Rusztikus torta a javából, de annál finomabb! Tisztán mákból és sütőtökből, ám az egészséges vonal itt ki is merült ezúttal, hiszen “bűnös” sós karamellben tocsog a tortánk tetején.
Egy szülinapon ezt senki nem fogja felróni nektek, és muszáj volt kipróbálnom végre valamilyen sós karamellás nyalánkságot. Nem vagyok nagy rajongója amúgy, a túl édes, túl gejl desszerteknek pláne, de pont azért, mert a torta többi része nem látott cukrot és nem túl édes, ezért ez a vékony karamell bevonat a tetején elfért a ropogós tökmaggal együtt.
Aki meg akart, csorgatott rá még több karamellt. Jött, látott, győzött, ezt a kis tortát 4 ember szinte egyszerre eltüntette, mivel két hímnemű rögtön repetázott is. Kétszer.
Nem titok, hogy pár éve már sütöttem egy ilyen tortát, csak nem mákkal, hanem dióval elkészítve. Annak a tetején viszont reszelt csoki tündökölt, mindkét verziót bátran próbáljátok ki, isteni ez a krém és pofonegyszerű. Én mindig egy egész tököt megsütök hozzá, így tuti, hogy marad belőle, amit aztán vagy nagy kanállal falatozok egymagában, vagy mehet palacsintába, de akár a reggeli zabkásába is.
Senkit ne tévesszen meg, hogy a diós verzióban 18 centis sütőforma szerepel ugyanezekkel a mennyiségekkel, míg a mákosban 24 cm. Az előbbiből magasabb, vastagabb tésztájú tortát kaptok, az utóbbiból picit lesz csak laposabb, a krém viszont bőven elég mindegyikbe.
Különleges, őszies, de mégis egyszerű!
Hozzávalók egy 24 cm átmérőjű sütőformához:
25 dkg darált mák
3 tojás
5 dkg vaj
fél csomag sütőpor
15 dkg eritrit v nyírfacukor
csipet só
fél citrom leve
Krémhez:
1 db közepes kanadai sütőtök
fél narancs leve
negyed citrom leve
méz v eritrit ízlés szerint
csipet őrölt fahéj
csipet őrölt kardamom (elhagyható)
Sós karamellhez:
10 dkg natúr tökmag
10 dkg nádcukor
2 evőkanál víz
60 ml kókusztejszín (sima tejszín is jó)
4 dkg vaj
fél mokkáskanál himalája só
A sütőtököt megsikáltam, hosszában félbevágtam, kikanalaztam a magját, nagyobb darabokra vágtam és 200 fokon kb. 30 perc alatt puhára sütöttem, majd hűlni hagytam. Kikanalaztam a sütőtök húsát, egy mély tálba tettem, megszórtam fahéjjal, kardamommal, a kifacsart citrom és narancs levével, belecsorgattam a mézet is és egy botmixerrel simára turmixoltam.
A darált mákhoz kevertem a sütőport egy csipet sóval együtt. A tojások sárgáját habosra kevertem az eritrittel, a felkockázott puha vajjal, beleöntöttem a citromlevet is, majd a mákos keverékbe dolgoztam az egészet, végül pedig a tojásfehérjékből felvert kemény habot is lazán beleforgattam, hogy ne nagyon törjem össze a habot. Kivajaztam a formát mielőtt beleöntöttem a masszát, és 180 fokra előmelegített sütőben fél óra alatt megsült a torta, de tűpróbával ellenőrizzük. Ezután kihűtöttem a formában.
A tortát kettévágtam, megkentem a krémmel, kb egy ujjnyi vastagon, majd ráhelyeztem a torta másik felét, és a tetején és az oldalán is egyenletesen megpróbáltam eloszlatni a krémet. A torta tálalás előtt hűtőben pihent, míg elkészítettem a sós karamellt.
Száraz serpenyőben megpiríottam a tökmagot, félretettem. A nádcukrot ugyanabban a serpenyőben felolvasztottam két evőkanál vízzel, majd összeforraltam, hozzáadtam a vajat, tejszínt és a sót, még kb. 1 percig forraltam, majd elzártam a gázt alatta. A torta tetejét megszortam a pirított tökmaggal, majd egy kanállal rácsorgattam a sós karamellt, a maradékból pedig mindenki még ízlés szerint tehet rá a tálalásnál.
Amiben barack, túró és mák szerepel, azzal mellényúlni nagyon nem lehet, de a gyümölcs lehetne akár körte, szilva, alma, a mákot meg dióra is cserélhetitek, ha úgy tetszik. Minek ide a liszt nem igaz?
Hozzávalók 25×30 cm-es tepsihez:
A jelszó továbbra is, ne főzd a gyümölcslevest! Mert minek??? Csak nézd ki a legszimpatikusabb gyümölcsöt a piacon, boltban, max. 3 féle elég is, turmixolj, édesítsd kedv szerint pici mézzel, bár én most semmilyen plusz cukrot nem adtam hozzá, csempéssz bele valami extrát, mint itt a füge vagy a levendula, de lehet mandula, dió is akár, hogy ropogjon és élvezd az ízeket!
Hozzávalók 4 főre:
Maradék újrahasznosítás is volt egyben, mivel várakozott a hűtőben főtt köles előző napokról, viszont a kölesnek az nem áll jól, kiszárad, natúr köretként nem igazán jó megenni. Alapesetben ilyenkor felturbózom zöldségekkel, olívaolajjal, citromlével, hallal esetleg, mint egy salátát és máris jobb színben és ízben tündököl. Most azonban tartalmasabb ételre vágytam és tudtam, hogy A férfi is inkább egy marhahúsos verzióért fog rajongani, így született a töltött tök.
Hozzávalók 4 főre:
Érdekes, mondhatni szokatlan kombó a brokkoli és a zöldbab, pláne, hogy utóbbit nem igazán szeretem, bár elkészítés kérdése az egész tulajdonképpen. Mikor ez volt a menü, még volt medvehagyma, de azt újhagymával nyugodtan helyettesíthetitek most már.
Hozzávalók:
Jó lenne találnom egy magyar szót a smoothie bowl-ra, ok, hogy utóbbi tál, az előbbi meg egy gyümölcsturmixot takar tulajdonképpen, de a gyümölcsturmix tál hülyén hangzik.
Hozzávalók adagonként:
Nos, az én tejes pitém tejmentes. Ok, ez csak félig igaz, ugyanis valóban kókusztejre cseréltem a tejet, viszont került még mellé ricotta is, az olasz krémsajt. A ricotta ugyan, olyan, mint a túró, de attól az még sajt, sokan összekeverik, de annyi baj legyen. Természetesen krémesebb túrót is használhattok helyette, sőt akár mascarponét is.
Hozzávalók 28 centis piteformához:
Az történt, hogy hónapok óta tartózkodott egy kipróbálásra váró csomag zöld banán liszt a szekrényben és most gondoltam egyet, eljött a tesztelés ideje. Először palacsintát akartam készíteni belőle, aztán rájöttem, többre vágyom, amúgy is szükség lenne egy vendégváró süteményre, hát legyen gyümölcskenyér. Szeretek ezekhez, akár répát, édesburgonyát, vagy céklát használni, mert ettől lesz szaftos, sokáig puha a tészta, a zöldségek íze pedig nem annyira domináns benne, ha ettől tartanátok, hiszen a hozzákerülő gyümölcsök, csoki, vagy akár dió aromájától lesz isteni finom.
Hozzávalók (2,5 decis bögrével):
A fokhagymát kicsit túl is toltam a spenótkrémben azt hiszem, szerintem sikerült az 5 méteres hatósugaramban tartózkodók körében is vírust irtani vele… Annyi baj legyen, mert szuper finom így a spenót, akár főzeléket is főzhettek ezekkel az ízekkel, a blogon is találtok hasonlót, de ez a sűrűbb kence mehet pirítósra, sós palacsintákhoz, mártogatósnak, vagy tésztára is sajttal, ha úgy tetszik. Sült hús mellé is ok, de ez a fogás, hús nélkül lett nekem tökéletes. A múltkori rejtélyes vírusom után, ezek az ételek és minél több zöldség esik igazán jól, az állati fehérjét pedig igyekszem leredukálni egy ideig, hogy gyorsabban regenerálódjon az emésztőrendszerem.
Egyszer készítettem réges régen az eredeti svéd húsgolyós ételt, Stahl Judit szakácskönyvéből, annak is nagy sikere volt, hagyományos krumplipürével és ikeás áfonyalekvárral. Most első körben a lekvárt cseréltem le, mivel éppen feléltem a lekvár tartalékaimat és amúgy sem szerettem volna cukros lekvárt enni, tehát elő a fagyasztó kincseivel, amiben lapult, anyósomnak hála fagyasztott szeder és kb. negyed óra alatt varázsoltam belőle rapid lekvárt.
