Sült kacsacomb lila zöldségekkel

2015. Oct. 02.

Igazi hétvégi eledel nagyobb vendégseregnek tálalva, meló pedig alig van vele. Azt hiszem ez elég indok, hogy elkészítsétek.

Igazából ez egy koprodukciós fogás volt, mert a kacsát, a Zanyukám sütötte, bár aki olvas tudja, hogy én is így szoktam, de általában gyümölcsök is sülnek mellette. Utóbbiért a Zöcsém tuti száműzött volna most az asztaltól, nála csak a krumplipüré köret játszik, de a többiek örültek a friss salátának. Gondolom…

Szerintem muszáj a kacsa zsírosságát valami friss üde körettel kompenzálni, persze nálunk is volt mellé klasszikus dinsztelt vöröskáposzta is, de én lenyúltam a káposzta egy részét galád módon és cékla került hozzá, némi aszalt datolyával, chilivel, na és persze ha már lilulunk akkor a lilahagyma sem maradhatott ki belőle. Pikáns, ropogós saláta lett, azt már csak halkan jegyzem meg, hogy baromi egészséges is és mivel úton útféle tüsszögő, orrfújó emberkékkel találkozom, muszáj felvértezni magam az őszi szezonra is vitaminokkal… Olyan jó testes, de mégis üde őszi étel ez.

Hozzávalók:

kacsacomb

2 deci fehérbor

rozmaring

fokhagyma, vöröshagyma

só, bors

Salátához:

fél lilakáposzta

1 fej cékla

1 db lilahagyma

1 kisebb marék aszalt datolya (aszalt szilva is lehet)

tört chilipaprika

balzsamecet

olívaolaj

só, bors

Tetejére: snidling, szezámmag(elhagyható)

A kacsacombokat sóztam, borsoztam, a sütőedénybe tettem, mellé kerültek a fokhagymák héjastól, a vöröshagyma megpucolva nagyobb darabokban. Aláöntöttem a bort és kevés vizet, a hús tetejére pedig rozmaring ágak kerültek. Lefedve sültek kb. 40 percet, aztán fedő nélkül a szafttal néha meglocsolva addig sütöttem őket, míg piros ropogós lett a bőre.

Míg a kacsa sült, a káposztát vékonyan felszeleteltem, mély tálba tettem, hozzáreszeltem a céklát, a felkockázott lilahagymát, apróra vágott datolyát, megszórtam a chilivel, sóval, borssal, és meglocsoltam az olajjal és balzsamecettel, majd jól összeforgattam és tálalásig állni hagytam. A tetejére díszítésnek kevés snidling és szezámmag került.

Garnélarákos rizottó

Pálmafa

2015. Sep. 29.

Hozzászólások (0)

Ha szeretitek a tengeri herkentyűket, de félve álltok neki otthon ilyesminek, akkor elárulom, hogy ezzel én is így vagyok, mert szerintem frissen az igaziak ezek az ételek a tengerparton falatozva… DE, ez a rizottó még simán bevállalható otthon is.

Nem nagyon tudom elfelejteni az első garnélás próbálkozásom a konyhában, amikor egy férfi egyednek szerettem volna Valentin napi vacsit villantani… Hát ha jól emlékszem étterem lett a vége….a rák meg a kukában landolt, majd két napig szellőztettem a lakást, hogy kimenjen a szag, a pasi azért még maradt egy ideig…

Na, de most ismét bevállaltam egy ebédet garnélával és szerintem nagyon finom lett. Valójában tök egyszerű elkészíteni, én anno túl bonyolítottam és ezért nem sikerült. Citromlé, fokhagyma és nyert ügyetek van, 5 perc alatt kész, a rizottóhoz kell azért több idő, illetve ácsorogni mellette és kevergetni, de a végeredmény kárpótol és szakácsnőnek a belekerülő borból kortyolgatni ér a főzés közben is…

Ha van maradék húsleves, vagy zöldségleves hétvégéről akkor meg pláne ideális fogás lehet!

Hozzávalók 3 főre:

25 dkg kerekszemű rizottó rizs (arborio, vagy török rizs)

25 dkg garnéla(fagyasztott)

1,5 deci száraz fehérbor

1 liter zöldségalaplé

1 db vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyem

citromlé

10 dkg Grana Padano sajt v parmezán

só, bors

olívaolaj+vaj

A felengedett garnélát egy kevés olívaolajon és a felaprított fokhagymán kb. 5 perc alatt átsütöttem, majd megszórtam petrezselyemmel és pár csepp citromlével meglocsoltam, félretettem.

A zöldségalaplevet felforrósítottam. (Aznap reggel répából, zellerből, fehérrépából, petrezselyemmel, fél paprikával, karalábéval, egész borssal főztem zöldséglevest, majd leszűrtem.)

A vöröshagymát üvegesre pároltam 1 evőkanál felhevített olívaolaj és 1 evőkanál vaj keverékén, majd hozzáadtam a rizst, sóztam, borsoztam, ráöntöttem a bort és mikor a rizs beszívta azt, merőkanalanként elkezdtem a zöldséglevest hozzáadagolni. A merőkanál tetejével közben kevergettem, belemasszíroztam szinte a nedvességet a rizsbe, alacsonyabb lángon, hogy oda ne égjen. Mikor beszívta a levet, jött a következő kanál és így tovább, míg a rizs puha nem lett. Az utolsó adag levet, már nem vártam meg, hogy teljesen felszívja, hogy jó krémes maradjon a rizottó. A végén hozzákevertem a garnélarákokat, friss petrezselymet, meglocsoltam citromlével és hozzáreszeltem a sajtot. Frissen az igazi!

Dinnyebólé

Pálmafa

2015. Jul. 15.

Hozzászólások (0)

Grillpartikhoz kiváló aperitif lehet, de vacsora után is abszolút szerethető ez az ital. Vagy csak úgy egy lusta nyári estén a teraszon szürcsölgetni szintén kiváló szomjoltó.

Minél többféle dinnyét tesztek bele, annál jobb lesz. Ha kaptok mézdinnyét, azt se hagyjátok ki, remekül felszívja a gyümölcs a bort, de akár pezsgőből is elkészíthetitek. Én azt speciel nem szeretem, mert még hamarabb fejbe vág, mint a bor…

Szerintem azoknak is ízleni fog akik alapból nem borpártiak, mert itt inkább a gyümölcsös íz dominál, éppen, hogy csak érezni valami bódító aromát a háttérben. Nyilván, ha ütősebbre vágytok, lehet növelni az alkoholtartalmát…

Már a színétől jobb kedvetek lesz, a poharak mellé pedig nem árt egy kis villát is mellékelni.

Hozzávalók:

7 dl félédes fehérbor

kb. 3 deci szóda

1 db sárgadinnye és kb. ugyanannyi mennyiségű görögdinnye

2-3 db mentaág

2-3 db citromfűág (elhagyható)

1 db citrom v lime karikákra vágra

2 evőkanál méz

Hogy rögtön fogyasztható legyen, célszerű a dinnyéket, a bort és a szódát is az ivászat előtt pár órával hűtőben tenni.

A dinnyét felkockáztam. Próbáltam az összes magot eltávolítani, több kevesebb sikerrel… Egy nagy edénybe tettem őket, megcsorgattam a mézzel, rákarikáztam a citromot is, beletettem a mentát és a citromfüvet. Felöntöttem a borral, majd a szódával és még együtt is álltak egy fél órát legalább a hűtőben, hogy az ízek összeérjenek.

Ezután egy merőkanállal kancsóba illetve poharakba kanalaztam a dinnyét, majd ráöntöttem a levet is.

Fehérboros spárgakrémleves

Pálmafa

2014. May. 22.

Hozzászólások (0)

Ismét dobtam egy spárgát, legalábbis a levesbe. A héten pedig úgy alakultak az ételek, hogy szinte mindenbe bor került és még csak csütörtök van… A krémlevesbe szintén belekívánkozott és nagyon kellemes aromát adott a hagymás, de főleg spárgás és friss kakukkfűvel átitatott ízek mellé.

Spárgafronton továbbra is a zöld a kedvencem, mert nem kell megpucolni és általában kevésbé áll fenn a veszélye, hogy fás lenne. Ráadásul a klorofil tartalma is magasabb a szép zöld színének köszönhetően, valamint béta karoin és C-vitamin is nagyobb mennyiségben található benne, mint fehér testvérében. Nyugodtan rágcsáljuk nyersen is, főleg a felső spárgasípokat, mert azok a legzsengébbek, ezért is kerültek feltetétként a levesbe pici olívaolajon átforgatva előtte.

Azért azt észreveszem a piacon, hogy sokan csak messziről nézegetik a spárgát a standokon és valami furcsak földöntúli lényként tekintenek rá. Én is így voltam vele, de nem kell tőle félni és a zölddel tuti nem fogunk nagyot tévedni, olívaolajon csak simán átpirítva sóval, borssal, egy szimpla tükörtojáshoz is isteni reggelire. Persze a fehér spárgát sem szeretném lehúzni, mert megsértődik, azzal sincsen gond csak azt előtte meg kell hámozni vékonyan. Egy biztos, aki szereti a krémleveseket, ezt imádni fogja!

Tejszínt terveztem beletenni a turmixolás után, de annyira ízlett így, hogy meggondoltam magam, jó sűrű lett már már főzelékszerű, de ez ízlés szerint változtatható.

Hozzávalók:

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

1 csokor zöld spárga

pár csepp citromlé

1 deci fehérbor

friss kakukkfű

só, bors

olívaolaj + vaj

2 deci főzőtejszín (elhagyható)

A vöröshagymát és a fokhagymákat felaprítottam, majd pár kanál olívaolajat és vajat megolvasztottam, amin a hagymákat megpirítottam. A spárgákat megmostam, az alsó részüket meghajlítottam és ahol eltörött azt kidobtam, mert onnantól kezdve fás a szára. De persze késsel is le lehet vágni őket. Kisebb darabokra szeleteltem a spárgákat, a sípjait pedig félretettem. A spárgadarabokat a hagymára dobtam, sóztam, borsoztam, megszórtam friss kakukkfűvel, hozzáöntöttem a bort és kb. 1 percig hagytam őket együtt forrni, majd felöntöttem annyi zöldségalaplével amennyi éppen ellepi. Mikor megpuhultak a zöldségek, lehúztam a gázról a levest és egy botmixerrel pürésítettem, ha túl sűrű lenne, nyugodtan lehet még vizet adni hozzá, illetve ha tejszínnel készítjük, az is ilyenkor kerüljön hozzá, majd még egyszer forraljuk össze vele. A spárgasípokat kevés olívaolajon, sóval, borssal átpirítottam és tálaláskor kerültek a levesbe. Mehet mellé reszelt sajt, vagy pirított kenyérkocka is.