Pálmafa Project

Őszi palacsinta zablisztből

Őszi időhöz, őszi ízek passzolnak és ebben a palacsintában minden meg van, ami egy kiadós, ám mégsem gejl desszerthez szükséges. Ne is nevezzük desszertnek, mert 2 darabbal is jól lehet lakni egymagában, nekem például a reggelemet dobták fel ezek a jóképű példányok.Nem vagyok egy nagy palacsinta sütögető, nem én vagyok az a személy, aki 50 db-ot süt egyszerre 4 serpenyőben, de évente egyszer megkívánom és ez az egész sztori most a túróból indult ki egyébként. Az csücsült a hűtőben már egy ideje és felhasználásra várt, így került bele aztán csak úgy spontán a szintén maradék tök, aztán az építkezés tovább folytatódott a maradék darált dióval, és ha már lúd legyen kövér, volt szőlő is kéznél, abból baj nem lesz, ha az is belerepül. Duplán diósra sikerült, a tésztát és a tölteléket is ez gazdagítja és ez így lett jó.

A Férfi mindeközben letolta a vacsoráját, ám mégis türelmetlen toppogásba kezdett utalva rá, hogy ő palacsintát is enne még, de kénytelen volt kivárni a sorát. Nem úgy van az, hogy csak lenyúljuk a fotókról a főszereplőket és én majd oda fotoshoppolom őket… Azért örültem, hogy 2 darabot el tudtam menteni reggelire, picit átmelegítettem őket egy serpenyőben és máris jobban indult a nap.Hozzávalók 8-10 vastagabb darabhoz:

20 dkg zabliszt

5 dkg darált dió

2 db tojás

1 evőkanál eritrit

1 evőkanál kókuszolaj

csipet só

víz

kókuszolaj a sütéshez

Töltelék:

25 dkg túró

negyed sütőtök (kb. egy bögrényi megsütve)

pár kanál eritrit ízlés szerint

5 dkg darált dió

negyed citrom leve

1 fürt szőlő

A palacsintatészta hozzávalóit egy tálban összekevertem, annyi vízzel, hogy a hagyományos palacsintához hasonló sűrűségű legyen. Majd kókuszolajjal vékonyan kikent serpenyőben megsütöttem őket.

A töltelékhez 200 fokon megsütöttem a tököt kb. 20-25 perc alatt. Kikanalaztam a belsejét, hozzákevertem a túrót, eritritet, diót, citromlevet és botmixerrel nagyjából simára turmixoltam. Nem baj, ha darabos marad. 1-1 nagyobb evőkanálnyit kentem a palacsintákba, megszórtam a tetejüket pár szem félbevágott szőlővel és feltekertem őket.

 

Stroganoff bélszín quinoa körettel

Ünnepi asztalra való! Vagy csak úgy, egy fagyasztó kiürítés után, egy hétvégi napon megadja a “Mi legyen az ebéd?” kérdésre a választ.A bélszín nem az az étel, ami túl gyakran kerül az asztalra, legalábbis mi nem állunk sorban érte minden héten a hentesnél. Legutoljára, ami az első is volt egyben, karácsony előtt zsákmányolt A férfi két szép példányt a piacon, és az egyik Wellington bélszínként végezte az ünnepi vacsorán illetve készült egy borsmártásos verzió is. A másik viszont a fagyasztóba került és most bukkantam rá. Ebből ugye már a Wellington nem jöhetett szóba, azt inkább csak frissből készítsétek, úgyhogy végre kipróbálhattam Stroganov gróf kedvencét.

Korábban csak csirke Stroganoff készült a konyhámban és nem állítom most sem, hogy az nincs ilyen finom. Próbáljátok ki azt is, ezt is, ha szeretitek a pikáns, tejszínes mártásos ételeket, akkor nem fogtok csalódni, sőt a vegák csak gombásan is imádni fogják. Jut eszembe találtok a blogon csicseriborsós verziót is…lehet ezt fokozni na, de az eredeti változat kétségkívül bélszínnel készül.

Köretnek most a quinoára esett a választás, mert ritkán eszünk azt, de sok minden passzol hozzá, készítettem már bulgurral, kölessel, régen krumplipürével és rizzsel, variáljátok kedvetek szerint!Hozzávalók 4 főre:

40 dkg bélszín

40 dkg gomba

5 db savanyú uborka

1 fej vöröshagyma

1 deci fehérbor

1 deci főzőtejszín

2 deci tejföl

1 mokkáskanál mustár

só, bors

kókuszolaj, vaj

Köret:

3 deci quinoa

pár csepp citromlé

A quinoát dupla vízben puhára főztem, lefedve állni hagytam, tálalás előtt pici citromlével meglocsoltam.

Fél-fél evőkanál kókuszolaj, vaj keverékén, megpároltam a hagymát, majd hozzáadtam a felaprított gombát, sóztam, borsoztam, mikor elfőtte a levét, kiszedtem egy tányérra.

Ugyanabban a serpenyőben ismét kókuszolajat hevítettem, rádobtam a felcsíkozott bélszínt, sóztam, borsoztam ezt is puhára pároltam. Hozzáadtam a gombát, felöntöttem a borral, pár percig hagytam őket együtt sercegni, míg a bor elfőtte az alkoholtartalmát, majd hozzáöntöttem az előzőleg simára kevert tejfölt, tejszínt, mustárt és beleszórtam a felkarikázott uborkát is. Összeforraltam, majd elzártam alatta a gázt és tálalható is az étel némi petrezselyemmel megszórva.

 

Sütőtökkrémleves rozmaringos körtével

Elkészült az idei első sütőtökös étel a konyhámban, ami nem lehetett más, mint krémleves és kb. januárig nem fogom megunni. Sosem lesz ugyanolyan, pedig alapvetően hasonlóan készítem mindig, de most is azt mondtam a kóstolás után, mint legutóbb,  hogy ez lett a legjobb.

Őszibarackkal már főztem sütőtökkrémlevest, most viszont a körte került a porondra, nem is akárhogy, rozmaringgal fűszerezve és egy pici vajon megfuttatva illetve egy nem túl feszes külsejű példány a levesben is végezte, ami külön jót tett neki. Semmi agyontejszínezett, leveskockás híg lötty, hanem jó sűrű, tiszta ízű, selymes kanalaznivaló lett a végeredmény.

A titok talán még abban is rejlik, hogy tököt ne főzzétek, hanem süssétek meg előtte a hagymával együtt, vagy ha tennétek hozzá répát is, az is mehet a sütőbe, mert sokkal édesebb lesz, amikor kicsit megkaramellizálódik.

A sajtot azért az első tányérnál nem bírtam kihagyni a tetejéről. Egy jó érett füstölt juhsajt csak megkoronázta, hiszen remek a rozmaringos körtével. Ha továbbfokoznátok az élvezeteket, akkor mehet rá pirított dió is. Imádnivaló!

Hozzávalók:

1 db sütőtök

1 db körte

1-2 fej vöröshagyma

fél mokkáskanál fahéj

csipet chili (ízlés szerint)

fél-1 deci kókusztejszín (helyette tejszín is lehet, de el is hagyható)

negyed citrom leve (zöld citrom még jobb)

só, bors

kókuszolaj

Tetejére:

3 db körte

1 evőkanál vaj

1 teáskanál friss aprított rozmaring (szárítottból 1 mokkáskanál)

reszelt füstölt sajt

A tököt nagyobb darabokra vágtam, előtte a magját kikapartam, a hagymát félbevágtam és 200 fokra előmelegített sütőben puhára sütöttem őket kb. 25 perc alatt.

A hagymát egy lábosba tettem a héjából kikanalazott tökkel együtt, tettem mellé egy kiskanál kókuszolajat, beleszeltem egy fonnyadozó körtét is még, kicsit átforgattam az egészet, szétnyomkodtam a nagyobb darabokat, majd felöntöttem kb. 1 liter vizzel, ami 1-2 ujjnyival ellepte. Fűszereztem, sóval, borssal, chilivel, fahéjjal és közepes lángon összefőztem, forrástól számítva kb. negyed óráig hagytam még rotyogni. Ezután hozzáöntöttem a kókusztejszínt és botmixerrel simára turmixoltam a levest, végül belecsorgattam egy negyed citrom levét.

Felszeltem héjastól a körtéket, egy kis serpenyőben felolvasztottam a vajat, rászórtam a gyümölcsöt és a felaprított rozmaringot, majd 1-2 percig nagy lángon, kevergetve, kicsit átpirítottam az egészet. Nem kell szétfőzni éppen csak kapjon egy kis színt a vajtól. Ezután már tálalható is a leves a körtével, mi a tetején egy pici füstölt juhsajttal kanalaztuk, isteni!

 

Szilvásgombóc édesburgonyával

Megkívántam, megfőztem, megettük. Nagyjából ez a története a gombócnak, egész pontosan pedig már régóta mozgatta a fantáziám, hogy az édesburgonya mennyire állná meg a helyét egy ilyen tésztában. Megállja!Az íze ugyebár édesebb, mint a hagyományos krumplié, ami egy desszerthez eleve jól jön, hiszen plusz cukor nélkül elkészíthető, mint ahogy itt sem hiányzott belőle. Csak egy egész pici édesítés került még a töltelékbe, ha a szilva is édes, semmi szükség egy kiló porcukorra a tetején, ami csak elnyomja az összetevők ízét. Ehelyett kimondottan klassz volt rá a cukormentes házi szilvalekvár.

Ami a liszt részét illeti, zab – és tönkölyliszt került bele, szóval nem gluténmentes, bár lehetne ezzel is játszani, de én ehhez nem tennék nagyon karakteres ízű liszteket, mert túlságosan elviszi más irányba a végeredményt.

Csináltam már kölesből “ál szilvásgombócot” és akkor zsemlemorzsa helyett darált dióba forgattam a gombócokat, sokkal finomabb úgy, hiszen a szilva és a dió jó barátok. Most is ez lett volna a cél, ha el nem felejtek diót venni. Eszembe jutott, hogy van otthon diákcsemege, gondoltam jó lesz, a nagyobb mazsolákat kiszedtem belőle és már indítottam is a darálót, ami egy kisebb adag megőrlése után, úgy gondolta, hogy beadja a kulcsot… Úgyhogy ott álltam és egy “hosszabb sípszó” után megoldást kerestem, hogy a csupasz gombócokat mibe is forgassam.

Így lett a maradék pici fahéjjal összekevert, enyhén lepirított zabpehelybe forgatva és egy párat pedig meztelenül hagytam, mert úgyis finom! A férfi is boldog volt vele, hogy bármikor előkaphat a hűtőből pár darabot és már csillapította is az édesség utáni vágyát. Sokkal laktatóbb, mit a hagyományos verzió, egy leves után kb. 2 darab eltelít. Éljen az édesburi, amit egyébként az utóbbi időben abszolút nem kívánok és úgy látszik a pocaklakó sem, de ebben a formában lecsúszott és még jól is esett.

Hozzávalók kb. 15 db-hoz:

40 dkg főtt édesburgonya

20 dkg zabliszt

kb. 15 dkg fehér tönkölyliszt

2 evőkanál olvasztott vaj

1 tojás sárgája

csipet só

Töltelékhez:

kb. 15 db szilva kimagozva

fahéj

eritrit v nádcukor

Tetejére:

20 dkg darált dió v mogyoró, mandula

Elkészítése:

Az édesburgonyát héjastól megfőztem, majd kicsit kihűtöttem, lehúztam a héját és villával széttörtem. Hozzáadtam a zablisztet és a tönkölylisztet, a 2 evőkanál vajat, a tojássárgáját, csipet sót. A liszt mennyisége változhat, elég ragadós eleinte a tésztája, kevés lisztet adjatok mindig hozzá, amíg rugalmas, de már nem ragadós tésztát kaptok. Fél órára félretettem.

Kimagoztam a szilvát, mindegyik közepébe szórtam pici fahéjat és cukrot. Feltettem egy nagy lábosban a vizet forrni, ezalatt pedig alaposan lisztezett deszkán kb. fél centi vastagságúra nyújtottam a tésztát. Kb. 8×8 centis kockákra vágtam, mindegyik közepére tettem egy szilvát, majd a széleit összezártam és gombóccá formáltam őket. Ezután a forrásban lévő vízbe dobtam a gombócokat, egyszerre max. 4-5 darabot, megvártam, míg feljönnek a víz felszínére és onnantól számítva, még kb. 4 percig főztem őket, majd leszűrtem és pirított darált magokba forgattam, szilvalekvárral tálaltam.

Lusta asszony mákos "rétese"

Lusta asszony voltam egyik nap, viszont sütit kívántam és egyben vendégségbe is készült egy adag, de nem csak lusta asszonyoknak ajánlott az elkészítése! Ennek a receptnek az eredeti változata, talán az egyik legnépszerűbb süti, ha gyors és könnyű édességre vágytok és/vagy kezdő konyhatündérek vagytok. Ez alapján rittyentettem most egy mákos verziót, kihagyva belőle a lisztet.Amiben barack, túró és mák szerepel, azzal mellényúlni nagyon nem lehet, de a gyümölcs lehetne akár körte, szilva, alma, a mákot meg dióra is cserélhetitek, ha úgy tetszik. Minek ide a liszt nem igaz?

Semmi meló vele szinte, csak a tepsibe kell beleszórni az alapanyagokat tulajdonképpen, a külcsín ezúttal nem számít, ronda, de finom a jelszó és nagyon gyorsan fogy, megéri dupla adagot készíteni egyből.

Egy pici csavar van még a sztoriban, na nem szó szerint, hanem bodzaszörp formájában. Cukor helyett én ezzel édesítettem a túrót és adott neki egy plusz ízt is. Ha van otthon, érdemes kipróbálni! Ha nincs, akkor is, mert nagyon jó kis desszert.

Hozzávalók 25×30 cm-es tepsihez:

30 dkg darált mák

50 dkg túró

2 nagyobb őszibarack (más gyümölcs is lehet)

3 db tojás

3 deci tej (kókusztejet használtam)

20 dkg eritritol v más cukor

2-3 evőkanál bodzaszörp (más is lehet)

2 evőkanál citromlé

5 dkg vaj

1 cs sütőpor

Elkészítése: 

A mákban elkevertem a sütőport és a cukrot majd a felét a tepsibe szórtam és egyenletesen elterítettem.

A túrót villával összetörtem, hozzáadtam a bodzaszörpöt, citromlevet, majd összekevertem és a mák tetejére kanalaztam.

Rászeltem az őszibarackot kis darabokban. Majd rászórtam a mák másik felét.

A tojásokat összekevertem a kókusztejjel és az olvasztott vajjal, majd ezt is a tepsibe öntöttem, úgy, hogy mindenhová jusson és villával kicsit átkevertem az egészet, hogy a folyadék mindenhol érje a mákot és a túrót is.

180 fokra előmelegített tepsiben kb. 30 perc alatt megsült. Ha kihűlt szépen szeletelhető.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!