószerrel dúsított.
Az eredeti carbonarában nincs tejszín, csak tojás, attól lesz krémes. Hasonló elven készül, mint egy tojásos nokedli. Amíg a tészta fő, minden más is elkészül és a végén csak össze kell ereszteni őket egy tányéron. Persze a legjobb a parmezán a tetejére és nyilván lehet eredeti olasz pancettával is flancolni, mert tényleg isteniek. De elsősorban nem az a cél, hogy egy puccos drága étel készüljön, így egy jobb minőségű bacon és kemény sajt már tökéletes hozzá. Én például lengyel parmezánt vettem most, finom, és fele annyiba került, mint az olasz.
Szóval bátran álljatok neki otthon mindenki kedvencének!
Hozzávalók 2 főre:
fél zacskó durum spagetti tészta
15 dkg bacon
1 duci gerezd fokhagyma
1 egész tojás + 1 sárgája
5 dkg parmezán vagy más kemény sajt
só, bors
Tetejére: petrezselyem, de nem muszáj
A tésztát lobogó forró sós vízben feltettem főni.
Ezalatt felkockáztam a bacont és egy száraz serpenyőben megpirítottam. A tojásokat felvertem, belekevertem a parmezán felét és belereszeltem a fokhagymát is, megborsoztam. Sózni nem igazán kell, mert a bacon elég sós. A petrezselymet felaprítottam.
Mikor a tészta megpuhult, a főzővízből egy kis merőkanálnyit a tojáshoz kevertem, a tésztát leszűrtem, ráöntöttem a tojást és alaposan összekevertem. Nem kell aggódni, hogy a tojás nyers marad. A forró főzővíz és a meleg tészta pont elég neki, hogy krémes legyen, de már nem nyers. A tetejére szórtam a bacont, a maradék parmezánt és a némi petrezselymet. Frissen az igazi!