Pálmafa Project

Szilvás socca - a mindenmentes francia lepény

Na, ilyen sem volt még, hogy egy hasonló jellegű étel, gluténmentes, laktózmentes, tojásmentes és cukormentes is egyben! Viszont abszolút nem ízmentes! Sőt, igazán érdekes és izgalmas recept, nagyszerűsége pedig pont az egyszerűségében rejlik. Egy célom volt a minap, valami szilvás cuccot sütni és véletlenül (amik ugyebár nincsenek) bukkantam rá erre a receptre.

DSCF4335

 

Szóval ez egy Dél-Franciaországban népszerű sós, csicseriborsólisztből készülő lepény. Pont kapóra jött hiszen, pár napja a kukoricás lepény is ilyen lisztből készült.  Tulajdonképpen bármilyen feltét mehet a tetejére ami eszünkbe jut, ha valaki unja már a palacsintát vagy az omletet ez igazán remek megoldás lehet, pláne, hogy alig kell a tésztába alapanyag.

Ez egy gyümölcsös verzió, még sincs benne cukor, az alap tészta pedig sós, de összességében nagyon kellemes ízharmónia keletkezik a rozmaringnak és a pár csepp balzsamecetnek köszönhetően. Utóbbi nem szerepel az eredeti leírásban, ezt pont azért csempésztem bele, mert tartottam tőle, hogy ha a gyümöcsök csak álá natúr kerülnek a lepény tetejére, nem lesz-e ízetlen unalmas eledel… De nem, esetleg még pár csepp mézet is lehetne csurgatni rá, de az a sütés után is pótolható.

DSCF4328Hozzávalók:

fél bögre csicseriborsóliszt

fél bögre víz

1 mokkáskanál himalája só

2 db rozmaring ág

1 db nektarin

3 db szilva

pár csepp balzsamecet (elhagyható)

kókuszzsír v egyéb olaj a sütéshez

A csicseriborsólisztet elkevertem a vízben, a sóval együtt. Fogtam egy 20 cm átmérőjű teflon serpenyőt és miután felhevítettem egy fél evőkanál kókuszzsírt, beleöntöttem a masszát. Alacsony lángon hagytam sülni. Addig vékonyra szeltem a gyümölcsöket és meglocsoltam balzsamecettel. Mikor a lepény nagyjából összeállt és a teteje is kezdett megszilárdulni, akkor levetttem a gázról, rápakoltam a szilvát és a barackot, megszórtam rozmaringgal és visszatettem a gázra, kb. még negyed órára. Le is lehet fedni, úgy a gyümölcsök hamarabb megpuhulnak, és átsül a lepény. Akkor jó, mikor az széle elkezd barnulni és elválik a serpenyőtől.

Tálaláskor egy tányérra tettem és megszórtam friss rozmaringgal. Frissen az igazi, de másnap melegítve is egész jó volt.

Ronda, de finom kókuszos sárgabarackos szelet

Megosszam, ne osszam, megosszam ne osszam? Megosztom. A ronda, de finom kategória ez évi győztes süteménye következik. Ez a legelőnyösebb fotó róla, hogy miért? Elmesélem…

DSCF4205A sztori hozzá, hogy leánybúcsúra készültem. Nem, nem a sajátomra, az egy másik sztori… Hanem egy kedves “edzősutazóstárs” Barbi nevezetű hölgyére, aki megosztotta a szervező nőnemű brigáddal, hogyan is szeretne az utolsó hajadon hétvégéjén vidámkodni, mire vágyik és mire nem… Több részletet saaajnos nem árulhatok el… Viszont szerepelt a listáján, hogy pálmafás sütit szíves fogadna eme “teadélutánon”, célozva ezzel rám, hogy sütésre fel. Amit természetesen bármikor örömmel, neki pláne. Azon jót kuncogtam a nem létező bajszom alatt – bár a süti elkészítésekor majdnem az is kinőtt – , hogy ugyebár sok embert nem ismertem a hölgykoszorúból és érthető módon nem tudták, hogy mi a fene az a pálmafás süti??? Volt aki arra tippelt, hogy majd valami profi pálmafa alakú tortát fogok én megfaragni piskótából a torta guru, Buddy Valastro után szabadon. Hát ilyen babérokra nem gyúrok de annyit elárulhatok, hogy volt cukrász a csapatban és kreált is Barbinknak tortát, háát aaaz valami egész más volt, de nem pálmafaaa.., és akkor mindenkinek a fantizájára bízom a többit…. Isteni finom volt egyébként!!

A kedvenc tippem pálmafás sütire mégis azé a hölgyé volt aki egy Amszterdamból importált hmm “gyógynövényes” tortácskát sejtett a megnevezés mögött… Nos, egyik sem talált, pálmafához meg max annyi köze van, hogy kókuszos, de azért már kicsit izgultam, hogy lehet elő sem veszem ezt a rettenetet a dobozból, még jó, hogy volt mellette egy jolly joker ribizlis muffin, ami legalább szép lett. És kezdtem megbánni, hogy előző este a 35 fokban a konyhában szaunázva és meglátva a végeredményt a sütőből kivéve, miért nem hallgatam az első kósza gondolatra a fejemben, hogy megnézem tud e repülni ez a sütike…úgy egyenesen toronyirányt az ablakon kifelé….

Ugyanis még kihűlt állapotában is morzsálódott elég rendesen a kis drága…OK. Konkrétan szétesett egy szelet a kezemben, így 200as vérnyomással kezdtem volna a reptetést, de gondoltam 3 mélylevegő és lemegyek alfába inkább előtte, aztán megkóstolom. Hmm, aztán meg hmmm, gondoltam tényleg káár lenne érte, ételt ki nem dobunk, elnyammogom én ezt ezzel azzal felturbózva két hétig meg van a reggelim vagy lefagyasztom és majd karácsony környékén nosztalgiázva előkapom. Szóval azért sikerült nagyjából felszelnem és betettem a hűtőbe, majd nekiálltam muffint sütni, mert alig 45 fok volt a konyhában és fáztam…

Másnap indulás előtt azért vetettem rá egy konkrét, határozott pillantást és megvizsgáltam ismét közelebbről és lááám egyben maradt és nem esett szét a hűtés után. Gyors döntés született, jön velem ő is, de akkor már meg is örökítem az utókornak, (hogy lássák, hogyan kell jól elcseszni valamit), hátha toppon lesz mégis a népszerűségi indexe, viszont 2 percem volt indulásig, úgyhogy egy tálca előránt, egy színes nyári ruha szintén kiránt a szekrényből, mondván, hogy jól passzol a sárgabarack színhez a kék minta (túl szép elképzelés volt, sajnos nem segített)…aztán mosolyogj süti, én meg fotózok párat és lesz ami lesz uzsgyi…

DSCF4208Na, nem ragozom, mert regény lesz lassan, sikere volt, igaz nem a szépsége miatt, de pikk pakk elfogyott és nagyon ízlett mindenkinek. Kókuszlisztes ugyebár és nem titok, hogy most sütöttem vele először, mert egy zseni vagyok, hogy az első kísérletezést egyből nagy társaságnak kell bevállalnom egekbe verő magabiztossággal….Mindegy,megérte az a lényeg, és mindenki mosolygott és nem csak az édességektől…

Hozzávalók 20 x 25 cm tepsihez

fél kg sárgabarack

20 dkg kókuszliszt

10 dk nyírfacukor

15 dkg kókuszzsír v vaj

1 zacskó sütőpor

fél mokkáskanál vaníliapor

3 db tojás

kb. 1,5 deci kókusztej v sima tej

A sárgabarackot megmostam, lecsöpögtettem és kimagoztam. A kókuszlisztben elkevertem a sütőport. A tojások sárgáját habosra kevertem a kókuszzsírral, a cukorral és a vaníliával. Beleszórtam a kókuszlisztet is, elkevertem, majd a végén hozzáforgattam a tojások fehérjét és mivel túl száraznak találtam a tésztát, tejjel higítottam. Nem kell, hogy folyós legyen, csak szépen el lehessen egyengetni a tepsiben. A félbevágott sárgabarackot végül a tetejére helyeztem, picit belenyomtam a tésztába őket és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt megsült. Hűtés után szeleteljük fel, és a hűtőben tároljuk.

 

Rántott sajt dióbundában rozmaringos eperszósszal és körtével

Mennyi jó íz egy tányéron és egyáltalán nem ütik, sőt imádják egymást én meg őket!

Ezer éve nem ettem rántott sajtot, nem mintha nem szeretném, de nem a kedvenc elfoglaltságom a panírozással pepecselni, meg olajban sütögetni, úgyhogy kitaláltam, hogy kreálok egy kevésbé zsírbomba verziót. Szerintem sejtitek, hogy kókuszzsírban sült és zabliszt került a bundájába, a zsemlemorzsa helyett pedig dió. Köretként gyümölcsök, lekvár helyett friss eperöntet, rizs vagy sült krumpli helyett pedig körte került mellé.

DSCF3239

Ez az étel is jó példa arra, hogy nem kell lemondani semmilyen finom falatról ha valaki szeretne tudatosabb odafigyelni az étkezésére, sőt azt gondolom, hogy az igazán jó ízekre csak azután lehet rábukkani, hogy elkezdünk “tiszta” és jó minőségű hozzávalókat használni a konyhában. Talán ez olyan, mint a sport, ha megtaláljuk azt, ami tényleg feldob, és örömet, nem szenvedést okoz. akkor nem tudsz nélküle élni. A főzéshez visszakapcsolódva pedig én nem igazán kívánom már az étolajban, vastag fehér lisztes bundában sült rántott sajtokat.

Ami a sajt típusát illeti lehet camambert, én is imádom, bár zsíros ugyan, de helyette most mégis ordát választottam, mert mostanában rákaptam az ízére. Több ízben kóstoltam, ehhez talán a szezámmagos a legjobb vagy a sima. Az orda egy fehér színű savósajt, amiből arra lehet következtetni, hogy kevésbé zsíros. Picit böngésztem a témában, hogy mi is az a savó, nos ez a sajtkészítés során visszamaradt folyadék, ebből készül az orda. A tejsavóról fontos megemlíteni, hogy magas a fehérjetartalma, viszont kalóriaszegény. Úgyhogy bátran ki lehet próbálni, állagra nem olyan, mint a camambert, inkább túrószerű, éppen ezért olvadni sem fog úgy. Egyébként meg nyugodtan készítse mindenki a kedvenc sajtjával.

DSCF3241

Hozzávalók:

rántanivaló sajt kb. 1 cm-es szeletekre vágva

Panírhoz:

zabliszt, tojás, darált dió

Eperszószhoz:

eper

pár csepp citromlé

balzsamecet (elhagyható)

néhány friss rozmaring levél

pici méz v nyírfacukor

Körethez:

körte vagy alma, pár szem dió és rozmaring ág

vaj

Sütéshez: kókuszzsír

A körtét félbe vágtam, majd ismét félbe, kivágtam a magházát, mindegyik közepébe tettem egy picit vajat és egy szem diót, egy rozmaring ágat fektettem rájuk, majd 180 fokra előmelegített sütőbe toltam alufóliával lefedve kb. 25 percre míg megpuhultak.

Addig az epreket megmostam, megszórtam nyírfacukorral, pár csepp balzsamecettel és citromlével, a felaprított rozmaringgal, és egy botmixerrel pürésítettem.

A sajtokat előbb a zablisztbe, majd a felvert tojásba, és dióba forgattam, majd ismét tojásba és megint dióba. A dupla panír főleg akkor jó, ha könnyebben olvadó sajtot, pl. trappistát használunk, így nem folyik ki. Egy serpenyőben pár kanál kókuszzsírt megolvasztottam, majd beletettem a sajtot és minden oldalát pár perc alatt barnára sütöttem.

DSCF3240

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!