Pálmafa Project

Narancsos mézes csirkefalatok kelbimbós krumplival

Ez a püré mindent visz! Legalábbis mikor elkészítettem még karácsony előtt, akkor egy héten belül még párszor meg kellett ismételni, akkora sikere volt.
Pedig igazából semmi vaj és tej nincs benne, ami miatt amúgy nem is rajongok a krumplipüréért. Ennek a pürének az egyik titka, hogy előtte a krumpli és a kelbimbó is sütőben sült, a végén pedig egy kis citrom dobja még fel az ízeket.

Hogy miért osztok meg most veletek karácsony előtt készült ételt, annak roppant egyszerű oka van. Szülés előtt nem voltam már annyira Pálmafa Project hangulatban, szülés óta meg néha van csak időm gép elé ülni, úgyhogy ezért nyilvánítottam ezt amolyan télbúcsúztató receptnek.

A hozzávalóit bármelyik évszakban be tudjátok szerezni, inkább az ízvilága, ami még télies hangulatot idéz. A narancsos csirke a pici mézzel jól passzol a földes ízű kelbimbóhoz, ami a krumplival kombinálva szerintem még azoknak is ízleni fog, akik amúgy nem szeretik ezt a megosztó zöldséget. Én egymagában is bármikor megenném, próbáljátok ki!Hozzávalók 3 főre:

fél kg csirkemell filé

1 db narancs leve

fél deci tejszín

1 fej lilahagyma

1 teáskanál méz

1 teáskanál mustár

só, bors

Püréhez:

4 szem krumpli

25 dkg kelbimbó

reszelt szerecsendió

1 evőkanál citromlé

olívaolaj

A csirkemellet felkockáztam a hagymával együtt és kevés kókuszolajon lepirítottam őket. Ezután hozzáadtam a narancs levét, a tejszínt, a mustárt és a mézet, sóztam, borsoztam, majd hagytam együtt rotyogni őket, míg a csirke teljesen átpuhult, kb. 20 perc alatt kész. Ha szükséges, pici vizet, kb. 1 decit lehet aláönteni, ha szaftosabbra szeretnétek.

Míg a csirke készült, a krumplit megpucoltam, felkockáztam, a kelbimbót megmostam, a csúnyább leveleket leszedtem, a nagyobb darabokat félbevágtam és 200 fokra előmelegített sütőben, pici olívaolajjal meglocsolva megsütöttem őket. Ezután kivettem, egy mély tálba szórtam őket, meglocsoltam citromlével, reszeltem hozzá szerecsendiót, sóztam, borsoztam és botmixerrel átmentem rajta párszor, hogy kissé még darabos maradjon. A csirkével tálaltam.

Ír szódabikarbónás kenyér

Ronda, de finom! Hány bejegyzést kezdtem már így… na jó, legyen inkább rusztikus, de finom! És főleg gyors és egyszerű kenyérke ez.Hű, de régen jártam erre, egész januárban nem, hogy nem írtam, nem is főztem nagyon, hiszen egy hónapos a kislányom, így örültem, ha kutyafuttában enni volt némi időm. Persze ezt muszáj, szoptatás alatt különösen fontos a jó szénhidrátbevitel, ami nem feltétlen a kenyér, de lehet ez majd egy másik poszt témája lesz, csak jussak el odáig.

Viszont a babavárás alatt a reggeli étkeimet, a gyümölcsös, zabos, chia magos cuccokat, felváltotta inkább valamilyen jobb minőségű kenyér elfogyasztása valamilyen feltéttel. Ezeket kívántam inkább és bizony előfordult, hogy reggel nem volt otthon kenyér, de a kismamának kellett, de izibe, így jutott eszembe ez a recept, amit mindig csak terveztem elkészíteni. Aztán egy kora reggelen, éhesen, de lelkesen kicsaptam a tönkölylisztet a pultra és pikk-pakk össze is dobtam kenyerünket, mire A férfi is álmosan kitámolygott a konyhába, már langyos volt és lehetett szeletelni.

Szerintem szuper és semmilyen kenyérsütő tudomány, idő és energia nem kell hozzá, tök kezdő konyhatündéreknek is bátran ajánlom. A szódabikarbónának köszönhetően nem lesz túl tömör, fojtós az állaga, hanem levegős, nem esik szét, szépen szeletelhető, pár napig eláll. Ja, és tehettek bele bármilyen fűszert ízlés szerint, én most rozmaringot használtam, de más szárított vagy friss fűszernövény is kiváló lehet.

Neki kéne állnom egy újabb adagnak…Hozzávalók:

45 dkg liszt (fele fehér tönköly – fele teljes kiőrlésű tönkölyt használtam)

150 gr kefír vagy író

2 deci víz

1 teáskanál szódabikarbóna

1,5 teáskanál Himalája só

ízlés szerint fűszerek pl. rozmaring, kakukkfű, oregánó

A lisztben elkevertem a szódabikarbónát, és egy evőkanál aprított rozmaringot és a sót, hozzáöntöttem a kefírt és a vizet, majd az egészet összekevertem pár pillanat alatt. Egy ragacsos massza lesz, nem kell tőle megijedni.

Eközben előmelegítettem a sütőt 180 fokra, majd egy tepsire sütőpapírt tettem, ráhalmoztam két adagban a tésztát, mert így gyorsabban átsül. Nem kell különösebben formázni, itt most nem a szépség a lényeg, a belseje így is tökéletes lesz. Kb. 30 perc alatt megsült, ez sütőfüggő is, ha szép barna már kívül, akkor ki lehet venni és kihűteni.

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!