Ronda, de finom! Hány bejegyzést kezdtem már így… na jó, legyen inkább rusztikus, de finom! És főleg gyors és egyszerű kenyérke ez.
Hű, de régen jártam erre, egész januárban nem, hogy nem írtam, nem is főztem nagyon, hiszen egy hónapos a kislányom, így örültem, ha kutyafuttában enni volt némi időm. Persze ezt muszáj, szoptatás alatt különösen fontos a jó szénhidrátbevitel, ami nem feltétlen a kenyér, de lehet ez majd egy másik poszt témája lesz, csak jussak el odáig.
Viszont a babavárás alatt a reggeli étkeimet, a gyümölcsös, zabos, chia magos cuccokat, felváltotta inkább valamilyen jobb minőségű kenyér elfogyasztása valamilyen feltéttel. Ezeket kívántam inkább és bizony előfordult, hogy reggel nem volt otthon kenyér, de a kismamának kellett, de izibe, így jutott eszembe ez a recept, amit mindig csak terveztem elkészíteni. Aztán egy kora reggelen, éhesen, de lelkesen kicsaptam a tönkölylisztet a pultra és pikk-pakk össze is dobtam kenyerünket, mire A férfi is álmosan kitámolygott a konyhába, már langyos volt és lehetett szeletelni.
Szerintem szuper és semmilyen kenyérsütő tudomány, idő és energia nem kell hozzá, tök kezdő konyhatündéreknek is bátran ajánlom. A szódabikarbónának köszönhetően nem lesz túl tömör, fojtós az állaga, hanem levegős, nem esik szét, szépen szeletelhető, pár napig eláll. Ja, és tehettek bele bármilyen fűszert ízlés szerint, én most rozmaringot használtam, de más szárított vagy friss fűszernövény is kiváló lehet.
Neki kéne állnom egy újabb adagnak…
Hozzávalók:
45 dkg liszt (fele fehér tönköly – fele teljes kiőrlésű tönkölyt használtam)
150 gr kefír vagy író
2 deci víz
1 teáskanál szódabikarbóna
1,5 teáskanál Himalája só
ízlés szerint fűszerek pl. rozmaring, kakukkfű, oregánó
A lisztben elkevertem a szódabikarbónát, és egy evőkanál aprított rozmaringot és a sót, hozzáöntöttem a kefírt és a vizet, majd az egészet összekevertem pár pillanat alatt. Egy ragacsos massza lesz, nem kell tőle megijedni.
Eközben előmelegítettem a sütőt 180 fokra, majd egy tepsire sütőpapírt tettem, ráhalmoztam két adagban a tésztát, mert így gyorsabban átsül. Nem kell különösebben formázni, itt most nem a szépség a lényeg, a belseje így is tökéletes lesz. Kb. 30 perc alatt megsült, ez sütőfüggő is, ha szép barna már kívül, akkor ki lehet venni és kihűteni.
Kelt tészta és mégis egyszerű, nem túl kényes a történet, ha nekem is sikerült elsőre… Pedig tönkölyliszttel csináltam, de ahogy már többször írtam, tökéletes ez a liszt kelesztéshez (is). A focaccián nem feltétlenül van paradicsom, legtöbbször csak simán só, bors, olívaolaj kombóval készül, és ez is bőven elegendő amúgy neki ahhoz, hogy finom legyen. Viszont isteni finom paradicsomokat kapni még minden színben és méretben, érdemes kihasználni a szezont és megpakolni vele a kenyerünket!
Hozzávalók:
Gluténmentes, rostokban gazdag és szénhidrátszegény a kenyérke, készítettem hasonlót már idén brokkolival, abban is volt útifű maghéj, igaz kevesebb, így puhább, szaftosabb lett a végeredmény.
Hozzávalók kb. 12-14 szelethez:
