Régi kedvencet ástam elő a kézzel írt receptjeim közül, ahol egyébként csurgatós sütiként szerepel. Úgy 15 éve kóstoltam valahol először ezt a sütit és akkora favorit lett, hogy utána sokszor került otthon is vendégsereg elé, és nem emlékszem, hogy lett volna, akinek nem ízlett.
Pedig én nem igazán szeretem a habos-babos, pudingos, krémes cuccokat, de ő még pont annyira krémes, amitől könnyed lesz és nem gejl.
Most viszont eszembe jutott és gondoltam a karácsonyi asztalon is megállná a helyét, mivel a tetején lévő eredetileg tejfölös, nálam viszont joghurtos réteg, kicsit a hóra emlékeztet. Egyébként szerintem joghurtból jobb, mert a savanykás íze kimondottan passzol, az amúgy édes alaphoz.
Nem vagyok pudingpor párti, de szerencsére ma már lehet kapni jobb minőségű, nem cukros és tartósítószermentes verziókat is, amiben igazi vanília is van, de az tény, hogy ezek közül sajnos nem mindegyik finom. Úgyhogy most leteszteltem párat és mondom mi van. Először vettem Szafi márkájút, amit összetételében a legjobbnak ítéltem, de nem volt íze, annak ellenére sem, hogy látszanak benne a vanília pöttyök. Azóta is ott áll egy zacskó a szekrényben, próbáltam az elsőt is plusz hozzávalókkal, kis kakaóval felturbózni, hogy sima pohárkrémként el tudjuk fogyasztani, hát nem köszi, se íze, se bűze, bár az állaga jó amúgy.
Aztán jött a Nyírfacukor márka, ez teljesen jó, állagra, ízre, ez ment is a sütibe, a másik pedig a Diawellnessé, ami ízre ugyan rendben, viszont az állaga nagyon furi, darabos, kicsit túrós, szóval sütibe ok, bele is tettem és másikkal keverve teljesen jó, de önállóan pudingként már nem használnám. Úgyhogy döntse el mindenki maga, melyik válik be, de érdemes igazi pudingot is főzni hozzá, ha valakinek több ideje van.
Egy a lényeg, ez a süti klassz és igazi vendégváró desszert lehet.
Hozzávalók 25×30 cm-es tepsihez:
25 dkg tönkölyliszt
5 tojás
25 dkg eritrit
1 csomag sütőpor
1 deci olaj (olvasztott vajat használtam helyette)
1 deci tej (kókusztejet használtam)
2 evőkanál étkakaópor
Pudinghoz:
2 csomag vaníliás pudingpor (Nyírfacukor és Diawellness márkájút használtam)
1 liter tej (kókusztejet használtam)
Tetejére:
1 nagy doboz görög joghurt
citromlé
ízlés szerint méz vagy más édesítő ( 1 teáskanálnyi mézet használtam)
Elkészítése:
A lisztben elkevertem a sütőport, a tojás sárgáját habosra kevertem az eritrittel, majd hozzáöntöttem az olvasztott vajat és a tejet is. Kemény habbá vertem a fehérjéket. A cukros tojásos masszába belekevertem a lisztet, majd a fehérjehab felével fellazítottam, végül belekevertem óvatosan a hab másik felét, hogy ne nagyon törjem össze, legvégén pedig a kakaóport is beleszórtam.
Elkészítettem a pudingokat a leírásuk szerint, majd egy evőkanállal a kakaós tészta tetejére adagoltam őket, csak úgy lazán össze-vissza, hogy mindenhova jusson.
180 fokra előmelegített sütőben, kb. 35 percet töltött, ez sütőfüggő, oda kell rá figyelni, a tésztán tűpróbát végezni, és mikor a puding sem folyik már benne, akkor ki lehet venni.
Belekevertem a görög joghurtba a mézet és a citromlevet, majd a süti tetejére simítottam egyenletesen és hűvös helyen állni hagytam legalább 1 órát.
Mi más jöhetett volna szóba, mint egy pohárdesszert, még hozzá főzés nélkül, így került a kezembe az útifű maghéj ismét. Nem rég már volt egy ilyen recept almával és banánnal, de érdemes piros gyümölcsökkel is kipróbálni, mert még finomabb lesz, mákkal és kókuszkrémmel felturbózva meg pláne.
Hozzávalók poharanként:
