Sütőtök spagettinek álcázva

2014. Nov. 28.

Spagettitök vagy sütőtök spagetti? Ez itt a kérdés. A válasz pedig tök egyszerű. Teljesen mindegy, mert ha valami csoda folytán szembe jönne veletek egy spagettitök, akkor egyrészt SOS hívjatok fel és vegyetek nekem is, másrészt készítsétek el ezt a csodás meleg téli salátát. Ha nem találjátok meg viszont a spagettitök lelőhelyet, akkor csak, úgy, mint én, vegyetek sima, mezei sütőtököt és készítsétek el abból. Aztán élvezzétek ezt a fejedelmi, vidám színekben pompázó,de roppant egyszerű ételt.

Igen, tényleg létezik spagettitök, ami arról kapta a nevét, hogy a belseje szálanként esik szét és valóban úgy néz ki, mint a híres olasz tészta. A tésztaimádókat és sütőtök undoritiszben szenvedőket, viszont nem tudom azzal vigasztalni, hogy az ízében is tésztára hajaz ételünk. Bár ha tényleg kevertek bele spagettit, akkor kevésbé intenzív a tök íze. Tudjátok, hogy én rugalmasan kezelem a recepteket, így amikor valaki rávágná, hogy fújj, nem szeretem a sütőtököt, akkor azt mondom,hogy ~~a fenébe nem lehet azt szeretni???~~ hogy készítsd el répából. Nem szereted a kecskesajtot? Akkor tegyél rá fetát vagy a kedvenc sajtodat. Nem szimpi a gránátalma? Tegyél rá aszalt gyümölcsöt, vagy akár mandarint, narancsot. Egy a lényeg továbbra is, egyetek tiszta ételeket és legyetek kreatívak!

A sütőtök rajongók a tök megpárolását ki is hagyhatják. Ha édes a tök, akkor nyersen is tökéletes. Én is csináltam már belőle korábban nyers mákos tésztát is.

Hozzávalók 1 adaghoz:

1 hosszúkás tök magos részének a fele

1-2 kanál gránátalma mag

2-3 dkg kecskesajt

só, bors

olívaolaj

1 teáskanál almaecet

1 mokkáskanál méz

A tököt lereszeltem nagy lyukú reszelőn. Egy serpenyőben olajat forrósítottam, majd puhára pároltam, sóztam, borsoztam.

Az öntethez simára kevertem az olívaolajat, a mézet és az almaecetet. A gránátalmát félbevágtam, egy mély edénybe, az oldalait kissé megnyomkodva kiütögettem a magjait. Majd kifordítottam a héját és a benne ragadt magokat is kiszabadítottam.

A sütőtököt tányérra halmoztam, meglocsoltam az öntettel, rámorzsoltam a sajtot, végül megszórtam a dióval és a gránátalma magokkal.

Indítsd a napod szuper finom, tápláló reggelivel!

Pálmafa

2014. Nov. 06.

Hozzászólások (0)

Amilyen a reggelid olyan lesz a napod is! Jelen esetben édes, energiában és vitaminban gazdag, valamint ragyogó színekben pompázik és mosolyogni fogtok garantáltan miközben elnyammogjátok, mert olyan finom.

Igeeeen, tudom mániám a reggeli, de akkor is az a nap legjobb étkezése számomra és nem csak hétvégén. Jöhetnek a sokszor hallott kifogások, korán kelek, nincs időm reggelizni, blablabla. De van, ha csinálsz magadnak időt, ehhez kb. 10 percet és abban már az elfogyasztása is szinte benne van, de előző este is megfőzhető és vígan el van a hűtőben reggelig, bár szerintem ez frissen, melegen az igazi. Pláne hűvös hajnalokon. Variáljátok a gyümölcsöket, magokat, kedvetekre, ez a verzió nekem nagyon ízlett.

Regéltem én már a zabkorpás tejbepapiról és a zabpelyhes reggeli csemegékről is, ebben a zabkásában van előbbi és utóbbi hozzávalóból egyaránt, de nem muszáj keverni a kettőt. Én azért szeretem a zabpehely mellé a zabkorpát is keverni, mert úgy krémesebb lesz. Elég sűrűre csináltam most, ha hígabbra szeretnétek akkor picivel kevesebbet szórjatok bele.

A gránátalma fogyasztásáért is kampányoltam már itt, kiemelkedően magas az antioxidáns tartalma, a rákmegelőzésben nagyon komoly szerepe van, csökkenti a vér sűrűségét, és baktériumölő hatása is közismert. Igazi C-vitamin bomba, emellett pedig nagyon finom édesek a ropogós magok, a megpucolásától sem kell megijedni. Higgyétek el a piros pöttyök remekül mutatnak a fehér falon… Neeem, tényleg elkerülhető ez, csak egy mély edény kell hozzá.

A gyömbér is szerepet kapott ebben a reggeli csemegében, elég egy pici darab frissen reszelve, enyhén csípős ízétől biztos kipattanak a szemeitek, ráadásul a vírusokat, bacikat is jó eséllyel távol tartja. A szezámmag az egyik legjobb kálciumforrás, a lenmag a koleszterinszint csökkentésében segít illetve emésztési problémák esetén is remek.

Édesíthetitek mézzel, de akár az aszalt gyümölcsdarabok is elegendőek lehetnek erre a célra. Ki lehet egészíteni más gyümölcsökkel, nekem most mandarin volt itthon, így ment bele pár gerezd.

Na, befejeztem a rizsázást, tessék enni reggelit hát!

Hozzávalók 1 adaghoz:

fél gránátalma

1 darab mandarin

2 deci kókusztej (Cocomas kókuszkrém)

2 evőkanál zabpehely

2 evőkanál zabkorpa

1 teáskanál darált lenmag

méz v nádcukor v nyírfacukor ízlés szerint 1-2 teáskanál

1 mokkáskanál reszelt gyömbér

néhány szem aszalt vörösáfonya

1 teáskanál szezámmag vagy pár szem mandula, dió stb.

A kókusztejet felforrósítottam egy lábosban, beleszórtam a zabkorpát és a zabpelyhet, megszórtam pici nyírfacukorral, folyamatosan keverve vártam 1-2 percet míg besűrűsödik, majd el is zártam a gázt alatta és lefedve állni hagytam. Ezalatt félbe vágtam egy gránátalmát és az egyik felét fejjel lefelé fordítva egy mély tálba facsartam így a magok kipotyogtak. Ami nem jött ki annak meg segítettem, óvatosan kifordítottam a héját és a maradék szemeket könnyedén kikapartam egy kanállal. Belekevertem őket a levével együtt a zabkásába, belereszeltem a gyömbért, pár csepp mézzel megcsorgattam, szórtam bele aszalt áfonyát, szezámmagot és lenmagot.

Angyalok eledele

Pálmafa

2013. Dec. 23.

Hozzászólások (0)

Én ezzel a bejegyzéssel és egy pihe puha hófehér süteménnyel szeretnék Mindenkinek békés, boldog és mennyei falatokban gazdag karácsonyi ünnepeket kívánni! 🙂

Valamilyen angyali süteményre vágytam és erre az édességre bukkantam. Karácsony előtti nap azt gondolom ideális megosztani. Hiszem, hogy angyalok márpedig léteznek és így vagy úgy, de az életünk részei. Régebben nem hittem ebben az “angyalosdiban”, de egyszer valaki a kezembe nyomta Doreen Virtue egyik könyvet, amit érdekesnek találtam és mellé még párat elolvastam a témában. Arra mindenképp jó volt, hogy elkezdjek jobban odafigyelni az életemben felbukkanó apró történésekre, jelekre, véletlennek hitt eseményekre akár boldog pillanatokban akár kevésbé örömteli, cudar időkben is. Persze a józan eszem eleinte ezeket kizárólag kósza véletleneknek tulajdonította, aztán mikor túl sok lett belőlük akkor elkezdtem hinni benne, és főleg érezni, megtapasztalni, hogy sokkal több is lehet a dolgok mögött, mint amit szabad szemmel láthatunk. Idén szembetaláltam magam a közösségi “arckönyben” az Ébredés hajnalán bloggal és Vikivel aki mindezt “elköveti”. Olvasgatni kezdtem, kíváncsi voltam, olvasgattam tovább aztán egyre kíváncsibb lettem. Mivel Ő nem csak blogot ír, hanem meditációs karmaoldásokat is tart és annyira tetszettek az azokon résztvevő emberek véleményei és tapasztalásai, hogy úgy éreztem ott a helyem. Nem bántam meg, nagyon érdekes volt, amit ott és utána átéltem illetve azóta átélek az néha szórakoztató, néha döbbenetes, néha fájdalmas, de mindenképp tanulságos és hasznos. Hogy miért írom ezt le? Mert ezek a meditációk sokat segítettek nekem és azt hiszem ezt nagyon sok ember nevében is írhatom! Ha Ő nincs lehet, hogy az első blogbejegyzésem megosztását nyugdíjas koromig halogattam volna…:) Úgyhogy ezúton is hálás köszönet neki.

A kis kitérő után kanyarodjunk be padló gázzal a konyhába ismét. Angel Food Cake néven figyeltem fel erre a süteményre. A piskótánk állaga és elkészítése is tényeg nagyon könnyű és azért szinte hófehér a belseje, mert csak tojásfehérjét tartalmaz. Némi dekorációval ünnepi is lehet, sütéssel még csak ismerkedők is nyugodtan álljanak neki. Sűrű görög joghurt vagy kevés tejszínhab, pici gyümölcs és mindenki örülni fog. De egymagában is nagyon finom például kókuszreszelékkel meghintve. Tönköly fehér lisztet szerettem volna használni hozzá, de sajnos helyette teljeskiőrlésűt adtak és már csak otthon derült ki, így a szép fehér szín megőrzése érdekében búzalisztet szórtam bele….A vaníliaporról annyit, hogy fűszerboltban vettem a piacon, 200 Ft egy zacskó és tiszta vaníliát tartalmaz, viszont az igazi vaníliarúddal ellentétben igazán olcsónak számít és valódi édes vanília ízt kölcsönzött a piskótának.

Fél adagot készítettem, kb. 4 főre elegendő. Amúgy eredetileg kuglóf formában sütik, ha ilyet szeretnénk akkor a hozzávalók mennyiségét duplázzuk meg.

Hozzávalók 20 x 25 cm-es tepsihez:

6 dkg liszt átszitálva

5 dkg kristálycukor (nálam nyírfacukor)

5 dkg porcukor (szintén őrölt nyírfacukor)

6 tojásfehérje

1 késhegynyi vaníliapor (van. cukor v vanília rúd kikapart magja is jó)

csipet só

1 teáskanál citromlé

Tetejére: görög joghurt v tejszínhab + gránátalma magok vagy egyéb bogyós gyümölcs + kókuszreszelék

A lisztet átszitáltam, beleszórtam a vaníliaport és a sót. A tojásfehérjéket felvertem, mikor félkemény volt a hab, beleszórtam a cukrot, aztán folytattam a műveletet, míg kemény tojáshabot kaptam, végül belekevertem a citromlevet is. Ebbe szitáltam és forgattam bele kb. 4 részletben a lisztet, majd sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem és 160 fokra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsült. Mikor elkezd barnulni a teteje, ellenőrizzük tűpróbával.

Vágjuk kockákra ha kihűlt, vagy pogácsaszaggatóval szaggassunk korongokat belőle és díszítsük kedvük szerint. Bármilyen piros bogyós gyümölcs, de lekvár is jó hozzá.