Ízutazás következik Ázsiába, de nem kell azért ennyire messzire mennetek, mert egyrészt ezt a levest egy jobb thai étteremben is megtaláljátok, másrészt otthon is elkészíthetitek!
Nem titok, hogy ez az én kedvenc távol-keleti levesem, először Thaiföldön ettem ilyet, illetve azóta találtam egy klassz éttermet itthon, ahol az esetek 90 %-ban ezt rendelem. Az történt, hogy kedves barátném gondolt rám, miközben Koh-Samui szigetén süttette magát és hozott nekem egy kisebb zsáknyi fűszert. Bemutatom nektek ezeket először is, de ne ijedjetek meg, mert bár nem kaphatóak minden sarki közértben, de nagyobb ázsiai fűszerboltokban igen, viszont azért ezek nélkül is tudtok majd hasonlóan finomat készíteni.
A leves alapja kókusztej és thai fűszerek, még hozzá thai citromfű, pontosabban citromnád, hiszen ez teljesen más, mint a hazai citromfű, ez frissen is kapható illetve szárított formában is, én is ezt használtam. Aztán kerül bele galangal, amit thai gyömbérnek is neveznek, de csak erős idegzetűek harapjanak rá. Állagra és kinézetre is olyan, mint a gyömbér, viszont ízre annál sokkal durvább, intezívebb, talán kesernyésebbnek mondanám.
Aztán kerül bele kaffir lime levél, ami kinézetre, tapintásra a babérlevélre hasonlít, de az íze természetesen aromás, citrusos, a keleti konyha alapanyaga szintén. Na és a korianderről se feledkezzünk meg, ami itthon is népszerű és enélkül sem létezik nagyon étel Távol-Keleten. Ja és persze chili sem árt, ha van kéznél. Szóval ezek adják az alapot, de lehet a levesünk vegetariánus, mint az én verzióm, és akkor gombát tesznek bele, vagy húsos, akkor csirkével főzik és készül tengergyümölcseivel is, elsősorban rák kerül olyankor hozzá. Aztán löttyintenek még bele halszószt is, én ezt kihagytam belőle, de ti nyugodtan, ha van kéznél.
Nos, ha nem kaptatok galangalt, akkor használjatok gyömbért, ha nem akartok thai citromfű után rohangálni, vegyetek zöld citromot, amúgy is kell bele a héja és a leve, és a kaffir lime levél is elhagyható, viszont mindképp legyen benne friss chili és friss koriander, ezeket piacon is megvehetitek, na és persze kókusztej. Ha ezek meg vannak, akkor is finom lesz az végeredmény, aztán, hogy húsosat, rákosat, vagy gombásat főztök, az már a ti döntésetek. Íme az receptem, rá fogtok kattanni!
Hozzávalók 3 főre:
25 dkg gomba
2 db sárgarépa
1 db fehérrépa
1 db paradicsom
1 lime reszelt héja
fél lime leve
3 deci kókusztej
4 deci víz
1 db vöröshagyma
1 db fokhagyma
3 db galangal
4 db kaffer lime levél
1 evőkanál szárított thai citromnád
1 pici chili (vagy több, ha csípősebben szeretitek)
kis csokor koriander
só
kókuszolaj
A fűszereket beleszórtam a fazékba(lime levél, galangal, citromnád, chili, fokhagyma és vöröshagyma aprítva), összeforgattam kevés kókuszolajon őket, a hagymákat hagytam kicsit párolódni, majd felöntöttem a kókusztejjel és összeforraltam az egészet. Ezután a fűszereket át kellene szűrni. Én lusta voltam….
Szeletekre vágtam a gombát és a répákat, felaprítottam a koriandert. A répákat adtam először a leveshez, felöntöttem vízzel, majd mikor félig megpuhultak, hozzáadtam a gombát is, és a koriander felét, reszeltem hozzá a lime héjából is, majd együtt rotyogott az egész, míg a gomba is átpuhult, a legvégén adtam hozzá a felkockázott paradicsomot, a maradék reszelt lime héjat, facsartam bele a levéből is és a maradék friss korianderrel tálaltam.
Hasonló bejegyzések:
Illatos fűszeres egytálétel -Marokkói csicseriborsó leves
Nyers leves – Görögdinnye-Paradicsom-Fetasajt
Kellemes, nyers eper-cseresznye leves
Kókusztejes lencseleves
Tárkonyos póréhagymaleves kukoricával
Petrezselymes vargánya spenótos kuszkusszal
Őszi-téli vitaminforrásaim 3 rész: A csicsóka
Egyszerű zöldségleves sok fűszerrel
Ezer éve nem ettem klasszikus burgonyafőzeléket, ami nálunk mindig “piros” volt, tehát szép színes a piros paprikától , babérlevéllel fűszerezve és a végén pár csepp ecet lendítette be az ízét. Ez nekem így volt tökéletes. Aztán a krumplihoz való vonzalmam alábbhagyott és került képbe az édesburgonya, amit az íze és beltartalmi értékei alapján is sokkal jobban szeretek és használom tulajdonképpen ugyanúgy, mint a hagyományos burgonyát.
Hálás vagyok az ajándék üveg lecsóért, ami ötletet adott, mikor kreativitásom elhagyott (magyarul nem volt kedvem főzni,), hogy hogyan készítsem el a pulykamellet, úgy, hogy az ne legyen cipőtalp állagú. Egy dologban voltam csak biztos, hogy sok zöldséget akarok mellé, rá, hozzá, alá, mert mikor A férfit megkérdezem, hogy mi legyen a köret, akkor csak a rizs szót tudja kipréselni magából, a szemeim pedig lassan mandulavágásúra szűkűlnek le a szó hallatán is… Szeretem a rizst tényleg, de heti hétszer nem, na.
Hozzávalók 4 főre:
A rizstésztát általában ugye kínai kajákhoz főzöm, valamilyen zöldség, de főleg egy löttyintés szójaszósz társaságában, esetleg tofuval vagy csirkével. Húsra nem vágytam most, a tofutól meg a A férfi kifut a világból is… Na jó néha megeszi, mert elérakom csak azért is és rájön, hogy finom és nem történik tragédia, ha évente háromszor tofut eszünk.
Hozzávalók 2-3 főre:
Csicserit rendszeresen használok ilyen currykbe, de karfiollal még nem párosítottam, viszont ezentúl fogom, pláne, hogy a karfiolt sütöttem és nem pároltam, így más lett a textúrája és az íze is finomabb szerintem. Legtöbbször egymagában eszem a curryt rizs nélkül, viszont most volt otthon hajdina, abból is a pörköletlen fajta, ami sajnos nem olyan finom, mint a pörkölt és csak úgy simán megfőzve, elég nyögvenyelősen sikerült elfogyasztani legutóbb. Most viszont belecsempésztem a currybe, jó szottyosra készítettem emiatt is, és mert a curry akkor jó, ha szaftos, és lám a hajdina is egyből más színben pompázott, az ízét átjárta a sok fűszer, mondhatni az egyik legjobb curry kerekedett ki így eddigi pályafutásom során.
Hozzávalók 4-5 főre:
Nagyon jó alapja rengeteg ételnek egy üveg paradicsomlé, pár perc alatt összedobható egy ilyen forró, fűszeres leveske belőle. Jól jön, ha fázunk, nincs kedvünk hosszasan főzőcskézni, vagy ha valami kíméletesebb étel után áhítozik a gyomor. Az év első napjaiban azt hiszem mindegyik “problémával” szembetalálja magát az ember.
Hozzávalók 2-3 bögréhez:
A légiesen könnyű desszert, amit mindenki imád, még az is, aki amúgy utálja a habcsókot. Utóbbi lennék én. Az a jó ebben a receptben, hogy könnyű elkészíteni, nincs sok meló vele, egyszerűen lehet alakbarát verziót varázsolni belőle, és nagyon szépen mutat az asztalon, annak ellenére, hogy semmilyen extra kézügyesség nem kell hozzá, ami nálam szintén nem utolsó szempont… Ez szimplán attól szép, hogy rusztikus.
Hozzávalók 4 főre:
Elég sok curry recept van már a blogon, de húsos talán még nincs. Na jó, talán egy csirkés van valahol. A legjobban egyébként én is a húsmentes verziókat kedvelem, hiszen általában elég laktatóak azok magukban is, pláne a lencsések, de most egy ilyen hard core verzióra vágytam marhahússal.
Hozzávalók:
A taco kis lepény, a mexikói konyhából szerintem sokan ismeritek, csak úgy, mint a tortillát, fajitast, melyeket nagyobb méretűre sütnek. Eredetileg kukoricalisztből készülnek, a töltelék bármilyen lehet, húsos, halas, a sok zöldség alap, mellé pedig babpüré vagy quacamole vagyis avokádókrém dukál. Én viszont most utóbbi kencék helyett vega majonézt készítettem hozzá, ami tulajdonképpen egy napraforgómag krém. Érdemes kipróbálni, mert nagyon egyszerű és semmi extra hozzávalót nem kell beszerezni hozzá.
Hozzávalók:
Olajbogyó blogon találtam amúgy a receptre és nagyon megörültem neki, mert olyan tortát szerettem volna, aminek a tésztájában is mogyoró van, sőt csak az van, liszt nélkül. Csináltam már hasonlót, hiszen az én szülinapi tortám az utóbbi években a Szatmári almás máktorta, aminek a tortalapjai ugyanezen az elven működnek, vagyis darált mák és tojás kerül a tésztába.
Hozzávalók:
