Klasszikus nyári étel, ki ne szeretné? Például én utáltam gyerekkoromban. Aztán egyszer megéreztem az illatát miközben a kolléganőm melegítette és onnantól kezdve lám, megszerettem a lecsót én is. 
Minden nyáron elkészül párszor, kicsit mindig variálok rajta, hiszen a lecsó ezt megengedi, anélkül, hogy az íze sokat változna. Általában a tojásos verziót főzöm, de megeszem anélkül is, hol kerül alá szalonna vagy kolbász, de inkább nem, néha teszek bele kölest vagy rizst, néha meg egymagában eszem. Aztán van ugye a francia verzió a ratatouille, amiben a padlizsán és a cukkini is főszerepet kap.
Ez az étel valahol átmenet a magyaros és a francia lecsó között, hiszen cukkini már van benne, és a tetején a kakukkfű is elviszi mediterrán irányba, a quinoát meg egy hirtelen meggondolásból borítottam bele a végén, mivel elég sok levet engedtek a zöldségek, így kellett valami ami felszívja. A fehér kenyér helyett a quinoa pedig egy roppant egészséges megoldás, mert pár perc alatt megfő, viszont mégsem tolakodó az ételben, csupán kiadósabb a végeredmény. Ha attól tartanátok, hogy valamelyik családtag így nem enné meg, hát azt javasolom nem mondjátok el neki, hogy quinoa van benne, ugyanis nem igazán észrevehető, pláne, ahogy a tojással elkeveredik.
Isteni, nagykanál jár mellé!
Hozzávalók 3-4 főre:
5 közepes paprika
5 paradicsom
1 db cukkini
1 db vöröshagyma
1 deci quinoa (rizs vagy köles is jó helyette)
3 db tojás
só, bors
kókuszolaj
Tetejére: kakukkfű vagy más fűszer
A vöröshagymát felaprítottam és kevés kókuszolajon megfonnyasztottam. Hozzáadtam a feldarabolt paprikát, majd kb. 10 perc elteltével a felkockázott paradicsomot és cukkinit is. Fűszereztem, majd kb. 10 perc után beleszórtam a quinoát is. Ha nem engedett elég levet a zöldség, akkor pici vizet öntsetek alá, nekem erre nem volt szükség. Lefedve lassú tűzön kb. 10 percig hagytam főni, míg a quinoa megpuhult, majd beleöntöttem a felvert tojásokat is és kevergetve megvártam, míg a tojás megfelelő állagú lesz, ez ízlés dolga én nem szeretem, ha nagyon folyós. Tálalásnál megszórtam még friss kakukkfűvel.
Hálás vagyok az ajándék üveg lecsóért, ami ötletet adott, mikor kreativitásom elhagyott (magyarul nem volt kedvem főzni,), hogy hogyan készítsem el a pulykamellet, úgy, hogy az ne legyen cipőtalp állagú. Egy dologban voltam csak biztos, hogy sok zöldséget akarok mellé, rá, hozzá, alá, mert mikor A férfit megkérdezem, hogy mi legyen a köret, akkor csak a rizs szót tudja kipréselni magából, a szemeim pedig lassan mandulavágásúra szűkűlnek le a szó hallatán is… Szeretem a rizst tényleg, de heti hétszer nem, na.
Hozzávalók 4 főre:
Utóbbi talán szokatlan összetevő ebben az ételben, és majd jól a fejemre olvassák, hogy mit keres a csicseri a lecsóban??? De ez engem egyrészt nem zavar, másrészt meg nagyon finom és számomra ez így lett most laktató. Kenyeret nem eszek mellé, az üres szénhidrát, és egymagában pedig egy óra múlva éhes leszek az “alap” lecsótól, így viszont egész délután kitart az ebédem. Van benne még egy “varázslat”, a tojáshoz kevert kurkuma, ez nem kötelező viszont mostanában rákattantam, és a rántottához is keverek egy csipettel.
Ráadásul én tojással szeretem a legjobban, ebben viszont nincs tojás, de mégis olyan az állaga, mintha lenne…. Az ötlet onnan, hogy lapul egy recept a blogon, még hozzá a 
