Ha valami gyors, de édes, nem túl “bűnös” nyalánkságra vágytok, ő lehet az egyik megoldás!
Még ünnepek előtt történt, hogy barinős hétvége közepén elhangzott a mondat rám kacsintva enyhe célzással, hogy “úúúúgy ennék valami édeset….van alma….” Próbáltam másfelé nézni hirtelen, mintha ott sem lennék, nem is hallottam vóna a kávémat szürcsölve a felkiáltást, 3 órás fagyos séta után, de a szúrós tekintet a hátamba mélyedt, így nem volt mit tenni… Úgyhogy természetesen örömmel és boldogan térképeztem fel a terepet, hogy segíthetnék én. És tényleg volt óma, jó sok, viszont már elég száraz, kicsit nyomi, de legalább bijó és édes példányok figyeltek a kosárban. Pont jó lesz egy zabpelyhes tócsnihoz gondoltam én.
Össze is kavartam gyorsan mindent, lisztet nem teszünk bele, mert arra nincs igény, inkább imádkozok, hogy egyben maradjanak a lepénykék, de ahhoz előtte még jobban ki kellett volna csavarni az almák levét, úgyhogy szétestek a serpenyőben. Le van ám… akkor majd máshogy hívjuk a gyereket és elkezdtem kavarni és pirítani az egészet és valami smarnihoz, vagyis császármorzsához hasonlító cucc jelent meg a szemeim előtt. Házi szilva lekvár volt kéznél, sőt, ha jól emlékszem még riccottát vagy joghurtot is tettünk rá. Mennyei lett, elégedett vigyor az arcokon, pohár bor, peace….
Most megcsináltam újra, Nektek, lekvár helyett kutyultam friss gyümölcspépet mandarinnal és némi aszalt gyümölccsel, de mindegy mit tesztek rá, reggelire is tökéletes. Frissen melegen az igazi, de másnap is elfogyott, pohárdesszert is lehet belőle akár!

Hozzávalók 1 főre:
5 evőkanál zabpehely
1 db közepes alma reszelve
1 tojás
1 teáskanál xilit
csipet só
1 kanál kókuszolaj
Tetejére:
2 mandarin v 1 narancs
pár szem aszalt áfonya
Mindent összekevertem egy tálban, majd egy serpenyőben kevés kókuszolajon összesütöttem az egészet, kicsit szétterítettem a masszát, lenyomkodva, hogy piruljon, majd egy perc után ismét átkevertem, megint lenyomkodtam és kész is.
A mandarint és az áfonyát, botmixerrel nagyából összeturmixoltam és az almás zab tetejére kanalaztam.


Az történt ugyanis, hogy kaptam egy hatalmas csomag növényi tejet a The Bridge Magyarország jóvoltából és megkértek, hogy teszteljem, kóstoljak és klassz recepteket virítsak nektek természetesen! Lehet erre nemet mondani? Lehet amúgy, ha nem tetszene a termék, amivel főznöm kéne, de itt erről szó nincs, ugyanis már régóta használom a termékeiket, főleg a rizstejszínt és a rizstejet és mindkettő finom és bevált, és ami még mellette szól, hogy az ára is rendben van.
Hozzávalók adagonként:
Eredetileg ez egy sárgarépás recept, talán még a Dolce Vita blogon találta egy kedves barátném és küldte át nekem anno, aztán elkészítettem és rákattantam, és akárki kóstolta szintén rajongó lett. Aztán jött a sütőtök mániám és abból is megcsináltam, most pedig az édesburi került sorra. Nem tennék különbséget, hogy melyik a legjobb, mindegyiket próbáljátok ki ebben a sorrendben és amelyik zöldség éppen kéznél van.
Igazi őszi hangulat a tányéron, ennél jobban nem is indulhat a reggel, gesztenye, birsalma, krémes melengető kanalaznivaló, én ezt minden héten megenném, míg tavasz nem lesz!


Kelt tészta és mégis egyszerű, nem túl kényes a történet, ha nekem is sikerült elsőre… Pedig tönkölyliszttel csináltam, de ahogy már többször írtam, tökéletes ez a liszt kelesztéshez (is). A focaccián nem feltétlenül van paradicsom, legtöbbször csak simán só, bors, olívaolaj kombóval készül, és ez is bőven elegendő amúgy neki ahhoz, hogy finom legyen. Viszont isteni finom paradicsomokat kapni még minden színben és méretben, érdemes kihasználni a szezont és megpakolni vele a kenyerünket!
Hozzávalók:

Hozzávalók 1 nagy v két kisebb pohárhoz:
Ettem volna valamit pirítóssal reggelire, és kellett valami kenhető cucc, ami nem vaj. Ilyenkor általában valami zöldséges krémet gyártok, abból ami éppen kéznél van, így most ez a kombináció ugrott be. A szezámmag krém tulajdonképpen a csicseriborsókrém vagy más néven hummus egyik összetevője is, tahini néven lehet a boltokban is kapni. Csicserit most nem volt kedvem, sem időm főzni, így ez tűnt a legegyszerűbb megoldásnak. Szuper finom lett, a szezámmag telt, kissé füstös íze, ahogy találkozik a krémes barackpéppel, a római köménytől és a citromtól pedig életre kelnek az ízek. Ehettek mellé meg sajtokat, vagy jóféle vékonyra szelt szárított sonkát is akár.





