Egy tányéron minden, ami ahhoz szükséges, hogy az újév bőségben, és szerencsében teljen! Lencse, malac, és a sűrű krémes hagymalekvár minden vitt. Legalábbis ez a mondat hagyta el a kóstoló brigád száját ebéd után.
A malacot már évek óta sörrel sütöm, ez fent is van a blogon és most sem sokat variáltam rajta, mert ez így jó ahogy van. Annyi a változás ezúttal, hogy az alma nem a tepsibe került mellé, hanem a lencsesalátába, illetve a sör mellé kapott pár kanál mézet, hogy még jobban piruljon és ez az ízének sem ártott. Hagymalekvárt meg évek óta nem csináltam és eszembe jutott, hogy megenném, viszont most némi aszalt szilva is belepottyant, mert ilyen kedvem volt. Így megy ez nálam.
Sok íz van ezen a tányéron na, de nem ütik egymást, egyik sem hivalkodó, és igazán izgalmasak így együtt. Azért is jó ez a triumvirátus, mert mindenki megtalálja a számítását, hiszen a malacnak van ugyebár zsírosabb része, a ropogós bőréről nem is beszélve, amit a savanykás alma a lencsével kiválóan kompenzál, viszont a hús belseje picit szárazabb, ehhez viszont jól jön a lilahagymás kence. A maradék salátát akár egymagában is elfalatozhatjátok az újév első napjaiban, ha már a fületeken jön ki a hús, és a hagymalekvár is vígan eláll egy ideig a hűtőben, ha valamilyen oknál fogva megmaradna. De erre nem sok esélyt látok…
BÚÉK!
Hozzávalók 4 főre:
Húshoz:
kb. 1,5 kg malachús bőrével együtt (lapocka)
3 deci barna sör
pár db szegfűszeg (elhagyható)
2 fej vöröshagyma
2 evőkanál méz
2 fej fokhagyma
só, bors
kókuszolaj
Lilahagyma lekvár:
6 db lilahagyma
2 evőkanál házi szilvalekvár (cukormenteset használtam)
1 evőkanál balzsamecet
10 dkg aszalt szilva
1-1 rozmaring és kakukkfűág
só, bors
kókuszolaj
Lencsesalátához:
50 dkg lencse
2 db alma (inkább savanykás legyen)
fél hüvelykujjnyi gyömbér
3 evőkanál olívaolaj
1 evőkanál almaecet
só, bors
Elkészítése:
A malacot sóztam, borsoztam, egy nagy tepsibe helyeztem, meglocsoltam a sörrel, kanalaztam hozzá kb. 2 evőkanál kókuszzsírt és alufóliával lefedve betoltam a 190 fokos sütőbe 2 órára. Félidőnél ránéztem, meglocsoltam a sörös lével. Mikor lejárt a két óra, egy késsel A férfi bevagdalta a malac bőrét és beleszúrkodta a szegfűszegeket. Azért most, mert ilyenkor könnyebb átvágni a bőrt, mint nyers állapotában. Mellé szórtam két egész fokhagyma gerezdjeit héjastól, ment hozzá pár darab vöröshagyma félbevágva, és most csorgattam a szaftba a mézet is, illetve kb. egy deci vizet is, mert nagyon leredukálódott a szaft. Meglocsoltuk mindenhol a malackát és visszatoltuk a sütőbe fólia nélkül, hogy mindenhol megpiruljon. Kb. 40 percet töltött még így a sütőben, néha meglocsoltam a tetejét.
Mialatt a malac sült, bő vízben puhára főztem a lencsét, leszűrtem, hozzáadtam a felkockázott almát, a többi hozzávalóval együtt és állni hagytam.
A lilahagymát vékonyra szeletelve, kevés kókuszolajon elkezdtem párolni, közben hozzákanalaztam a lekvárt, a kisebb darabokra vágott aszalt szilvát, morzsoltam rá kakukkfüvet, felaprított rozmaringot, sóztam, borsoztam és lefedve hagytam puhulni. Kb. fél óra után hozzáöntöttem a balzsamecetet és lefedve még rotyogott 10 percet, majd botmixerrel kicsit átmentem rajta. Nem kell teljesen simára turmixolni, csak úgy nagyjából.
Mikor elkészült a malac, A férfira bíztam a szeletelést és jóízűen elfalatoztuk a lekvárral és a lencsesalátával.
Szóval A férfi elment vadászni, megtalálta a legszebbet, kifizette és hazatért 40 dkg bélszín helyett 1 kilóval… Mindezt karácsony előtt egy héttel, szóval kisebb sikítófrászt kaptam, hogy ennyivel mit csinálok, a mélyhűtőm tele, pánikgomb, stb. Úgyhogy pár szeletet még akkor kisütöttünk steaknek, de erről majd később írok, a többinek pedig utat törtem a fagyasztóban, és maradt egy kb. fél kilós darab vákuumfóliában, amit a hentes javaslatára a sima hűtőben tároltunk egy hétig és tényleg elállt így. Szóval az első és legfontosabb, ha rászánjátok magatokat, hogy ilyen drága húst beszereztek, akkor azt megbízható helyről vegyétek, ott ahol értenek is az elkészítéséhez, tárolásához stb.
Hozzávalók 4 főre:
A légiesen könnyű desszert, amit mindenki imád, még az is, aki amúgy utálja a habcsókot. Utóbbi lennék én. Az a jó ebben a receptben, hogy könnyű elkészíteni, nincs sok meló vele, egyszerűen lehet alakbarát verziót varázsolni belőle, és nagyon szépen mutat az asztalon, annak ellenére, hogy semmilyen extra kézügyesség nem kell hozzá, ami nálam szintén nem utolsó szempont… Ez szimplán attól szép, hogy rusztikus.
Hozzávalók 4 főre:
A titok szerintem abban van, hogy sütni kell a kelbimbót, bevágni a sütőbe és kész. Sokáig a baconös, gesztenyés verziót készítettem, de most ez az aszalt fügés gránátalmás cucc lesz az új kedvenc egy ideig. Karácsonykor az sem egy utolsó szempont, hogy semmi munka nincs vele szinte. Miközben sül a pulyka vagy kacsa vagy bármi, be lehet tolni alá a sütőbe, sőt, ez akár előző nap is elkészíthető, mert egyrészt hidegen is finom, másrészt fel lehet melegíteni a sütőben egy kicsit.
Hozzávalók 3 főre:
Azért azt elárulom, hogy az előbbi, hagyományos bejgli recepttel nehéz felvenni a versenyt, mert van a tésztájában egy “titkos” hozzávaló, amitől pihe-puha lesz és napok múlva sem szárad ki. Kirepedni ugyan hajlamos, de ezt senkit nem zavar, percek alatt tüntetik el kicsik és nagyok pár pillanat alatt, sosem éri meg a karácsonyt… Érdemes kipróbálni tényleg!
Hozzávalók:
Még egy jó tulajdonsága van ennek az ételnek, amellett persze, hogy isteni finom, teszteltem, A férfi is tesztelte, szóval bevethető karácsonykor, no para. Most elvesztettem a fonalat, hol tartottam? Ja, hogy nem túl drága ételről van szó, ami szerintem nem utolsó szempont, ha sok embernek kell főzni. A pulyka darálthús nem tartozik a drága húsok közé, amúgy meg ha nem szeretitek, senki nem fog reklamálni, ha csirkéből készítitek, bár tény, hogy a diós, gyümölcsös íz, a pulykához jobban passzol.
Hozzávalók 4 főre:
Az 
Hozzávalók:
