Ha nyár, akkor ajvár! Grillhúsok mellé a legjobb kence szerintem és nem nagy ördöngősség elkészíteni otthon, meló nincs vele szinte, csak egy laza turmixolás és már fogyasztható is.
Készítettem már hasonló paprikakrémet és írtam is akkor róla hosszabban, miért is ápolok szorosabb barátságot az ajvárral. Most adott volt A férfi szülinapja és plejskavicát terveztem sütni, ami ugyebár a csevaphoz hasonló balkáni húspogácsa, így alap volt, hogy ajvár is megy mellé, viszont nem akartam boltit venni.
Többféle ajvár van, ahány vidék, annyiféle módon készítik, valahol nem is kerül bele padlizsán, csak a piros, vastaghúsú paprika, több receptben, viszont még tv paprika is kiegészíti, most én is így készítettem. Amúgy teljesen mindegy melyiket választjátok, mindegyik nagyon finom, talán csak annyi a lényeg, hogy mindig a paprika íze domináljon. Olvastam, hogy valaki pici ecetet is tesz bele, sőt cukrot is, ez szerintem felesleges, mert így is édes lett.
Most csak egy üveggel dobtam össze, de természetesen nagyüzemben is gyárthatjátok télire, ilyenkor még a zöldségek sütése után össze is szokták főzni az egészet, mintha lekvár készülne. Nem lehet elrontani, bátran próbáljátok ki, ha van lehetőségetek, grillezzétek a zöldségeket, úgy kapnak még egy plusz ízt.
Ja, és nem csak hús mellé finom ám, hanem pirítósra, szendvicsbe, tésztára, vagy csak úgy friss zöldségeket mártogatni.
Még több ajváros receptet itt találtok!
Hozzávalók 1 közepes üveghez:
1 db padlizsán
3 nagyobb kápia paprika
1 tv paprika
2 gerezd fokhagyma
só, bors
A padlizsánt hosszában félbevágva húsával lefelé, a paprikákat pedig egészben tettem egy sütőpapírral borított tepsire és 180 fokon kb. 25 perc alatt puhára sütöttem őket. Mikor kívül kezd feketedni a héjuk, kissé ráncosak lesznek és összeesnek, na akkor jók.
Kicsit hűlni hagytam őket, majd a padlizsán húsát egy fakanállal kikapartam, a paprika héját lehúztam és egy tálba tettem őket, hozzáadtam az aprított fokhagymát, sót, borsot és botmixerrel pürésítettem. Üvegbe töltöttem és már ehető is tulajdonképpen, aztán mehet a hűtőbe.
Minden nyáron elkészül párszor, kicsit mindig variálok rajta, hiszen a lecsó ezt megengedi, anélkül, hogy az íze sokat változna. Általában a tojásos verziót főzöm, de megeszem anélkül is, hol kerül alá szalonna vagy kolbász, de inkább nem, néha teszek bele kölest vagy rizst, néha meg egymagában eszem. Aztán van ugye a francia verzió a ratatouille, amiben a padlizsán és a cukkini is főszerepet kap.
Hozzávalók 3-4 főre:
Nem szoktam eltenni ajvárt télire, mert vagyok olyan mázlista, hogy kapok házit a határ mellől, viszont mindig csinálok frisset ilyenkor otthon, a legegyszerűbb módon, amit aztán vagy pirítósra kenek, vagy jelen esetben felturbózom még más hozzávalókkal és főétel lesz belőle. Az ajvár amúgy a legjobb grillezett húsok mellé fogyasztva, csevaphoz különösen, aki nyaralt már Horvátországban az biztos kóstolta. A bolti verziókat nem igazán szeretem, vannak persze abból is jobbak, de legtöbb esetben én mellékízt érzek bennük.
Hozzávalók 4 főre:
Utóbbi talán szokatlan összetevő ebben az ételben, és majd jól a fejemre olvassák, hogy mit keres a csicseri a lecsóban??? De ez engem egyrészt nem zavar, másrészt meg nagyon finom és számomra ez így lett most laktató. Kenyeret nem eszek mellé, az üres szénhidrát, és egymagában pedig egy óra múlva éhes leszek az “alap” lecsótól, így viszont egész délután kitart az ebédem. Van benne még egy “varázslat”, a tojáshoz kevert kurkuma, ez nem kötelező viszont mostanában rákattantam, és a rántottához is keverek egy csipettel.
Amúgy még paradicsomszósszal is össze lehetne rottyantani a végén az egészet, próbáljátok ki, ha van kedvetek úgy is. Hogy mi az alján a fehér és barna színű cucc? Nos, semmi extra, annyi történt, hogy kevés volt a rizs és a hajdina is otthon, úgyhogy összepároztam őket, és nem bántam meg, sőt így sokkal finomabb lett, én amúgy sem vagyok nagy rizsrajongó. Ezt az ételt is nélküle ettem csak úgy a húst és a zöldségeket egymagában.
Hozzávalók 4 főre:
Két lázadás között viszont születik valamilyen csirkés vagy pulykás, és halas étel. A férfi viszont több zöldséget eszik, és rájött, hogy ez jó neki, így köszönjük szépen remekül vagyunk. Ő azért leragadna a gyúrós csirke-rizs kombón, de én attól falnak megyek, így muszáj kiszíneznem a csirkét mással. Mell helyett már inkább comb, mert az legalább szaftos, de abból is a filé, mert az úgy kényelmesebb szerintem. A citromos fokhagymás páccal nagyon tévedni nem lehet, a legjobb, ha grillen sütitek amúgy a húst, tuti sikere lesz.
Hozzávalók:
A férfinak klassz vacsora lett rizzsel körítve, na meg persze sok friss zöldsalátával is, nekem pedig egy kellemes ebéd másnap. Akár kanalazhattok mellé vagy rá fokhagymás vagy kapros joghurtot, kefirt, és bármilyen maradék sült hússal is elkészíthető, vagy akár hús nélkül is. Tonhal is klassz, illetve megmondom az őszintét eredetileg csicseriborsós verziót akartam kreálni, de abból a maradék tényleg csak a gondolataimban létezett, mert a hűtőben nem sikerült fellelnem… Kissé csalódott is voltam, de aztán a végeredmény meggyőzött, hogy jó ez így is!
Úgyhogy szinte minden egy tányérra került, amit vettem. Eszembe volt, hogy ennék pestót is, és ezer éve nem csináltam brokkoliból, úgyhogy hajrá. A hozzávalók között megtaláljátok a receptet, annyiban tértem most elő tőle, hogy sajtot nem tettem bele és reszeltem hozzá tormát is. Teljesen mindegy hogy készítetek, finom lesz tésztára is, pirítósra is. Tészta helyett cukkinispagettit főztem és mivel a sütőtök szezon az utolsókat rúgja, jött velem az is. Kivételesen a tököt most főztem, mivel a sütőm belső üvege a szilveszteri malacsütésnél úgy döntött, hogy megadja magát és szétrobbant. A malac szerencsére ép marad és ehető, sőt még üvegmentes is…. Már érkezik az új masina és alig várom, hogy süssek valamit, de sütő nélkül sem állt meg az élet a konyhában kicsit sem!
Egy laza fél óra alatt kész volt a vasárnapi ebéd, könnyű ezt az ételt nagy mennyiségben legyártani, szóval nincs kifogás, hogy miért ne Uncle Ben’s közreműködése nélkül varázsoljunk hasonló ízeket az asztalra!
