Induljon egy könnyed húsmentes fogással a hét, mert biza nekem a húsvéti sonkadömping után még több zöldséges ételre vágyik a bendőm.
Lassan már írhatnék egy “Zöldborsófőzelék best of” bejegyzést is, mert sokféle van már a blogon és most csatlakozik a sorba ez is, mert az egyik legjobb lett szerintem. Sőt, nálam ez magasan veri a hagyományos paprikás verziót, de tény, hogy itt a gyömbéres kurkumás zellerropogós viszi el a prímet, mert az rákattanós… Amennyire egyszerű, annyira finom, alul értékelt zöldség a zellergumó mindig mondtam én! Se liszt, se tej, csak tiszta ízek, ennél jobb hétköznapi vacsora vagy ebéd nem is kell.
Nem mellesleg a maradék cukkini is belekerült főzelékünkbe, ami nem lett már agyonfőzve benne, így a nem túl karakteres ízét még azért megtartotta, de mégis a borsó dominál és picit indai aromákba burkolózik a garam masalának köszönhetően. Aki szerint a borsófőzelék unalmas, az próbálja ki így!

Hozzávalók 4 adaghoz:
1 kg zöldborsó
1 db cukkini
1 db vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 liter víz
1 teáskanál garam masala fűszerkeverék
só, bors
Zeller fasírthoz:
1 nagyobb méretű zeller
2 db tojás
1 mokkáskanál kurkuma
fél hüvelykujjnyi gyömbér
só, bors
kókuszolaj a sütéshez
A vöröshagymát felaprítottam, kevés kókuszolajon üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a borsót, fűszereztem, kicsit pároltam a hagymával együtt pár percig csak és felöntöttem pont annyi vízzel, ami éppen csak ellepi, így tuti nem lesz híg a végén. Mikor a borsó félig megpuhult belereszeltem a fokhagymát és a lereszelt cukkinit is hozzáadtam. Mikor minden átpuhult akkor kivettem 1-2 merőkanállal a főzelékből, simára turmixoltam egy botmixerrel majd visszaöntöttem a lábosba, még egyszer összeforraltam és elzártam a gázt.
A zellert lereszeltem a gyömbérrel együtt, hozzákevertem a tojásokat, fűszereztem és pici kókuszolajon kisütöttem őket kb. 1-1 evőkanálnyit adagot kicsit lelapítva a serpenyőben, oldalanként 3-4 perc alatt, majd a főzelékkel tálaltam.


Ezekből a golyóbisokból sem hiányzik a zsíros sajtkrém, ettől áll ugyanis össze a massza. A desszert másik jó tulajdonsága, hogy a répa nyersen kerül bele, de ha alaposan összebotmixelitek, akkor nem nagyon fog feltűnni és azok is vígan megeszik, akik amúgy a répáért nem rajonganak.
Hozzávalók:
Az eredeti recept linkjét legalul találjátok, ezt azért hangsúlyoznám, mert én kicsit eltértem tőle, hiszen nem tettem bele útifű maghéjat. Azt hittem van otthon, de tévedtem….no para, helyette több rizslisztet szórtam hozzá és ugyanaz a végeredmény.
Egy laza fél óra alatt kész volt a vasárnapi ebéd, könnyű ezt az ételt nagy mennyiségben legyártani, szóval nincs kifogás, hogy miért ne Uncle Ben’s közreműködése nélkül varázsoljunk hasonló ízeket az asztalra!
Izgalmas kaja lett, olyan sokfélének, bonyolultnak tűnik, pedig kb. fél óra alatt készült el. A kiindulási pont ezúttal a hűtőben árválkodó gomba, ami nem túl sok, de főleg kevés volt ahhoz, hogy csak ő legyen a főszereplő egy ételben, illetve a megkezdett dobozos paradicsomlével is kezdeni kellett valamit. A zöldségfasírt mindig klassz megoldás, gombából meg még úgy sem csináltam, így ezt tűnt a legjobb megoldásnak.
Hát ennyi a történet, sokan kávépótléknak isszák, amúgy meg chai latte néven is ismert keleti itóka, ráadásul egészséges, hiszen gyömbér is van benne és nagyon hasonlít a már korábban megosztott 



Hozzávalók 2 adaghoz:
Sima natúr tofu is jó egyébként hozzá, és szeljetek a salátába friss chilit, ha meg nem szeretitek a csípőset, akkor hagyjátok ki, a gyömbér is enyhén csípős, elegendő az is hozzá, hogy a saláta élvezetes legyen. Ha sós szójaszószotok van otthon, akkor pici mézet csorgassatok még hozzá, hogy egyensúlyban legyen az ízek.
Hozzávalók:
Rizstészta ment alá, ebből célszerű a szélesebb verziót választani a boltban, de nekem most csak a vékony cérnametélt volt itthon, persze az ízén ez nem változtatott, de a másik jobban magába tudja szívni a szaftot. A kacsamell nagyon átsütve szerintem nem jó, erre megint csak rájöttem, mikor egy étteremben ilyen ételt kértem nem rég és cipőtalpszerű száraz húsdarabokat kaptam, amit aztán győztem elrágni. Egy fél kacsamellnek tényleg elég volt most is bő negyed óra a serpenyőben, hogy kívül ropogós legyen belül pedig szép rózsaszín, de nem véres, mert azt már én sem szeretem.
Hozzávalók 2 főre:

