Kókusztejes zöldborsófőzelék mángolddal

2015. Jul. 11.

Egy főzelék, ami eltér a megszokottól. Nincs benne tej és liszt, a kókusztejes csicseriborsós habarástól viszont krémes, enyhén édeskés az íze, amit jól ellensúlyoz a zöld citrom fanyar íze és a fűszerek.

Ez lett a második receptem a mángolddal, ugyanis az irodai balkonkertben nőtt egy csokorra való harsány zöld levél. Ritkán teszek ilyesmit főzelékbe, most is próbáltam megakadályozni, hogy szegény mángoldból egy fonnyadt valami legyen, ezért csak az utolsó pár percben került bele. Így még lehet rajta mit harapni.

Mivel érkezett egy szatyor friss vegyszermentes zöldborsó is, így adott volt, hogy bemutassam őket egymásnak. Jelentem, egész jól összebarátkoztak.

Ebben nagy segítségem volt ismét a kókusztej. Dehát, ez van, nem tudok tőle elszakadni, ha hasonló ételek sűrítéséről van szó. Persze lehet mással is készíteni, de a kókusztej krémesen édeskés íze sajnos nem pótolható mással, és az bizony itt hiányozni fog.

Mivel ezer éve nem ettem bundás kenyeret, így előrántottam egy jobb napokat is látott teljes kiőrlésű kifli maradékot és újjá varázsoltam a serpenyőben pár perc alatt. A főzelék is örült neki, én meg pláne, egyenesen repetáért kiáltott.

Hozzávalók:

25 dkg zöldborsó

1 kisebb csokor mángold (6-8 közepes levél kb.)

1 fej vöröshagyma

1 deci kókusztejszín

1 evőkanál csicseriborsóliszt

1 evőkanál zöld citromlé

1-1 teáskanál őrölt gyömbér és római kömény

só, bors

1 evőkanál kókuszzsír

Feltétnek: bundás kenyér v kifli

A kókuszzsírt felforrósítottam, rádobtam a hagymát és üvegesre pároltam, majd beleszórtam a zöldborsót, felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje, sóztam, borsoztam, megszórtam a gyömbérrel és római köménnyel, majd lefedve puhára főztem.

A mángoldot apróra vágtam, a kókusztejszínben elkevertem a csicseriborsólisztet.

Mikor a borsó megpuhult, beleszórtam a mángoldot, pár percig főztem csak, hogy ne fonnyadjon meg nagyon. Ezután egy merőkanál forró lével simára kevertem a kókusztejes habarást, majd a főzelékhez öntöttem. Megvártam míg ismét felforr, rottyan egyet és elzártam a gázt. Ekkor facsartam bele a citromlevet, majd friss bundázott kifliszeletekkel tálaltam.

Japán ízekre vágysz? - Teriyaki csirke a megoldás

Pálmafa

2015. Feb. 18.

Hozzászólások (0)

Semmi bonyolultra nem kell gondolni, és a hozzávalókat is könnyedén be lehet szerezni az első nagyobb hiper-szuperben, némi csalás azért megengedett, de az ízei ezt nem fogják bánni, ígérem.

Még mielőtt a brokkoli undoritiszben szenvedők továbblapoznak, elmesélem, hogy anélkül is nagyon finom lesz ételünk, sőt az eredetiben sincs benne. Viszont így színesebb, még ízesebb és ez a keleties ízvilágú szósz pedig a kevésbé karakteresebb ízű zöldségeket is feldobja, így a vegák sem maradnak ki a jóból, sőt hallal is szokták készíteni ezt az ételt.

Az icipici csalást én ott követtem el, hogy nem agyaltam rajta hol szerezzek be rizsbort vagy rizsecetet és helyette simán a kéznél lévő almaecetet öntöttem a mártásba.

Lehet, hogy ez egy japán teriyaki szakinak feltűnt volna, de a pörköltön edződött magyar gyomornak biztos nem.

Mellé párolt rizs passzol, én másnap egymagában ettem, úgy még viszonylag kalóriaszegény is, viszont laktató.

Ha valami különleges pikáns, de egyszerűen elkészíthető eledellel szeretnétek meglepni a nagyérdeműt, akkor ez a Ti ételetek!

Hozzávalók 6 főre:

2 egész csirkemell filé

1 nagy fej brokkoli

1 db nagyobb méretű piros húsú paprika

4 gerezd fokhagyma

1 deci szójaszósz

1,5 deci víz

2 evőkanál almaecet

1 evőkanál friss reszelt gyömbér

1-2 evőkanál méz

1 evőkanál étkezési keményítő

1 teáskanál chilipehely(elhagyható)

Tetejére: pár kanál szezámmag (elhagyható)

A brokkolit rózsáira szedtem, majd 5 percre forrásban lévő vízbe dobtam őket, ezután kiszedtem és hideg vízzel leöblítettem, majd hideg vízben állni hagytam. Ez azért kell, hogy ne barnuljon meg és roppanós maradjon.

A csirkemellet felkockáztam és 1 evőkanál kókuszzsíron megpirítottam, pici sóval és borssal. Nem szabad nagyon megsózni, mert a szójaszósz sós. Amíg a csirke pirult egy edényben összekevertem a szójaszószt, a vizet, a gyömbért, a fokhagymát, a mézet, az étkezési keményítőt és a chilit. A paprikát pedig apró kockákra vágtam.

Mikor a csirke megpuhult és kicsit meg is pirult a külseje, hozzáadtam a brokkolit, a paprikát és ráöntöttem a szójaszószos keveréket. Megvártam, míg felforr és sűrűsödni kezd, kb. még 5 percig hagytam rotyogni az egészet, majd elzártam alatt a gázt. Tálalás előtt megszórtam szezámmaggal.

Méregtelenítő csodaturmix

Pálmafa

2015. Jan. 23.

Hozzászólások (0)

Az íze is pont olyan csodás, mint a színe! Nagyon szeretem ezt a zöldnek és a sárgának ezt az árnyalatát, külön-külön és együtt is, de mivel ez nem lakás design blog, maradjunk annyiban, hogy ez az egyik legfinomabb szuper egészséges lötyi amit eddig ittam, pedig volt egy pár.

Ez a bejegyzés nem turmixnak indult amúgy, hanem szilárd ételnek, de a fogdokinál eltöltött idő után, órákig zsibbadó arccal, max a nyálam tudtam volna csorgatni, de enni nem igazán. Úgyhogy gondoltam lesz egy jó kis krémleves, de valahogy attól is elment a kedvem, és inkább nyers, vérfrissítő energiákra vágytam, így született a hűtő bugyraiban böngészve ez a rostos itóka.

Almát és répát biztos mindenki rágcsált már nyersen, a szárzellert viszont nem sokszor eszünk szerintem. Pedig a salátákat is tök jól feldobják a ropogós zellerfalatok, és diétázoknak is ajánlott, mert kalória minimális van benne, viszont a víztartalma magas.

Teljesen cukormentes, legalábbis nekem elég volt a répa és alma édessége, de esetleg pici mézet lehet még belecsorgatni, a benne lévő gyömbér pedig gondoskodik róla, hogy az influenza is nagy ívben kerüljön el Benneteket!

Hozzávalók 3 pohárhoz:

1 közepes méretű répa

2 zellerszár

1 nagyobb alma

fél hüvelykujjnyi gyömbér

víz

A répát, a zellert, az almát és a gyömbért is lereszeltem és a turmixgépbe tettem. Felöntöttem annyi vízzel ami éppen csak ellepi és alaposan összeturmixoltam.

Zimankóban a legjobb! - Narancsos forralt bor

Pálmafa

2014. Dec. 29.

Hozzászólások (0)

Itt az idő forralt bort kortyolni! Van annál jobb ünnepek alatt, között, után, mint a szakadó havazásban egy jó séta után beülni a melegbe egy igazi fűszeres melengető itóka társaságában, amivel még a száradó bejgli is jobban csúszik?? Ugye, hogy nincs.

Persze jó hangulatú kint a szabadban hóesésben utcai árusnál vett forralt bort is elszürcsölni, de én sajnos ritkán ittam jót ilyen helyeken. Egyrészt elforralják az összes alkoholt belőle, ami nekem még nem okozna akkora gondot, de amivel nehezen barátkozom meg, az a cukortartalma, mert legtöbbször az egy bögrébe jut annyi, amennyit én egy hónap alatt fogyasztok el…

Ezért is jobb otthon készíteni, így mindenki tudja szabályozni mennyire szeretné édesre, mert utólag is lehet még bele mézet is csorgatni. Mindenféle téli fűszer mehet bele, a narancs meg ad neki egy plusz frissességet, míg a gyömbértől pikáns lesz. És ha még mindig nem tudtatok volna ünnepi hangulatba kerülni, ennek az illatától biztos jókedvre derültök, az ízétől meg pláne…

Az jutott eszembe miközben készült, hogy miért kéne kimaradni azoknak is a jóból akik nem tudnak, vagy nem akarnak alkoholt inni, a gyerekekről nem is beszélve. Nemrég hozzájutottam jó minőségű vörös szőlőléhez, ami szerintem tökéletes lehet az alkoholmentes verzió elkészítéséhez. Most már egyre több helyen kapni ilyet, de akár sima fekete teát vagy gyümölcs teát is lehet főzni és fűszerezni még pluszban, mint a bort!

Jó móka, élvezzétek a telet!

Hozzávalók:

1 üveg száraz vörösbor/ vörös szőlőlé az alkoholmenteshez

3 deci víz

1 mokkáskanál egész szegfűszeg

1 evőkanál darabolt fahéj v 1 egész rúd

1 késhegynyi reszelt szerecsendió

1 fél hüvelykujjnyi gyömbér vékony szeletekre vágva

1 narancs leve

3 evőkanál nyírfacukor

1 evőkanál méz

A bort és a vizet egy lábosba öntöttem, beleszeltem a gyömbért, amit előtte megmostam, de nem hámoztam meg. Belefacsartam a narancs levét, megszórtam cukorral, rácsorgattam a mézet, beledobáltam a szegfűszeget és a fahéjat, belereszeltem a szerecsendiót, majd lassú tűzön, lefedve melegíteni kezdtem. Mikor a forrásponthoz ért, vagyis éppen elkezdett volna bugyogni, akkor elzártam alatt a gázt. Egy kis szűrő segítségével poharakba kanalaztam és jókedvűen elszürcsöltem.

Főzz lekvárt ajándékba! -Csokoládés céklalekvár

Pálmafa

2014. Dec. 04.

Hozzászólások (0)

Mese a cékla és a csokoládé barátságáról. Ugyanis a vitaminbomba és az édes bűnbeesés nem zárják ki egymást. Abszolút említhetőek egy lapon. A cékla édes. A csoki is. A cékla egy zöldség. Miért a csoki nem? Hiszen (jó esetben) kakaóbabból készül, ami pedig a kakaófán terem. Ződség ha mondom.

Lekvárt főzni nem egy bonyolult dolog, bár én sem gondoltam, hogy sűrűen nekiállok ilyesminek. Pedig elárulom, hogy ezt egy átlagos hétköznap, meló után hazaesve cirka 1 óra alatt hoztam össze, anélkül, hogy vért izzadtam volna. Hacsak azért nem, mert komoly erőfeszítést igényelt, hogy miközben keverem kavarom turmixolom, ne nyalakodjak bele. De megálltam, és hátba is veregettem magam, aztán persze elmentettem magamnak is egy üveggel…

Akkor is megszerethetitek ezt a lekvárt, ha amúgy a szátok közelébe sem emelnétek a céklát, viszont annak is ízleni fog, aki valamilyen csoda folytán nem ápolna szoros kapcsolatot az étcsokoládéval!

Étcsokipárti lettem, már csak azért is, mert azt kevesen szeretik, így több marad nekem. Nem eszem sűrűen, van, hogy hetekig semmi, de ha a birtokomban van egy jó minőségű példány, akkor kincsként bánok vele és 1-1 kocka naponta semmilyen kárt nem okoz. Ha bűnbe estek a csokival, nyugodtan vígasztaljátok magatokat azzal, hogy kis(!!!) mennyiségben csemegézve jót tesz a szívműködésnek, vérnyomásnak, flavonoidokat is tartalmaz, fokozza az agyműködést, hangulatjavító hatását meg említenem sem kell ugyebár… Szóval szépen levezethető, hogy a jó minőségű magas kakaótartalmú csokika igenis beilleszthető az egészségtudatos táplálkozásba!

És most nem arra buzdítanálak benneteket, hogy ha nem szeretitek a zöldségeket, vagy gyümölcsöket, akkor bőszen tunkoljátok őket csokoldéfolyamba, hogy könnyebben csússzon, de igenis jár néha. Úgyhogy ajándékozzatok üvegbe zárt nyalánkságokat, mert sokkal nagyobb élmény saját kezűleg készíteni azt, közben feldíszíteni a lakást, karácsonyi hangulatba kerülni, mint “ndkturmixgépért” lekönyökölni egymást a boltokban…És ilyesminek szerintem mindenki jobban is fog örülni. Aztán persze ne felejtsétek el magatokat is kényeztetni reggel vele!

Ha már ajándék és üvegben, készítsetek forró csoki port vagy narancslekvárt is!

Az eredeti receptre itt leltem rá, de én intenzívebb gyümölcsös ízre vágytam, így alma, narancsdarabok és reszelt gyömbér is került a lekvárba teljes ízharmóniában. A cukor mennyiségét pedig a felére csökkentettem, így is bőven édes.

Tényleg klassz, reggelire pirítósra kenve, de akár süteménybe krémként is megállja a helyét.

Hozzávalók 5 kis üveghez:

1 kg cékla

1 db alma

1 db narancs

fél citrom leve

10 dkg 80%-os kakaótartalmú étcsokoládé

1 evőkanál reszelt gyömbér(lehet dupla ennyi, ha csípősebben szeretitek)

5 dkg nádcukor vagy nyírfacukor

A céklát egészben, héjastól feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepi. Az üvegeket és a tetejüket forrásban lévő vízbe tettem pár percre egy nagy lábosban. Az almát és a gyömbért lereszeltem a csokit darabokra tördeltem, a narancsot felkockáztam. A céklát egy villával ellenőriztem, mikor könnyen bele lehet szúrni akkor elkészült. Leöntöttem róla a vízet, hideg víz alatt kicsit lehűtöttem, majd egy krumplihámozóval meghámoztam és nagy lyukú reszelőn lereszeltem. A gyümölcsökkel és a cukorral együtt egy lábosba tettem és negyed óráig együtt rotyogtak. Közben beleszórtam a csokit is, megvártam míg szépen beleolvad, ezután lehúztam a gázról és a botmixerrel összepürésítettem. Nem folyós, jó sűrű lekvár lesz.

Az üvegeket kibányásztam a lábosból, ügyelve arra, hogy ne tapogassam össze a szájukat és a tetők belsejét. A meleg lekvárt belekanalaztam, rácsavartam a tetőt és pár percre fejre állítottam őket. Ezután száraz dunsztba mentek aludni egy napra, vagyis egy jó nagy pokrócba bugyoláltam őket.

Felbontás után hűtőben tárolandók.

Fáradtság űző turmix

Pálmafa

2014. Nov. 12.

Hozzászólások (0)

Magas az anitoxidáns tartalma, immunerősítésre, vagy lemerült aksink feltöltésére tökéletes, mégsem műanyag dobozban van, nem kapszula, nem por állagú viszont finom! Ilyen egy jó itóka, amitől kívül belül szépek lesztek.

Elmesélem mi van benne. Tudom, hogy csak az íze számít. De akkor is elmesélem. Úgy kezdődik, hogy avokádó, az a zöld ovális alakú “izé” amit sokan még mindig csak messziről nézegetnek a boltban. Tessék kipróbálni, nem harap, ha éppen nem 500 Ft darabja, hanem mondjuk 200 akkor érdemes egy próbát tenni vele. Beton kemény általában, pár nap alatt a pulton megpuhul, de ha kap maga mellé egy banánt, ami átöleli a tálban, akkor gyorsabban megy neki. Az egyik legmagasabb antioxidáns tartalmú gyümölcs, több, mint 10 féle vitamin és még több ásványi anyag található benne.

A kurkuma is egyre inkább “divatba” jön mostanában, egzotikus íze és napsárga színe mellett, a rák megelőzésben tulajdonítanak fontos szerepet neki illetve az indiai orvoslás már több ezer éve alkalmazza számos betegség gyógyításában és megelőzésében. Igazi csodaszerként tartják számon. Az biztos, hogy nagyon pikáns keleties ízeket szoktam én is a tányérra varázsolni a segítségével.

A banántól lesz viszont igazán gyümölcsös jellege az egész sztorinak, hiszen az avokádónak elég semleges az íze, az inkább csak a krémességéhez járul hozzá. Na és persze a fahéj és az erős vírusölő, picit csípős gyömbérnek is nagy szerepe van, hogy egy igazán üdítő, éhség és fáradtság űző koktél legyen a végeredmény. Extra finnyás egyéneknek egy kanál karobporral vagy étkakaóporral összekeverve csokikrém címszóval könnyebben eladható…

Igyátok és szeressétek!

Hozzávalók 2 pohárhoz:

1 érett puha avokádó

1 db banán

fél hüvelykujjnyi gyömbér

1 mokkáskanál őrölt fahéj

1 mokkáskanál kurkuma

1 mokkáskanál méz

pár csepp citromlé

Az avokádó kikanalazott belsejét, a kisebb darabokra vágott banánt a turmixgépbe tettem. Facsartam rá citromlevet, belereszeltem a gyömbért, megcsorgattam mézzel, megszórtam a kurkumával és a fahéjjal és felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen ellepje, később lehet még kedvetek szerint hígítani ha szükséges. Alaposan összeturmixoltam és poharakba töltöttem.

Tetejére lehet pici fahéjat vagy kakaót szórni.

Indítsd a napod szuper finom, tápláló reggelivel!

Pálmafa

2014. Nov. 06.

Hozzászólások (0)

Amilyen a reggelid olyan lesz a napod is! Jelen esetben édes, energiában és vitaminban gazdag, valamint ragyogó színekben pompázik és mosolyogni fogtok garantáltan miközben elnyammogjátok, mert olyan finom.

Igeeeen, tudom mániám a reggeli, de akkor is az a nap legjobb étkezése számomra és nem csak hétvégén. Jöhetnek a sokszor hallott kifogások, korán kelek, nincs időm reggelizni, blablabla. De van, ha csinálsz magadnak időt, ehhez kb. 10 percet és abban már az elfogyasztása is szinte benne van, de előző este is megfőzhető és vígan el van a hűtőben reggelig, bár szerintem ez frissen, melegen az igazi. Pláne hűvös hajnalokon. Variáljátok a gyümölcsöket, magokat, kedvetekre, ez a verzió nekem nagyon ízlett.

Regéltem én már a zabkorpás tejbepapiról és a zabpelyhes reggeli csemegékről is, ebben a zabkásában van előbbi és utóbbi hozzávalóból egyaránt, de nem muszáj keverni a kettőt. Én azért szeretem a zabpehely mellé a zabkorpát is keverni, mert úgy krémesebb lesz. Elég sűrűre csináltam most, ha hígabbra szeretnétek akkor picivel kevesebbet szórjatok bele.

A gránátalma fogyasztásáért is kampányoltam már itt, kiemelkedően magas az antioxidáns tartalma, a rákmegelőzésben nagyon komoly szerepe van, csökkenti a vér sűrűségét, és baktériumölő hatása is közismert. Igazi C-vitamin bomba, emellett pedig nagyon finom édesek a ropogós magok, a megpucolásától sem kell megijedni. Higgyétek el a piros pöttyök remekül mutatnak a fehér falon… Neeem, tényleg elkerülhető ez, csak egy mély edény kell hozzá.

A gyömbér is szerepet kapott ebben a reggeli csemegében, elég egy pici darab frissen reszelve, enyhén csípős ízétől biztos kipattanak a szemeitek, ráadásul a vírusokat, bacikat is jó eséllyel távol tartja. A szezámmag az egyik legjobb kálciumforrás, a lenmag a koleszterinszint csökkentésében segít illetve emésztési problémák esetén is remek.

Édesíthetitek mézzel, de akár az aszalt gyümölcsdarabok is elegendőek lehetnek erre a célra. Ki lehet egészíteni más gyümölcsökkel, nekem most mandarin volt itthon, így ment bele pár gerezd.

Na, befejeztem a rizsázást, tessék enni reggelit hát!

Hozzávalók 1 adaghoz:

fél gránátalma

1 darab mandarin

2 deci kókusztej (Cocomas kókuszkrém)

2 evőkanál zabpehely

2 evőkanál zabkorpa

1 teáskanál darált lenmag

méz v nádcukor v nyírfacukor ízlés szerint 1-2 teáskanál

1 mokkáskanál reszelt gyömbér

néhány szem aszalt vörösáfonya

1 teáskanál szezámmag vagy pár szem mandula, dió stb.

A kókusztejet felforrósítottam egy lábosban, beleszórtam a zabkorpát és a zabpelyhet, megszórtam pici nyírfacukorral, folyamatosan keverve vártam 1-2 percet míg besűrűsödik, majd el is zártam a gázt alatta és lefedve állni hagytam. Ezalatt félbe vágtam egy gránátalmát és az egyik felét fejjel lefelé fordítva egy mély tálba facsartam így a magok kipotyogtak. Ami nem jött ki annak meg segítettem, óvatosan kifordítottam a héját és a maradék szemeket könnyedén kikapartam egy kanállal. Belekevertem őket a levével együtt a zabkásába, belereszeltem a gyömbért, pár csepp mézzel megcsorgattam, szórtam bele aszalt áfonyát, szezámmagot és lenmagot.

Tökölődjünk! -Gluténmentes diótorta sütőtökkrémmel

Pálmafa

2014. Sep. 19.

Hozzászólások (0)

Jupijé, ezennel megnyitom a sütőtökszezont! Rájöttem, hogy ez az én kedvenc őszi alapanyagom. Ha belegondolok, nem igazán van olyan hét, hogy ne csapnék egy példányt a hónom alá a piacon. Nem szeretitek? Semmi gond. Majd belejöttök! Ígérem. Én sem csíptem különösebben ezt a narancs színű gyönyörűséget, míg rá nem jöttem mennyi mindent lehet belőle készíteni. És most itt még véletlenül sem a “helóvín” tökre gondolok… ahhoz túl finom, inkább eszem, mint faragom…

Egyik nap diótortával álmodtam méghozzá a lisztmentessel, amiből már tavaly is sikerült egy kávékrémmel töltött verziót összedobni, ami kicsit nyomi lett ugyan, viszont az íze mennyei volt, úgyhogy 5 perc alatt elfogyott. Gondoltam, most nézzük meg egy igazi tökös, belevaló krémmel felturbózva. Elfogyott hamar, annak meg külön örültem, mikor a sült tököt amúgy nem kedvelő sógornőm szájából elhangzott az “enneknincsistökíze” mondat. Ez valószínű a krémbe kevert narancslének köszönhető, meg a fűszereknek természtesen, de akár még mascarponét is lehetne hozzákeverni akkor még krémesebb lenne, viszont az a szép élénk színének nem tenne jót. Ezt rátok bízom, próbáljátok ki, a dió helyett meg akár mandula, mogyoró alternatívák is szóbajöhetnek. Sőt mák is…

Amúgy picit kevesebb volt a dió mennyisége, mint az előírt, így az értékes lenmagliszttel pótoltam kb. 5 dkg-t, de ennyi igazán nem vette el a dió aromáját, úgyhogy csak kreatívan! Ha megduplázzátok a hozzávalók mennyiségét akkor egy nagy kapcsos tortaformához elegendő az adag.

Finom, krémes, gluténmentes, a tésztában lévő vajat leszámítva majdnem laktózmentes is, de legalább a krémben nincs tejtermék. Bűntetlen örömforrás, a sütőtök pedig kívül, belül szépít! Még több tökös receptért ide klikk!

Hozzávalók egy 18 cm átmérőjű sütőformához:

25 dkg darált dió (nálam 20 dkg dió és 5 dkg lenmagliszt keveréke)

3 tojás

5 dkg vaj

fél csomag sütőpor

15 dkg nyírfacukor

csipet só

1 kupak diólikőr(elhagyható)

1 citrom reszelt héja

Krémhez:

1 db hosszúkás kanadai sütőtök

fél narancs leve

negyed citrom leve

1 teáskanál méz (ízlés szerint)

csipet őrölt fahéj

csipet őrölt gyömbér

A sütőtököt megsikáltam, hosszában félbe vágtam, kikanalaztam a magját, nagyobb darabokra vágtam és 200 fokon kb. 30-40 perc alatt puhára sütöttem, majd hűlni hagytam.

A tésztához a darált dióhoz kevertem a sütőport egy csipet sóval együtt, belereszeltem a citrom héját is. A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, a felkockázott puha vajjal, beleöntöttem a diólikőrt is, majd a diós keverékbe dolgoztam az egészet, végül pedig a tojásfehérjékből felvert kemény habot is lazán beleforgattam, hogy ne nagyon törjem össze a habot. Kivajaztam a formát mielőtt beleöntöttem a masszát, és 180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt megsült a torta, de tűpróbával ellenőrizzük. Ezután kihűtöttem a formában.

A krémhez a kikanalaztam a sütőtök húsát, egy mély tálba tettem, megszórtam a fűszerekkel, a kifacsart citrom és narancs levével, belecsorgattam a mézet is és egy botmixerrel simára turmixoltam.

A tortát kettévágtam, megkentem a krémmel, kb egy ujjnyi vastagon, majd ráhelyeztem a torta másik felét, és a tetején és az oldalán is egyenletesen megpróbáltam eloszlatni a krémet. Tálalás előtt hűtőben pihent, de azonnal is fogyasztható. Én a hűtőből kivéve díszítettem fel, dióval, naranccsal és étcsoki forgáccsal.

Nyárvégi nyers gyümölcsleves almával és körtével

Pálmafa

2014. Aug. 22.

Hozzászólások (0)

Már vagy két hete nem tettem fel egy nyers gyümilevest sem, ez szörnyű… Sürgősen pótolnom kellett. Nekem már hiányzott, pláne, hogy én naív elmentem a minap vendégségbe csak úgy, sütemény nélkül, mondván, hogy lesz ebéd meg szülinapi torta és tuti ne vigyek édességet neeeem kell az… Aha..a kedves barátaim(?) már útközben felhomályosítottak, hogy akkor ha belépek az ajtón egyből kanyarodjak padló gázzal a konyha felé, ahol vár a mák és leszek szíves mákos bejglit(!!!!!) sütni… Ok, hogy zuhogott az eső, de még akkor is plusz 20 fok volt és nem mínusz. Valahogy még nem voltam ráhangolódva a fahéj illatú karácsonyra. Bakker, pechemre vót otthon fahéjas gyertyájuk….aztán egy három órára magamra hagytak, rámzárták a nem létező konyhaajtót is… Neeem ám, segítettek valójában, beküldték a gyerekeket(mind a 7et), hogy gályázzanak velem a 3 négyzetméteres konyhában, ők meg néha bekukkantottak egy “mikorleszmárkész” beszólással hozzánk… A munkafolyamatot pedig egy frissen herélt tacskó felügyelte, aki a nyakán lévő műanyag tölcsérbe próbált néhány leeső morzsaszemet befogni… De megérte, felejthetetlen élmény volt, sírva röhögős és bejglit kanállal tepsiből kikanalazós, hálám jeléül, oly remekművet kreáltam ugyanis….

Szóóóval, ezzel a levessel próbálom most visszaimádkozni magamba a nyári hangulatot. És sikerült jelentem alásan!

Sosem értettem, miért mondják azt egy ételre, hogy olyan selymes…Ezt a leves nyammogva, viszont pont ez a jelző jutott eszembe először és azt hiszem a kókusztej az, ami képes azzá varázsolni a savanykás nyári alma, az édes zamatos körte kombinációját. A kókusztej mellé pedig mindig passzol a csípős gyömbér és a édeskésen fanyar lime. Édeskésen fanyar.., na, ezt hogy hoztam össze? Mindegy is, nem tudom jobban leírni a lime ízét, egy biztos, én nagyon szeretem.

Igaz, hogy lassan vége a nyárnak, de azért a bejgli helyett próbáljátok ki egyenlőre ezt, hízókúrázni meg ráérünk karácsony tájékán…

Hozzávalók személyenként:

1 kisebb méretű alma

1 kisebb méretű puha körte

pár szem sótlan pisztácia

2 deci kókusztej

xilit v nádcukor v méz ízlés szerint

fél lime leve

1 ujjbegynyi reszelt gyömbér

Az almát és a körtét apró darabokra vágtam, nem hámoztam meg előtte, de természetesen a magházát kiszedtem. Turmixgépbe szórtam őket, felöntöttem annyi kókusztejjel, ami majdnem ellepte, belecsavartam a lime levét, megszórtam egy kanál nádcukorral, belereszeltem a gyömbért is, majd összeturmixoltam. Tálba öntöttem, és megszórtam a száraz serpenyőben megpirított natúr pisztáciával.

Sült zöldségek rizstésztával 10 perc alatt

Pálmafa

2014. Mar. 15.

Hozzászólások (0)

Utazzunk el kicsit Kínába, de legalábbis a legközelebbi kínai boltba egy csomag rizstésztáért. Egyébként ezt a tésztát már bárhol kapni, és egész barátságos az ára is. Az itthoni gyorséttermek többségében legtöbbször mégis a hagyományos tésztával, rizzsel és krumplival találkozhatunk, pedig nagyon is érdemes ezt kérni köretnek (már ha van) vagy kipróbálni otthon. Egyrészt mert elég csak forró vízzel leforrázni és “megfőzi” saját magát a kis drága, másrészt mert lisztmentes, tehát a gluténérzékenyek is fogyaszthatják és az egészséges táplálkozásba is beilleszthető.

Szeretem a kínai konyhát, de azért azt nyilván sokan tudjátok Ti is, hogy amit a gyors kínai éttermekben elénk raknak, egy-két kivételtől eltekintve tele van cukorral, hiába zöldséges a szósz az bizony cukros és nem is kicsit valamint egyéb adalékanyaggal “felturbózott”.

Ezt a tészta egy alapötlet ahhoz, hogy otthon is gyorsan elkészíthető egy pikánsabb ízű fogás, egy jobb minőségű szójaszósz vagy halszósz szükségeltetik csak hozzá és szinte bármilyen friss zöldség illetve hús, de én ezt most nem tettem bele. A legvégén lehet hozzákeverni 1-2 felvert tojást is, attól még krémesebb állagú lesz. Ha valaki szereti a csípőset akkor ne sajnáljon beleszelni némi chilipaprikát is. Ezek az ételek általában wokban készülnek, de egy magasabb falú serpenyő is megteszi.

Hozzávalók 4 adaghoz:

1 csomag rizstészta

2 közepes méretű répa

fél fej káposzta

néhány szál újhagyma

1-2 gerezd fokhagyma

1 kis kanál reszelt gyömbér(elhagyható)

1 evőkanál szójaszósz

bors és kevés só, de utóbbi inkább csak a végén mert szójaszós elég sós

olaj (nálam kókuszzsír)

Tetejére pirított mogyoró v kesudió (elhagyható)

A rizstésztát leöntöttem forró vízzel és állni hagytam 10 percig. A káposztát vékonyan felcsíkoztam, az újhagymát szintén, a zöld szárával együtt. A fokhagymákat apró kockára vágtam. A sárgarépát megpucoltam majd a hámozó segítségével vékonyan hosszában felcsíkoztam azt is. A serpenyőben felhevítettem forróra az olajat és az összes zöldséget hozzáadtam. (Ha hússal készül akkor először azt süssük meg, majd vegyük ki és tegyük a serpenyőbe a zöldségeket majd csak utána keverjük hozzá a húst is.)

A zöldségeket ne sózzuk ilyenkor,mert levet enged és nem sülni fog hanem párolódni. Miután pár perc alatt összeesnek és megpirulnak, (jó ha még kicsit ropogósak) hozzáöntöttem a szójaszót ezzel is jól átkevertem, itt mehet hozzá a reszelt gyömbér is. A tésztát leszűrtem és hozzákevertem ezt is a zöldségekhez. Pici szójaszószt itt még lehet beleönteni, borsozni, sózni ha szükséges , illetve ha tojással készül akkor azt itt keverjük hozzá és még pár percet várjunk míg az kicsit átsül. Tálaláskor megszórtam a felcsíkozott újhagyma szárával, és megszórtam kesudióval.