Mi történik akkor, ha mindenből csak egy kevés van a hűtőben, az ember lánya éhes, de bevásárolni annyira nincs kedve, mert esik, fúj, az orrát sincs kedve kidugni a lakásból? Nos, rizottót varázsol, lehetőleg gyorsan.
A rizottó, amúgy nem feltétlen gyors étel, hiszen lassan kell adagolni a folyadékot a kerekszemű rizshez, kivárni, míg megpuhul, kevergetni közben, és ezzel nincs is semmi baj, de ha mégis szeretnék picit gyorsabban ételt látni a tányéromon, akkor lép színre a köles. Hamarabb megpuhul, közben, mosom, szelem a zöldségeket. Most egy kicsi spenót, kis darab kelkáposzta, némi maradék sült tök állt a rendelkezésemre, egy korty fehér bor is figyelt még a frigó ajtaján és kivételesen volt itthon mascarpone, amit nem használtam el a korábban eltervezett sütihez, így ezekből építkeztem.
Természetesen, ha nem szeretitek valamelyik hozzávalót, ami gyanítom, hogy sokaknál a kelkáposzta lesz, akkor egyszerűen hagyjátok ki belőle. Abból tényleg csak a ropogóssága miatt tettem bele egy keveset.
Szerintem isteni, ahogy a mascarpone a végén beleolvad az ételbe, nem kell belőle sok, azt is elég tálalás előtt rátenni, ne tocsogjon benne, nem kell elnyomni a zöldségek ízét. Még A férfi is szerette, pedig hús sincs benne és lám, mégis laktató.
Hozzávalók 3-4 főre:
3 deci köles
10 dkg (nagy marék) spenót
negyed kelkáposzta (elhagyható)
kb. 1 bögre sült sütőtök
1 db vöröshagyma
fél lime leve
1,5 deci fehérbor
2-3 evőkanál mascarpone
1 evőkanál szárított zsálya
1 liter zöldségalaplé
só, bors
1 evőkanál vaj
Elkészítése:
A vöröshagymát felkockáztam és egy evőkanál vajon megpároltam, majd hozzáadtam a kölest és a bort.
Kevergetve megvártam, míg a bort beszívja a köles. Eztán hozzáadtam egy nagy merőkanál forró alaplevet, sóztam, borsoztam, megszórtam a zsályával. Ismét megvártam, míg a folyadékot felszívja a köles, majd ismét adtam hozzá egy merőkanálnyit. Az alaplevet egyébként úgy szoktam megoldani, ha nincs kéznél maradék zöldségleves, vagy húsleves, márpedig nincs, hogy vizet forralok és beleszórok egy evőkanál vegamix ételízesítőt, ami teljesen natúr, nincs benne tartósítószer. A leveskockát felejtsétek el, annál már a sima forró víz is jobb és tehetettek bele más szárított fűszert ízlés szerint. Én is zsályát használtam most pluszban.
Mikor a köles félig megpuhult, hozzáadtam a vékonyra szelt spenótot és kelkáposztát is, majd folytattam a folyadék adagolását, míg a köles teljesen megpuhult. Ekkor kevertem hozzá a sütőtököt, kiskanállal egyszerűen belekanalaztam, majd hozzáadtam a mascarponét is és pár csepp citromlevet. Akkor jó, ha krémes, szottyos az állaga és frissen kerül a tányérra!
Kacsát szinte csak ősszel jut eszembe sütni, ez olyan tipikus ráérős vasárnapok kajája, hiszen az elkészítése abszolút nem bonyolult, csak a sütés tart sokáig, de ez függ a combok méretétől is. Viszont megéri kivárni, én próbáltam már nagyobb hőfokon “gyorsabban” kacsacombot sütni, sosem lett ilyen puha omlós a húsa, szóval a konfitálás a megoldás, vagyis félig legalább lepje el a zsíradék a kacsánkat és alacsonyabb hőfokon, hosszabb ideig időzzön a sütőben. Ezt alapesetben kacsazsírral teszik egyébként, hát én meg kókuszzsírral, hiszen nem veszi el a kacsa ízét és abból még amúgy is sül ki bőven zsír így is.
Hozzávalók 4 főre:
Maradék újrahasznosítás is volt egyben, mivel várakozott a hűtőben főtt köles előző napokról, viszont a kölesnek az nem áll jól, kiszárad, natúr köretként nem igazán jó megenni. Alapesetben ilyenkor felturbózom zöldségekkel, olívaolajjal, citromlével, hallal esetleg, mint egy salátát és máris jobb színben és ízben tündököl. Most azonban tartalmasabb ételre vágytam és tudtam, hogy A férfi is inkább egy marhahúsos verzióért fog rajongani, így született a töltött tök.
Hozzávalók 4 főre:
Érdekes, mondhatni szokatlan kombó a brokkoli és a zöldbab, pláne, hogy utóbbit nem igazán szeretem, bár elkészítés kérdése az egész tulajdonképpen. Mikor ez volt a menü, még volt medvehagyma, de azt újhagymával nyugodtan helyettesíthetitek most már.
Hozzávalók:
A fokhagymát kicsit túl is toltam a spenótkrémben azt hiszem, szerintem sikerült az 5 méteres hatósugaramban tartózkodók körében is vírust irtani vele… Annyi baj legyen, mert szuper finom így a spenót, akár főzeléket is főzhettek ezekkel az ízekkel, a blogon is találtok hasonlót, de ez a sűrűbb kence mehet pirítósra, sós palacsintákhoz, mártogatósnak, vagy tésztára is sajttal, ha úgy tetszik. Sült hús mellé is ok, de ez a fogás, hús nélkül lett nekem tökéletes. A múltkori rejtélyes vírusom után, ezek az ételek és minél több zöldség esik igazán jól, az állati fehérjét pedig igyekszem leredukálni egy ideig, hogy gyorsabban regenerálódjon az emésztőrendszerem.
A paradicsom adja magát a padlizsán mellé és mivel sikerült a nyár legkeményebb szilváját is megvennem azon a héten, gondoltam mehet a sütőbe az is, pláne, hogy tudtam, hogy a paradicsommal, bár hihetetlennek tűnik, de passzolnak. Nem vágytam aznap húsra, úgyhogy ez nekem így volt egy laktató ebéd a kölessel együtt, deee A férfinek sütöttem le mellé pulykamellet és imádta ezzel a körettel. Ha grillhús mellé készítitek, akkor a kölest sem feltétlen kell mellé főzni, ha esetleg még kalóriaszegényebb verziót szeretnétek.
Na ez az étel is ilyen volt egyik nap nálunk, nevezzük álrizottónak tulajdonképpen, hiszen a hagyományosat én is szeretem lassan kevergetve, simogatva főzni, megadni a módját stb., de kölesből viszont hasonló állagú, ízű, de sokkal gyorsabb verziók is készíthetőek. Nagyon szeretem a füstölt halat, és néha veszek, általában lazacot, ami tudom, hogy nem olcsó, viszont nagyon kevés elég egy nagyobb adaghoz is, mert intenzív az íze. Most viszont találtam füstölt makrélát, ami fele annyiba került, mint a lazac, dupla annyi volt mennyiségre és isteni finom. Persze bármilyen halat vagy sonkát is használhattok helyette akár. A spárga most elsősorban a színe miatt került bele, és mert a hűtő mélyén felejtettem egy csomaggal, így muszáj volt felhasználni, de enélkül is tökéletes lesz.
Hozzávalók:
Az eredeti recept linkjét legalul találjátok, ezt azért hangsúlyoznám, mert én kicsit eltértem tőle, hiszen nem tettem bele útifű maghéjat. Azt hittem van otthon, de tévedtem….no para, helyette több rizslisztet szórtam hozzá és ugyanaz a végeredmény.
Mitől különleges ez a citrom? Attól, hogy félig narancs… Na jó ez túlzás, de állítólag a citrom és a mandarin kereszteződéséből született a kis drága, ízében viszont azért citrom a javából, és nagyon erőteljes fűszeres illata és íze van, innen is lehet felismerni, illetve hogy kicsit sötétebb a színe, mint a hagyományos citromnak az alakja pedig gömbölyűbb és sok a magja. Árban nem igazán van különbség.
Kicsit finomítottam rajta, krémesebbre varázsoltam zabtejszínnel és békén hagytam a sütőtököt, hátha túlélem, hogy valamibe nem kerül bele… Így is finom lett, sőt malachúst is gondoltam mellé, de a karácsonyi pulykaevészet után én nem kívántam most a húst, úgyhogy egy vegán főzelék lett a végeredmény, így nekik is kedvezhettek ezzel az étellel.
