Avokádós pirítós Gordon Ramsey konyhájából

2015. Jan. 15.

Némi nyugtató zöld szín a tányéron és máris jól indul a nap. Pláne ha még finom is. Ennél egyszerűbb avokádós recept aligha létezik, és az ízében sem fogtok csalódni. Ha éppen nincs kedvetek avokádókrémet turmixolni, mert korán van és felébred a szomszéd, meg amúgy sincs idő a turmixgépet összeszerelni akkor elég csak minden hozzávalót a kenyérre halmozni és már indulhat is a nap.

Ünnepek alatt néha szétfolytam a tévé előtt és mi mást nézhettem volna, mint főzős csatornát, mert olyan nagyon éheztem ugyebár… Ramsey gyerek nem volt a kedvencem, de mostanában összekapta magát és a káromkodáson kívül már egyszerű és gyorsan elkészíthető ételeket is csinál.

Ez a recept rögtön megmaradt bennem, mert volt otthon fekete szezámmag, amit csak igen ritkán használok és olyan jól nézett ki a zöld avokádó a fekete hangyákra hajazó magokkal a tetején. Így ebben az évben ezt az ételt sikerült először “megfőzni” egy sietős hétköznap reggelén. Ő citromhéjat is reszelt rá, én nem, mert nem volt kezeletlen citrom otthon, így csak a leve került rá.

Ha nem kóstoltátok még az avokádót akkor most hajrá! Pár szem koktélparadicsom mellé, hogy még színesebb legyen, egy pohár tea és az energiaszint helyére is került. Kevesen tudják, hogy az avokádó zsíros, de főleg omega-3 zsírokat tartalmaz és 80 %-a víz, így remekül hidratál valamint több fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej!

Hozzávalók 2 főre:

4 szelet teljes kiőrlésű kenyér

2 nagyobb méretű érett puha avokádó

citromlé és a héja(ha kezeletlen)

só, bors

1 fokhagyma

dijoni mustár

fekete szezámmag (másik is jó, vagy akár dió, mandula)

pici olívaolaj

koktélparadicsom (elhagyható)

A kenyereket egy száraz serpenyőben, kevés olívaolajat rálöttyintve megpirítottam. Az avokádót hosszában kettévágtam, szétcsavartam kiszedtem a magját, lehúztam a héjét és vékonyan felszeleteltem.

A mustárral megkentem a kenyeret rátettem az avokádót, ráreszeltem fokhagymát(az is jó ha a mustár előtt a kenyérbe dörzsölitek) , meglocsoltam pár csepp citromlével, sóztam, borsoztam és rászórtam a szezámmagot is.

Vöröslencse krém - Kence reggelire, ebédre vacsorára

Pálmafa

2014. Jun. 11.

Hozzászólások (0)

Arcpakolásnak inkább ne, bár ártani nem fog, de ahhoz túl finom.

Tulajdonképpen kicsit a humuszra, azaz a csicseriborsókrémre hajaz, ami nálam nagy kedvenc. A vöröslencse, – ami amúgy tényleg szép vörös színbe pompázik nyers formájában, de főzéskor bebarnul – , annyival jobb, hogy pikk pakk megfő csicseri kollégával ellentétben, sőt még áztatni sem kell. A benne található sok vitamin és ásványi anyag pedig szintén vonzóvá teszi, de erről már nem regélek most, a fenti linken elmerülhettek benne és a vöröslencsével töltött padlizsán receptben is. Most térjünk vissza kencénkhez, ami lehet, hogy nem szép, de néhány színnel feldobható, amúgy meg mit számít, ez nem holmi szürke ruhadarab, hanem tápláló elemózsia nem igaz? Na ugye.

Azért szeretek ilyesmit készíteni és enni, mert nagyobb adagban is legyártható, és jó pár napra meg van a reggeli vagy vacsorára friss zöldséggel mártogatni is pompás, de még ebédre is tökéletes akár húsok mellé is. Remekül helyettesíthető vele a vaj de főleg a margarin mumus…Ja, és mert jó ideje nem eszem semmilyen felvágottat, egész egyszerűen nem hiányzik és nem is nagyon ízlenek a bolti tartósítószeres hústól igen távol álló valamik…

A vöröslencsének pedig magas a fehérjetartalma, az ára viszont nem, ha piacon vesszük kimérve, akkor teljesen normális áron beszerezhető. Úgyhogy érdemes vele kísérletezni, a hagyományos barna lencséhez hasonlóan főzeléket és levest is lehet készíteni belőle akár.

Ez a kencefice a korábban már megosztott köményes sajtos tallérhoz is jól passzolt! Amúgy meg nem hangyák támadták be, hanem fekete szezámmagot is szórtam bele, de ezt nem muszáj.

Hozzávalók:

20 dkg vöröslencse

2 duci gerezd fokhagyma

só, bors

fél mokkáskanál chilipor

fél mokkáskanál őrölt római kömény

1 evőkanál citromlé

olívaolaj

aprított petrezselyem és fekete szezámag a tetejére (sima is jó, de el is hagyható)

A vöröslencsét egy edénybe szórtam és felöntöttem annyi vízzel, hogy 3 ujjnyival ellepje, majd puhára főztem és leszűrtem. Meglocsoltam olívaolajjal, belereszeltem a fokhagymákat, fűszereztem, facsartam rá citromlevet és összeturmixoltam. Ha túl sűrű lenne, még lehet olívaolajat önteni hozzá, tálalás előtt főleg, mert ha áll a hűtőben még jobban megszívja magát a lencse. Mehet rá szezámmag és petrezselyem is.

Diós szezámmagos medvehagyma pesto

Pálmafa

2014. Mar. 29.

Hozzászólások (0)

Ezt nem lehet megunni, soha soha nem lehet megunni…. Emlékeztek még erre? Így vagyok én is a medvehagymával, bár szerintem valakinek már a fülén jön ki és sikítófrászt kap ha ezt a szót meglátja egy recept címében, hiszen a csapból is ez folyik már hetek óta. Fog ez még hiányozni nekünk, hiszen oly rövid a szezonja.

Úgyhogy itt a fő kedvencem a pesto. Tisztában vagyok vele, hogy én vagyok kb. a 100. aki a medvehagymás pestot megosztja, de ez nem igazán szegi kedvemet. Pirítósra, spagettire, sajttal vagy anélkül, szendvicsbe vaj helyett, bárhová kenhetjük szinte. A hajunkra azért ne, bár az olívaolaj annak biztos jót tenne, de a tömény hagymaillat ami belőle árad, az pusztító fegyverként is funkcionálhatna. Nem randi kompatibilis ha finoman akarok fogalmazni… Általában dióval készítem, de mivel volt itthon fekete szezámmag, így gondoltam elrontani nem fogja, ha még több ropogós alkotóelem kerül bele.

Hozzávalók:

1 csokor medvehagyma

1 duci gerezd fokhagyma

1 marék dió

pár kanál fekete szezámmag (barna is jó)

olívaolaj

só, bors

A medvehagymát apróra vágtam és a botmixer táljába tettem, sóztam, borsoztam, belereszeltem a fokhagymát, rácsorgattam tetemes mennyiségű olívaolajat. Pontos mennyiséget nem tudok írni, adagoljuk fokozatosan, az a lényeg, hogy a pesto tetején megálljon kissé az olaj, különben száraz lesz és hamar tönkremegy. Így viszont hűtőben sokáig eláll.

A diót és a szezámmagot egy száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítottam és mozsárba tettem. Durva darabosra törtem majd a pestohoz kevertem.

Egy része spagetti tetején végezte, másik része polentával összekeverve és reszelt sajttal megszórva próbáljátok ki, isteni!

Házi müzliszelet minden földi jóval

Pálmafa

2014. Feb. 23.

Hozzászólások (0)

Tökéletes tízóraira és éhenhalás megelőzésére, ha valahonnan gyors energialöketre van szükségünk. Elkészítése nem időigényes, és sokkal finomabb, mint a bolti verziók, ráadásul kedvünk szerint lehet változtatni a hozzávalókat.

Gyerekkoromban talán egyféle bolti müzliszeletet lehetett kapni, amit Apukám lelkesen próbált volna tukmálni rám, de sosem járt sikerrel. Viszont minden egyéb csoki után sokkal nagyobb érdeklődést mutattam… Aztán mikor elkezdtem többet mozogni, és lehetett már többízben is kapni eme zabos édességet, és nem csak a se íze, se bűze kategoriájút, akkor rászoktam én is, hogy tízóraira ilyesmit csócsáltam. Mikor elkezdett az is érdekelni, hogy mi az amit megeszem, akkor elolvastam egyszer, hogy mit is tartalmaz a müzliszelet…. Azóta inkább hanyagolom, bár lehet ebből is már jobb minőségűeket vásárolni, de az a jó, hogy miután az ember elkészít valamit, amit eddig boltban vett és megtapasztalja, hogy mennyivel finomabb az íze a saját kézzel kreált eledelnek, nem vágyik többet a boltira.

Tényleg bátran variálhatóak a hozzávalók, bármilyen aszalt gyümölcs, kókuszreszelék, kakaó, magok mehetnek bele, a lényeg, hogy legyen benne valami kötőanyag, vaj, méz, vagy kókuszolaj, ami összetartja a masszát, így könnyen felszeletelhető és nem esik szét. Ha utóbbi mégis megtörténne, semmi baj, joghurtba, tejbe keverve tökéletes reggelire. A nedvességtartalmát a reszelt gyümölcs adja, így később sem lesz túl száraz. Lehet csokoládés ízt is varázsolni bele, akár étcsokidarabokkal, vagy ahogy most én tettem, karobporral. Valaki sütőbe sem tolja be, hanem egyből a hűtőbe teszi és megvárja míg a vaj visszadermed. Én inkább átsütöttem pár perc alatt az egészet, így a dió is picit megpörkölődik és még jobb ízű lesz a végeredmény.

Hozzávalók 8 szelethez:

1 kisebb marék aszalt vörösáfonya

1 kis marék fekete szezámmag (világos színű is jó)

3 marék apró szemű zabpehely

1 marék apróra vágott dió

1 db reszelt körte

1 csapott evőkanál karobpor

2 evőkanál méz

2 evőkanál vaj vagy kókuszzsír

Minden száraz hozzávalót beleszórtam egy tálba, a mézet és a vajat felolvasztottam, majd ráöntöttem a zabpelyhes keverékre és jól összeforgattam, hogy mindent egyenletesen befedjen a vajas mézes folyadék. Egy hosszúkás négyszögletes kenyérsütőformát kibéleltem sütőpapírral és ebbe simítottam kb. 1 cm magasságig a masszát, jól lenyomkodtam és 200 fokon negyed órát sült. Megvártam míg kihűl, majd hűtőben töltötte az éjszakát. Másnap szépen szeletelhető.