Tom Kha leves

2018. Feb. 10.

Ízutazás következik Ázsiába, de nem kell azért ennyire messzire mennetek, mert egyrészt ezt a levest egy jobb thai étteremben is megtaláljátok, másrészt otthon is elkészíthetitek!Nem titok, hogy ez az én kedvenc távol-keleti levesem, először Thaiföldön ettem ilyet, illetve azóta találtam egy klassz éttermet itthon, ahol az esetek 90 %-ban ezt rendelem. Az történt, hogy kedves barátném gondolt rám, miközben Koh-Samui szigetén süttette magát és hozott nekem egy kisebb zsáknyi fűszert. Bemutatom nektek ezeket először is, de ne ijedjetek meg, mert bár nem kaphatóak minden sarki közértben, de nagyobb ázsiai fűszerboltokban igen, viszont azért ezek nélkül is tudtok majd hasonlóan finomat készíteni.

A leves alapja kókusztej és thai fűszerek, még hozzá thai citromfű, pontosabban citromnád, hiszen ez teljesen más, mint a hazai citromfű, ez frissen is kapható illetve szárított formában is, én is ezt használtam. Aztán kerül bele galangal, amit thai gyömbérnek is neveznek, de csak erős idegzetűek harapjanak rá. Állagra és kinézetre is olyan, mint a gyömbér, viszont ízre annál sokkal durvább, intezívebb, talán kesernyésebbnek mondanám.

Aztán kerül bele kaffir lime levél, ami kinézetre, tapintásra a babérlevélre hasonlít, de az íze természetesen aromás, citrusos, a keleti konyha alapanyaga szintén. Na és a korianderről se feledkezzünk meg, ami itthon is népszerű és enélkül sem létezik nagyon étel Távol-Keleten. Ja és persze chili sem árt, ha van kéznél. Szóval ezek adják az alapot, de lehet a levesünk vegetariánus, mint az én verzióm, és akkor gombát tesznek bele, vagy húsos, akkor csirkével főzik és készül tengergyümölcseivel is, elsősorban rák kerül olyankor hozzá. Aztán löttyintenek még bele halszószt is, én ezt kihagytam belőle, de ti nyugodtan, ha van kéznél.

Nos, ha nem kaptatok galangalt, akkor használjatok gyömbért, ha nem akartok thai citromfű után rohangálni, vegyetek zöld citromot, amúgy is kell bele a héja és a leve, és a kaffir lime levél is elhagyható, viszont mindképp legyen benne friss chili és friss koriander, ezeket piacon is megvehetitek, na és persze kókusztej. Ha ezek meg vannak, akkor is finom lesz az végeredmény, aztán, hogy húsosat, rákosat, vagy gombásat főztök, az már a ti döntésetek. Íme az receptem, rá fogtok kattanni!

Hozzávalók 3 főre:

25 dkg gomba

2 db sárgarépa

1 db fehérrépa

1 db paradicsom

1 lime reszelt héja

fél lime leve

3 deci kókusztej

4 deci víz

1 db vöröshagyma

1 db fokhagyma

3 db galangal

4 db kaffer lime levél

1 evőkanál szárított thai citromnád

1 pici chili (vagy több, ha csípősebben szeretitek)

kis csokor koriander

só

kókuszolaj

A fűszereket beleszórtam a fazékba(lime levél, galangal, citromnád, chili, fokhagyma és vöröshagyma aprítva), összeforgattam kevés kókuszolajon őket, a hagymákat hagytam kicsit párolódni, majd felöntöttem a kókusztejjel és összeforraltam az egészet. Ezután a fűszereket át kellene szűrni. Én lusta voltam….

Szeletekre vágtam a gombát és a répákat, felaprítottam a koriandert. A répákat adtam először a leveshez, felöntöttem vízzel, majd mikor félig megpuhultak, hozzáadtam a gombát is, és a koriander felét, reszeltem hozzá a lime héjából is, majd együtt rotyogott az egész, míg a gomba is átpuhult, a legvégén adtam hozzá a felkockázott paradicsomot, a maradék reszelt lime héjat, facsartam bele a levéből is és a maradék friss korianderrel tálaltam.

Marha vadas zablisztes szalvétagombóccal

Pálmafa

2018. Feb. 02.

Hozzászólások (0)

Ezentúl csak így készítem a vadast! Ezt a két főszereplőre értem elsősorban, a marhafelsálra, mert vadasban nekem jobban ízlik, mint a lábszár, illetve a gombócra, hiszen a fura kinézetű zsemlegombóc sosem hozott lázba. Párszor csináltam már korábban és jó sok szafttal elment, de szorosabb emlékek nem fűznek hozzá.

Aztán bukkantam rá a szalvétagombóc receptjére, és megmondom őszintén még életemben nem hallottam róla, de éreztem, hogy képes megváltoztatni a zsemlegombóchoz fűződő viszonyomat és muszáj kipróbálnom. Naná, hogy variáltam rajta és fehér liszt helyett a zabliszt került számításba. Ha a galuska klassz lett belőle, akkor ez is az lesz úgy döntöttem. És tényleg!

Hogy mitől szalvétagombóc? Attól, hogy textil szalvétában fő meg gyakorlatilag, és szépen szeletelhető lesz. Senki ne kezdjen el textil szalvéta után böngészni a világhálón, egy vékonyabb konyharuha is tökéletes lesz hozzá. Mint egy szaloncukrot, bele kell csavarni a masszát és megfő. Ennyi. Komolyan mondom reggelire is elnyammognám.

Na, de azért a gombóc készült a marhához és nem fordítva, bár ismertek, én a gombóccal és csak a mártással is el lennék, dehát A férfi is had örüljön… Egyébként ennek az ételnek az elkészítésében egy másik férfinak, A hentesnek is nagy szerep jutott, hiszen a legszebb húst adta nekem és megerősített benne, hogy a felsál lesz a tökéletes választás a vadashoz. Isteni finom színhúst kaptam, ami a sok zöldséggel szinte porhanyósra puhult, szuper kaja, próbáljátok ki!

Hozzávalók:

6 szelet marhafelsál

4 nagyobb sárgarépa

2 fehérrépa

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

4 db babérlevél

pár szem borókabogyó

1 teáskanál mustár

pár csepp citromlé

só, fehérbors

kókuszolaj

Gombóchoz:

20 dkg zabliszt

4 kisebb vékony szelet teljes kiőrlésű kenyér

1 kis fej vöröshagyma

2 db tojás

2 deci tej v víz (nálam 1 púpos evőkanál joghurt + víz)

fél mokkáskanál szódabikarbóna

kis csokor petrezselyem

só, bors

vaj v olívaolaj

Elkészítése:

Vadas mártás: A hússzeleteket sóztam, borsoztam, majd egy nagy serpenyőben kevés kókuszolajon minden oldalán pár perc alatt lepirítottam őket.

A répákat meghámoztam, és felkarikáztam, a vöröshagymát és fokhagymát felaprítottam. Mikor a hús megpirult, mellészórtam a hagymákat, a borókabogyót, babérlevelet, sót és borsot, majd lefedve hagytam a saját levében főni, mikor ezt elfőtte, öntöttem alá kb. 2 deci vizet és még legalább 30-40 percig hagytam főni, míg a hús félig megpuhult. Ennek az ideje nyilván attól is függ milyen húst használtok és milyen vastag a szelet. Ezután hozzáadtam a fehér- és sárgarépát is, és ismét lefedve főztem tovább még kb. 25 percig, míg a zöldségek is megpuhultak és egy villát simán bele tudtam szúrni a húsba. A vizet azt mindig pótoltam alatta, nagyjából félig lepte el a folyadék a húst és a zöldségeket.

Ezután kivettem a húsokat és félretettem egy tálra, majd kibányásztam a babérlevelet és a borókabogyókat a serpenyőből, a többi zöldséget a levével együtt pedig egy nagy és mély tálba öntöttem, hozzákanalaztam a mustárt, majd botmixerrel simára turmixoltam a mártást. Ezután valaki még átszűri az egészet, szerintem ez viszont felesleges meló, ráadásul kárba vész a sok zöldség, így sokkal intezívebb az íze is, és sűrűbb, tartalmasabb lesz a végeredmény.

A mártást visszaöntöttem a serpenyőbe, ha túl sűrű, akkor lehet még pici vizet adni hozzá, ha túl híg, akkor behabarhatjátok, amit amúgy ettől függetlenül is sokan megtesznek még a végén, vagyis pár kanál tejfölben simára kevertek 1 evőkanál bármilyen lisztet (én mostanában rizslisztet szoktam ilyen célra használni), majd hozzákevertek pár kanállal a meleg mártásból és visszaöntitek a serpenyőbe és összeforraljátok, míg besűrűsödik. Amúgy a tejfölt a tálalásnál is kínálhatjátok mellé, így mindenki eldöntheti, hogy kér-e hozzá vagy sem.

Gombócok: Én a húst előző nap már megfőztem, és a másnapi ebéd előtt csak a gombócokat főztem ki hozzá, de amíg a hús fő ezt közben is megtehetitek. Egy lábosban feltettem a vizet forrni. A kenyeret felkockáztam és pici olívaolajon egy serpenyőben megpirítottam, kicsit kihűtöttem, majd leöntöttem a joghurt és víz keverékével, csupán azért ezzel, mert ez volt itthon, de sima víz is jó, vagy tej. Növényi tejeket én itt nem használnék az édességük miatt illetve az ízét is megváltoztathatja a gombócnak.

A zablisztben elkevertem a szódabikarbónát, beleütöttem a tojásokat, belereszeltem a vöröshagymát, beleszórtam az apróra vágott petrezselymet, sóztam, borsoztam, majd hozzáadtam a beáztatott kenyereket a levével együtt. Nekem plusz folyadék nem volt szükséges a gombóchoz, de ha esetleg más lisztből készítitek, és túl sűrű a massza, akkor öntsetek hozzá annyit, hogy ha összedolgozzátok, akkor sűrű, ragacsos, de még formázható legyen a textúrája.

A masszát két részre osztottam és fogtam a textil szalvétát, kiterítettem a pultra, kicsit megvajaztam a közepét, ahova a tészta kerülni fog, hiszen ragacsos, de így nem ragad a végén hozzá. Kivettem kézzel a massza felét és ráhalmoztam a szalvéta közepére hosszában, majd kézzel egy kb. 18-20 cm hosszú hengert formáztam és mint egy szaloncukrot feltekertem, majd a két végén megcsavartam a szalvétát szorosan és egy cérnával összekötöttem. Mikor a víz felforrt, beletettem mindkét hengert a vízbe és kb. 15 perc alatt megfőztem. Látni fogjátok, ahogy a szódabikarbónától kicsit megdagad, viszont ezt azért tettem bele, hogy a zabliszt ne legyen olyan fojtós, könnyedebb legyen az állaga. Mikor elkészült kivettem a pultra, levágtam a cérnát és simán letekertem róla a szalvétát, majd szeletelhető és tálalható a vadassal.

Édeskrumpli főzelék zöldségfasírttal

Pálmafa

2018. Jan. 24.

Hozzászólások (0)

Íme az “újhullámos” krumplifőzelék! Az újragondolt ételektől néha nekem is égnek áll a hajam, ha olyat tesznek elém, aminek semmi köze az eredetihez, de eme krumplifőzelék kipróbálására mégis buzdítanálak benneteket, hiszen pont úgy készült, mint gyerekkoromban, csak éppen a burgonya változott meg benne.

Ezer éve nem ettem klasszikus burgonyafőzeléket, ami nálunk mindig “piros” volt, tehát szép színes a piros paprikától , babérlevéllel fűszerezve és a végén pár csepp ecet lendítette be az ízét. Ez nekem így volt tökéletes. Aztán a krumplihoz való vonzalmam alábbhagyott és került képbe az édesburgonya, amit az íze és beltartalmi értékei alapján is sokkal jobban szeretek és használom tulajdonképpen ugyanúgy, mint a hagyományos burgonyát.

Most főztem először főzeléket vele, eddig inkább leves, és püré vagy sütőben sült formájában került a tányérra. Nem utoljára készült így ez tuti, mert mennyei lett. A habarás, rántás sztorikat én összevontan kezelem ugyebár, a legjobban az vált be, ha saját magával sűrítem a főzeléket és ha még szükséges egy kanál rizsliszt megy hozzá, mert annak elég semleges az íze. Tejföl vagy joghurt ízlés dolga, nálam most kefir és csak egy kevés, ne az domináljon, de enélkül is tökéletes lesz.

A feltét most zöldségfasírt, a cukkinit és a répát, vagy a kettő kombinációját mindig szívesen használom ilyen célra, húsmentes napokon szuper, és amíg az édesburgonya megfő, ami sokkal gyorsabban megtörténik, mint a hagyományos krumpli esetében, addig a fasírt is elkészül.

Hozzávalók 4 főre:

1 kg édesburgonya

1 fej vöröshagyma

3-4 babérlevél

1 teáskanál őrölt piros paprika

3 evőkanál rizsliszt

3 evőkanál kefir v natúr joghurt (elhagyható)

pár csepp almaecet

só, bors

kókuszolaj

Fasírthoz:

1 db cukkini

1 nagyobb répa

kb. 5 evőkanál amarántliszt (helyette zabliszt v rizsliszt stb is jó)

1 mokkáskanál kurkuma (elhagyható, más fűszer is jó ízlés szerint)

2 gerezd fokhagyma

2 db tojás

kókuszolaj

A vöröshagymát apróra vágtam és kevés kókuszolajon megpároltam. Az édesburgonyát meghámoztam, felkockáztam ésa hagyma mellé szórtam az edénybe, a babérlevéllel együtt, kicsit átforgattam, fűszereztem, majd felöntöttem annyi vízzel, ami éppen csak ellepte és puhára főztem.

Ezalatt a cukkinit és a répát lereszeltem (cukkinit héjastól), és az összes többi hozzávalóval együt összekevertem, majd egy serpenyőben kevés olajon mindkét oldalán kb. 4-4 perc alatt megsütöttem a fasírtokat. Kb. púpos evőkanálnyi adagokban.

Mikor a krumpli megpuhult, kivettem egy merőkanálnyi mennyiséget, hozzászórtam a rizslisztet, ha akartok, itt kanalazhattok hozzá kefirt, joghurtot v tejfölt is. Simára turmixoltam és visszaöntöttem a főzelékbe, majd megvártam, míg elkezd besűrűsödni, rottyan egyet és el is zártam a gázt. Ekkor pár csepp almaecettel meglöttyintettem, kiszedtem a babérleveleket és tálalható a főzelék.

Még több zöldségfasírt receptet ITT TALÁLTOK!

Édesburgonya recepteket pedig ITT OLVASHATTOK!

Márton napi libasült lila édesburgonyával

Pálmafa

2017. Nov. 09.

Hozzászólások (0)

Izgalmas libacomb receptet kaptok tőlem ma, egyrészt mert közeleg Márton nap, másrészt, mert ez az étel bármilyen ünnepi asztalon, akár karácsonykor is megállja a helyét, sőt kacsából is bátran nekiállhattok az elkészítésének.

Ennek a receptnek a története mégsem a libától és az ő combjától indult el, hanem a körettől vagyis a lila édesburgonyától, amit most kóstoltam először. Nem egy megszokott hozzávaló az ételekben, boltban nem igen kapni, ott még zömében csak a sárga húsú édesburgonyával vagyis batátával lehet találkozni, ami külföldről érkezik, és sajnos nem mindig szép, sőt még drága is. Ez viszont magyar batáta, magyar termelőtől, ráadásul bio, és még az ára is rendben van, arról nem beszélve, hogy mennyire finom. Igen, igen az édesburgonya webáruházból rendeljük több kolleginával egyetemben, így éri meg igazán.

Eddig csak a sárga húsút kóstoltam, gondoltam a lila is biztos olyan, csak más a színe. Nos, nem. Hasonló ugyan, édeskés, viszont meghökkentem, mikor enyhén füstös, szalonnás ízt éreztem benne, aztán A férfi megerősítette, hogy nem hibbantam meg, majd elégedetten ízlelgette, hogy jó ez kolbászos lila izé… Aztán másnap a kolléganőm is heves bólógatásba kezdett a füstös ízt megemlítvén neki. Brutál jó tényleg, érdemes megkóstolni, a színe meg elképesztő. Mondjuk akár céklapüré is lehetne ez a köret, de az még sötétebb és az íze is más, bár tény, hogy azt is imádom, jön is nem sokára egy lazacos recept vele.

De visszatérve libánkhoz, egy külföldi oldalon találtam a receptet, amit aztán enyhén módosítottam, mert ezt a szárnyast is a konfitált kacsához hasonlóan akartam elkészíteni, mert rájöttem, hogy megtérül a sok sütőben töltött idő, hiszen így lesz isteni omlósz. Az eredeti receptben rövidebb idő alatt készül el, és tudom, hogy úgy is átsül, de szárazabb lesz a húsa kicsit, így összekombináltam a dolgokat, mégsem egy olcsó húsról van szó, akkor az legyen tökéletes. Számomra ez az lett, így tokkal vonóval, batátával, narancsal és egy kellemes vörösboros zöldséges mártással együtt. Madeira borom sem volt itthon, de megteszi, bármilyen vörösbor, amit aztán mellé is szívesen elkortyol az ember. Természetesen nem tragédia, ha nem lila batátából készítitek, tökéletes a sárga is, de sütőtökből és répából is bátran csináljatok ilyen pürét és lehet nem fog hiányozni utána a hagyományos krumplipüré.

Hozzávalók 2 főre:

2 db libacomb

2 deci vörösbor

2 deci víz v hús/zöldség alaplé

1 db alma

1 db répa

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

rozmaring és kakukkfű ág (szárított fűszer is jó)

1 db fahéj v fél mokkáskanál őrölt fahéj

1 evőkanál rizsliszt (v keményítő)

só, bors

kókuszolaj (v libazsír)

Körethez:

3 db kisebb édesburgonya

pár evőkanál natúr joghurt v tejszín

fél narancs leve

só

Narancsköret:

1-2 db narancs

1-1 kis kanál méz és vaj

Elkészítése:

A libacombokat sóztam, borsoztam, egy tepsibe helyeztem őket. Alá és a combokra is kanalaztam kb. 3-3 evőkanál kókuszzsírt, tettem rá rozmaring és kakukkfűágakat, majd alufóliával lefedve 150 fokos sütőbe toltam másfél órára. Ezután hozzáöntöttem a bort és a vizet, őrölt fahéjat, melléjük tettem a felkarikázott répát, negyedekbe vágott vöröshagymát, almát, és az egész fokhagyma gerezdeket, majd szintén lefedve visszatoltam a sütőbe még egy órára. Ezután kiszedtem a zöldségeket a tepsiből, áttettem egy edénybe, hozzáöntöttem a levet is a libacombok alól. Maradt a tepsiben annyi zsiradék, hogy a további sütéshez elég legyen, de ha nem, akkor egy kevés kókuszolajat még tehettek alá.

Ezután a libát visszatoltam 180 fokra és ráállítottam a sütőt grill funkcióra, hogy megpiruljon a tetejük. Kb. 20-25 perc alatt elkészültek.

Míg a libák pirultak, egy botmixerrel pürésítettem a mártást, és átpasszíroztam egy szűrön is. Ez nem muszáj, de így simább és szebb lesz a végeredmény. Visszatettem a gázra és simára kevertem egy kanál forró levet a mártásból 1 kanál rizsliszttel, majd visszaöntöttem a mártásba, hogy besűrűsödjön, majd elzártam a gázt alatta.

Feltettem közben az édesburgonyákat is főni, ezt lehet héjastól vagy hámozva karikákra vágva, utóbbi fő meg gyorsabban, de amúgy is sokkal hamarabb puhul, mint a hagyományos burgonya. Leszűrtem, hozzákanalaztam a joghurtot, fűszereztem, belefacsartam a narancs levét és krémesre botmixeltem ezt is.

Végül meghámoztam a narancsot, felkarikáztam, és egy kiskanál vaj és méz keverékén mindkét felén hagytam pár percig sülni, míg karamellizálódni kezdett és szép barna színt kapott.

Ezután tálaltam a combot, mellé a pürét, narancskarikákat, a comb alá pedig kanalaztam a mártásból is.

Forrás: https://www.bavaria.by/goose-leg-with-a-honey-and-madeira-sauce

A sült répa és birsalma randevúja

Pálmafa

2017. Nov. 06.

Hozzászólások (0)

A legjobb őszi saláta vagy köret, ha úgy tetszik. Legalábbis az én konyhámban az első helyre került idén.

Igeeen, ismét birs recept, dehát bírom és szezonja van, így nem félek használni. Megint csak feltenném a kérdést, ki mondta, hogy a saláta unalmas? Jesszus, kóstolja meg ezt, aki még mindig így gondolja.

Sült csirkéhez készült egyébként köretnek, de mikor a tányéromra pakoltam ezt az őszi színekben pompázó szépséget, a csirke majdnem felejtős lett. Aztán persze lecsúszott az is, tényleg passzolnak, de ez az étel akár önálló fogás is lehet, mondjuk egy könnyed vacsora. Répa helyett bátran próbáljátok ki sütőtökkel, vagy édesburgonyával is, a birs mindkettőnek jó barátja lesz.

Igazi vitaminbomba, egy tányéron szinte minden, ami ahhoz kell, hogy elkerüljön a nátha, és a kósza bacik, de ugyanakkor laktató, sőt még finom is!Hozzávalók:

4-5 db közepes répa

2 birs

fél fej lilahagyma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

kis marék dió

pár szál petrezselyem

só, bors

1 mokkáskanál almaecet v citromlé

1 ek olívaolaj

A répát felkarikáztam a birset felkockáztam és 200 fokos sütőben addig sütöttem, míg átpuhultak és barnulni kezdtek.

A lilahagymát vékonyra szeltem, a diót száraz serpenyőben pár perc alatt megpirítottam, a petrezselymet felaprítottam.

Az olívaolajat összekevertem az almaecettel, reszelt gyömbérrel, sóval és borrsal.

Mikor megsült a répa a birs, hozzáadtam a hagymát, a diót és a petrezselymet, majd meglocsoltam az öntettel és összekevertem az egészet. Langyosan és hidegen is isteni!

Burgundi marharagu

Pálmafa

2017. Oct. 29.

Hozzászólások (0)

A siker garantált, ha ezt elkészítitek! Bizton állíthatom hölgyek, ha pasit akartok fogni, vagy megtartani, vagy levenni a lábáról, vagy gyémántgyűrűre vágytok, akkor főzzétek meg neki a híres boeuf bourguignon-t. Ejtsétek, ahogy jól esik…burgundi marharagu magyarul.

Biztos sokan láttátok a Julia Child élete című filmet, a hölgy egy híres amerikai szakácsnő volt, és francia konyhaművészetével remekelt elsősorban. Én meg voltam róla győződve, hogy francia származású amúgy a hölgyemény, aki nem mellesleg 188 cm magas volt, de nem. A filmben Meryl Streep alakítja, szokásához híven nagyszerűen. Legismertebb receptje talán ez az étel, most már mondhatom, hogy nem véletlenül.

Ha nagyon egyszerűen akarom leírni, hogy mi is ez, akkor egy sütőben sült marhapörkölt, amire megéri várni 4 órát. Általában “slow cooker” vagyis lassú főző edényben készítik, de mivel én többnyire “fast cooker” vagyok, nekem nincs ilyen és nem volt kedvem most beruházni erre, ezért egy sima jénaiban készítettem és tökéletes lett a végeredmény.

Nagyon sok recept van a neten, általában több oldalas leírásokkal, nagyon aprólékosnak és bonyolultnak tűnik a legtöbb, én “Az élet napos oldala” blogon találtam meg a kedvemre való leírást, amit csak nagyjából követtem, hogy hű legyek önmagamhoz. Nem volt cél, hogy megreformáljam a receptet, ezt nagyon nem is lehet, jó ez így, ahogy van, csak a köret lett édesburgonya sima krumpli helyett, mert utóbbit én nem tartok itthon. Szerintem, és a A férfi is helyeselt, az édesburi még jobb is hozzá, mivel a raguban gyöngyhagyma van és a savasságát tök jól ellensúlyozza az édesebb batáta. Eredetileg az volt a terv, hogy ezt én majd savanyú káposztával eszem, de a gyöngyhagyma miatt végül nem kívántam hozzá. A receptben pedig párolt borsó kínálnak mellé köretként, az is klassz ötlet, legközelebb kipróbálom.

Miközben írok, a A férfi meg bököd, hogy “deugyelírodhogyanáradoztamróla”? Leírnám, de nem merem, csak hosszú sípszóval tudnám helyettesíteni a szavait, mert elalélt tőle a lelkem és majdnem a székről is leesett, hogy ez mennyire állat kaja. Marhajó valóban!

Hozzávalók:

1 kg marhahús kb. 2 x 2 centis kockákra vágva (én felsálból készítettem)

15 dkg szalonna (ezt én kihagytam)

20 dkg barna csiperke gomba (másfajta is jó)

20 dkg gyöngyhagyma(savanyítottat használtam)

1 db vöröshagyma

1 db nagyobb répa

fél zeller (elhagyható)

2 gerezd fokhagyma

1 evőkanál paradicsompüré

3 deci száraz vörösbor

3 deci marhahús alaplé (én zöldségalaplét használtam)

4 db kakukkfűág vagy 1 teáskanál szárított

2 db babérlevél

2 ek tönkölyliszt (v más)

só bors

1 evőkanál vaj

mangalicazsír vagy a lepirított szalonnából megmaradt zsíradék

Köretnek: főtt krumpli, édesburgonya vagy zöldborsó ízlés szerint

Elkészítés:

Ha szalonnával készítitek, akkor először azt kell lepirítani, majd a pörcöket félretenni és a visszamaradt zsíradékon indítani a húst.

Mivel szalonnám nem volt, a húst 3 részletben lepirítottam nagy lángon kb. 1 evőkanál mangalicazsíron, kb. 5 perc alatt adagonként. Azért nem egyszerre, mert akkor párolódni kezdenek és nem pirul barnára a külseje. Kiszedtem a minden oldalon megpirult húskockákat, majd jött a következő adag. Mikor ez elkészült ugyanezt megtettem a felszeletelt vöröshagymával és a felkarikázott répával, zellerrel is.

A húst és a zöldségeket egy nagy jénaiba tettem, rászórtam 1 evőkanál tönkölylisztet, kicsit összeráztam és 225 fokos sütőbe toltam 4 percre, hogy a liszt rápiruljon a külsejére, kivettem ismét szórtam hozzá 1 evőkanál lisztet majd ismét visszatettem 4 percre, ezután kivettem, hozzáöntöttem a bort és az alaplevet, a paradicsompürét, belereszeltem a fokhagymákat, megszórtam a fűszerekkel és visszatoltam a sütőbe, aminek a hőfokát 150 fokra csökkentettem, a tálat pedig az alsó rácsra helyeztem és rátettem a tetejét. 3,5-4 óra a sütési ideje, mivel kisebb kockákra vágtam a húst, ezért nekem 3,5 alatt elkészült, de óránként ránéztem és kóstoltam.

Az utolsó fél órában megpirítottam a gombát egy kevés vajon, majd félretettem és a félbevágott gyöngyhagymákat is átforgattam pár perc alatt ugyanígy. Kivettem a húst, belekevertem a gombát és a hagymát, itt adjátok hozzá a szalonnapörcöket is. Kb. 10 percre visszadugtam még a sütőbe, hogy az utólag hozzáadott zöldségek is átvegyék az ízeket. Ezalatt megfőztem az édeskrumplit és tálalható is az étel, némi friss kakukkfűvel megszórva. Nem kell megijedni, ha túl hígnak tűnik a szaft, az majd ahogy hűl, besűrűsödik. Tipikusan az a kaja, ami másnap még finomabb!

Forrás: http://www.azeletnaposoldala.hu/2012/01/boeuf-bourguignon-burgundi-marharagu.html

Konfitált kacsacomb barackos répapürével

Pálmafa

2017. Sep. 25.

Hozzászólások (0)

Végre sikerült igazi omlós kacsacombot sütnöm! Felmerülhet a kérdés, hogy akkor eddig milyet csináltam…

Természetesen az eddig közzétett verziók is finomak voltak, de mivel gyorsabb sütésnek voltak kitéve magasabb hőfokon, így a hús picit szárazabb lett. Egyszer, nem rég, viszont jobban ráértem és kipróbáltam, mi is az a konfitálás.

Persze nem is én lennék, hogy ha mindent a “nagy könyvben” előírtak szerint csináltam volna. Nem volt ugyanis kéznél fél kg kacsazsír a sütéshez, hiszen a konfitálás lényege, hogy sok zsírral és alacsony hőfokon órákig puhul a husika. A kacsazsírral amúgy semmi bajom, ami megmarad a sütés után, általában el is szoktam tenni üvegben a hűtőbe, ugyanis ő a jó zsírok közé tartozik, nyilván mértékkel fogyasztva, meg hát finom is. Szóval ciki, nem ciki, én kókuszzsírral oldottam meg a problémát, a konfitálás nagymesterei most biztos elátkoznak, és a művelet megszentségtelenítőjének tartanak, dehát a végeredmény isteni lett és omlósz, úgyhogy vállalom.

Ami a köretet illeti, hát naná, hogy gyümölcsös ismét, ahogy az egy kacsához illik, nálam legalábbis. Répa barack kombó, utóbbit még lehet kapni, szóval használjátok ki ti is az alkalmat, akár sült csirke mellé is. Itt megint csak lehet variálni sütőtökös-barackos, édesburgonyás-barackos verziókkal, barack helyett körte, vagy alma is tökéletes, nagyon elrontani ezt nem lehet.

Hozzávalók 2 főre:

2 db kacsacomb

pár kakukkfűág és/vagy rozmaring

1 fej fokhagyma

só, bors

4-6 evőkanál kacsazsír v kókuszolaj

Répapüréhez:

fél kg sárgarépa

1 nagyobb barack

pár evőkanál joghurt v kefir

kis marék dió darálva

2 evőkanál friss, aprított bazsalikom v 1 mokkáskanál szárított

só, bors

A sütőt előmelegítettem 130 fokra, a kacsacombokat sóztam, borsoztam, majd egy kisebb tepsibe tettem. Belekanalaztam a zsírt is, úgy, hogy bőven jusson a kacsa tetejére is, a lényeg, hogy kb. félig ellepje a zsír a combokat. Tettem rájuk egy-egy szál kakukkfűágat is. Én alufóliával lefedve sütöttem őket kb. másfél óráig, majd levettem a fóliát és még kaptak kb. egy órát, amíg a tetejük is megpirult. A vége felé feljebb lehet venni a hőfokot, illetve egész fej fokhagymát is az utolsó 30-40 percben érdemes mellé tenni, hogy szépen átpuhuljon és a zsír átveszi az ízét.

A répákat meghámoztam hasábokra vágtam és akár a kacsa alá is be lehet tenni őket sülni vagy előtte, vagy utána elkészíteni, ahogy jól esik. Mikor megpuhultak és megpirultak kicsit, kivettem őket, mély tálba raktam, hozzáadtam a darabolt barackot, fűszereztem, belekanalaztam a joghurtot, darált diót és botmixerrel pürésítettem, de nem baj, ha maradnak benne kisebb darabok. A megsült fokhagymából is érdemes lehet pár gerezdet beleturmixolni, vagy csak mellé tálalni.

Barackos tofus nyári saláta

Pálmafa

2017. Jul. 17.

Hozzászólások (0)

Nálam ilyen egy hétköznapi vacsora, természetesen nem mindig tofuval, azt azért nem túl gyakran eszem, de a sok zöldség az adott, aztán vagy mozzarella, vagy tojás, vagy hal vagy csirke kerül rá, vagy egy kisebb marék dió.

Rohanósabb napokon ez a legegyszerűbb, ha rám tör az éhség a lakásba beesvén, és meleg van, nincs kedvem a tűzhely mellett állni és az amúgy viszonylag hűvös lakásban feltolni a hőfokot, úgyhogy max. 5 percre vagyok hajlandó a gázt belobbantani ilyenkor.

Még hogy a saláták unalmasak…kóstoljátok meg ezt, imádnivaló és laktató is, de ha mégsem eléggé, akkor A férfinak például én egy adag rizstésztát szoktam még “főzni” mellé vagyis leforrázok egy nagy maréknyit és 5 perc múlva leszűröm, majd összekeverem a salátával, így ebédre is tökéletes megoldás. Finom és zsenge céklát kapni ilyenkor a piacon, sajnos hiperszuperekben ehhez ritkán jutok hozzá, oda valahogy szinte mindig csak a nagyobb és fonnyadtabb példányok jutnak el, azokból én sem szeretek nyersen salátát csinálni. Egyébként zellert is lehetne még használni, ízlés kérdése.

A szójaszósztól ugyebár kínai jellege van, így már a gyors kajáldák kínálata sem fog hiányozni, ráadásul ez így olcsóbb frissebb és nincs tele tömve cukorral. Salátát enni menő!

Hozzávalók adagonként:

1/3 zacskó tofu kockázva

1 kis fej cékla

1 db sárgarépa

1 db őszibarack

1 szál újhagyma

pár csepp citromlé

1 teáskanál szójaszósz

só, bors

kókuszolaj

pár csepp olívaolaj a tetejére

friss petrezselyem

A céklát, répát lereszeltem, hozzáadtam a felkarikázott hagymát, sóztam, borsoztam, meglocsoltam olívaolajjal és petrezselyemmel. Rászeltem az őszibarackot is.

Egy serpenyőben egy kiskanál kókuszolajon pár perc alatt nagy lángon megpirítottam a felkockázott tofut az összes oldalán szép arany barnára, majd löttyintettem rá kb. egy teáskanál szójaszót, átforgattam és el is zártam a gázt alatta. Rászórtam a tofut a salátára és ehető. Frissen a legjobb!

Sertésszűz sült répával és kajszimártással

Pálmafa

2017. Jul. 01.

Hozzászólások (0)

Sertéshússal kezdődő blogbejegyzést nálam szerintem még nem láttatok, sertésszűz mentes volt szinte a blog. Van azért elvétve pár recept régről, talán darált húsos kaja illetve ünnepi malacsült, de ennyi. És ez nem is fog változni jelentem, de, ha A férfi sertésszűzzel a hóna alatt állít be, mert vásárolhatnékja volt, és kilépne a csirke, ződség, rizs világából, akkor muszáj lelkesen örvendve fogadni az ötletet, közben jobb, ha nem tudja persze mire gondolok, és előállni egy fantasztikus recepttel, pláne ha a neve napjára készül az étel. Amúgy lazacot terveztem, csak, hogy tudd miről maradtál le…

Egyébként volt már a kezemben sertésszűz egyszer. Rövid életű lett. Megvettem a piacon, betettem a hűtőbe, hogy másnap megcsinálom, de ez nem történt meg, így még egy napot töltött fagyasztás nélkül aztán kivettem, hogy na majd most alkotok belőle valamit, de kissé fura szaga volt, így meglendítettem a kuka irányába…

Viszont ez most jó lett és nem kicsit! Gugli a barátunk, egy dolog volt biztos, valami gyümölcs kell mellé, azt tudtam, hogy a sertéshez szoktak baracklekvárt használni, bekenni stb, passzol hozzá, így kajszira esett a választás, de csak úgy lazán, frissen leturmixolva és egy leheletnyi levendulával fűszerezve. Ezt nyugodtan kihagyhatjátok, levendula nélkül is jó lesz az, de ha van kéznél érdemes szórni bele. A másik dolog, ami fontos volt a sütésnél, hogy ne kelljen a sütőben töltenie 1 órát, mert hét közben erre nekem időm nincs, lehet persze lassan sütni egyben, ráérősen, de a kedd nálam nem ez a nap. Furán néztem, mikor steakhez hasonló elkészítést javasoltak valahol, pár perc alatt megsütve mindkét oldalát, de szimpi volt, hogy bő 15 perc alatt elkészülhet, úgyhogy vállaltam a kihívást. Szuper lett, kívül megpirult belül átsült, viszont lágy a húsa, nem száraz, úgyhogy tényleg ajánlom kipróbálásra, ha még nem készítettek szűzérmét.

Köret, nálam sült répa, mert nagyon szeretem, és nincs ezzel sem meló, amíg a hús és a mártás elkészült, ez is megsült, jó sok fokhagymával egyetemben. Répa helyett amúgy édesburgonya is tökéletes, mert a kajszimártás ahhoz is passzolni fog.

Hozzávalók 4 főre:

1 db sertésszűz (kb. 50 dkg)

só, bors

kókuszolaj

friss rozmaring aprítva

Kajszimártás:

fél kb. kajszibarack

fél mokkáskanálnyi morzsolt levendula

csipet só

pár csepp citromlé

Körethez:

6 db nagyobb méretű sárgarépa

2 fej fokhagyma

friss rozmaring aprítva

só, bors

kókuszolaj

A sütőt előmelegítettem 200 fokra, a répákat keresztben félbevágtam, majd hosszában 4 hasábra, tepsire tettem őket, kevés kókuszolajba beleforgatva, a fokhagymákat pedig héjastól, de gerezdekre szedve szintén melléjük tettem. Kb. 20-25 perc alatt megpuhultak és megpirult a külsejük. Ezután megszórtam őket aprított rozmaringgal, sóval, borssal.

A barackokat kimagoztam, a turmixgép táljába tettem őket, adtam hozzá csipet sót, pár csepp citromlevet és simára turmixoltam, majd tálba öntöttem és belemorzsoltam a levendulát, majd állni hagytam.

A húst lehártyáztam, majd kb. kisujjnyi szeletekre vágtam, sóztam, borsoztam mindkét oldalát majd egy teflon serpenyőben kevés kókuszolajon mindkét oldalán kb. 6-8 percig sütöttem, majd tálalható friss rozmaringgal megszórva.

Répatorta golyók sütés nélkül

Pálmafa

2017. Apr. 14.

Hozzászólások (0)

15 perces desszert, amit az utolsó pillanatban is elkészíthettek, ha valami édességgel szeretnétek előrukkolni. A répatortát szinte mindenki kedveli, bár nem tudom mikor jött divatba, mint húsvéti desszert, de ez nem is számít. Finom és kész, ha lehet jó sok mascarponéval a tetején, mert az bizony jár hozzá.

Ezekből a golyóbisokból sem hiányzik a zsíros sajtkrém, ettől áll ugyanis össze a massza. A desszert másik jó tulajdonsága, hogy a répa nyersen kerül bele, de ha alaposan összebotmixelitek, akkor nem nagyon fog feltűnni és azok is vígan megeszik, akik amúgy a répáért nem rajonganak.

Minimál cukrot adtam hozzá, pici méz, pici xilit, talán többet is elbírna, de ezt mindenki szabályozza kedve és ízlése szerint. Gondoltam rá, hogy gluténmentes legyen, de aztán maradtam a zabos verziónál, de helyette használhattok csak simán diót, illetve a külső kabátja lehet akár kókuszreszelék is. Nem lehet elrontani, kezdők is nekiállhatnak, sőt répa helyett édesburgonyás verziót is gyárthattok, de azt nyilván előtte főzzétek vagy süssétek puhára.

Hozzávalók:

1 kg répa

25 dkg mascarpone (görög joghurt is jó)

4-5 evőkanál zabkorpa v apró szemű zabpehely

2 evőkanál darált dió

fél narancs leve

2-3 evőkanál xilit v méz ízlés szerint

1 mokkáskanál fahéj

fél hüvelykujjnyi gyömbér reszelve (elhagyható)

csipet só

20 dkg pirított darált dió belehempergetni a golyókat

A répát meghámoztam lereszeltem kis lyukú reszelőn, hozzáadtam az összes többi hozzávalót, majd egy botmixerrel alaposan összeturmixoltam. Lágy, de formázható masszának kell lennie, a hozzávalókat nem kell szigorúan venni, ha túl híg tegyetek még hozzá zabkorpát vagy zabpelyhet vagy darált diót.

Diónál kicsit nagyobb méretű gombócokat formáltam belőle, majd darált dióba forgattam őket. A diót egy száraz serpenyőben előtte illatosra pirítottam, így finomabb lesz az íze. Hűtőben tárolandó.